A bölcsőtől a sírig - itt az új Ptk.

A fogantatástól a végrendeletig végigkíséri majd az emberek életét az új polgári törvénykönyv, amelyet hétfőn délután fogadott el a parlament. Az 1998 óta készülő jogszabály újraszabályozza a házasságot, az ingatlan-nyilvántartást vagy éppen a lízingszerződéseket. A hatalmas terjedelmű törvénykönyvből néhány érdekességet szemezgettünk.

Valószínűleg évtizedekig meghatározza Magyarország mindennapjait az a döntés, amelyet hétfőn délután hozott az Országgyűlés: az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására elsősorban azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már.

Az új Ptk. tervezete nem csak új, egységes szerkezetbe rendezi magánjogi rendelkezéseket, de több újdonságot is tartalmaz. Ez már külsőségeiben is látszik: a törvény hét könyvre tagozódik, és a magyar jogrendben eddig követett gyakorlattal szemben szakaszainak (vagyis a paragrafusok) számozása nem folyamatos, hanem könyvenként újrakezdődik, például a 2:23§ a második könyv 23. szakaszát jelöli. A paragrafusok mindegyikének van külön címe is.

Korlátozott korlátozás

A számozásnál jóval fontosabb, hogy több jogterületet teljesen átalakít az új Ptk. Megszünteti például a teljes cselekvőképtelenség fogalmát: a jövőben a beteg, idős vagy szellemileg sérült emberek jogait csak egyes ügycsoportokban - mint például családjogi viszonyok vagy a vagyonával való rendelkezés - lehet korlátozni, általánosságban nem. A bíróságnak ilyen esetekben szakértői vélemények alapján kell mérlegelnie, hogy az adott ember képes-e döntéseket hozni.

A kódex bevezeti az előzetes jognyilatkozat intézményét. Eszerint az emberek előre rendelkezhetnek arról, mi történjen velük, ha elvesztik cselekvőképességüket: akarnak-e szociális otthonba menni, ki intézheti helyettük az ügyeiket és ki nem. Újdonság a támogatott döntéshozatal intézménye is: segítségre szoruló, de még cselekvőképes emberek ügyintézését egy általuk kiválasztott támogató segítheti. Hasonló módon ad a törvény jogokat a gyerekek kezébe az őket érintő fontos kérdésekben.

Az új Ptk. részletesen szabályozza a személyhez fűződő jogok megsértését, külön kitérve a közszereplőkre is. Eszerint ha egy közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy - például egy politikus - csak akkor követelhet elégtételt, ha szándékosan vagy súlyos gondatlanságból híreszteltek róla valótlanságokat. Nem lehet majd beperelni a sajtó munkatársait sem azért, ha szöveghűen tudósítanak arról, hogy például egy politikus bűncselekménnyel vádol meg egy másikat.

Fontos változás, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése esetén úgynevezett sérelemdíjat lehet követelni. Ez nem azonos a kártérítéssel, hiszen nem kell bizonyítani, hogy a jogsértés tényén túl egyéb hátrány is érte azt, akit megsértettek. A tervezet kimondja, hogy a személyiségi jog megsértését jelenti ezentúl az is, ha a fogyatékos emberek törvényben előírt jogai nem érvényesülnek. A mozgáskorlátozottak például sérelemdíjat követelhetnének, ha valahová nem tudnak bejutni, mert elmaradt a kötelező akadálymentesítés.

Családjog a Ptk-ban

A családi viszonyokat eddig külön törvény szabályozta, de a jogalkotó most ezt beemelte a Ptk-ba, ahol külön könyv foglalkozik ezzel a területtel. A legnagyobb újdonság a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmának bevezetése, amit anyakönyvvezető előtt köthet két nagykorú, akár azonos nemű ember (erről korábban külön törvényt alkottak: azt az Alkotmánybíróság először tavaly decemberben megsemmisítette, majd tavasszal új törvényjavaslattal állt elő a kormány, amely nyáron végül hatályba is lépett). A bejegyzett élettársakat a házastársakkal szinte azonos jogok illetik meg, de nem viselhetik egymás nevét, nem fogadhatják örökbe egymás gyermekeit, és vehetnek igénybe mesterséges megtermékenyítést.

Megváltoznak az örökbefogadási szabályok is. Eddig elég volt, ha az örökbe fogadni szándékozó ember nagykorú, azaz 18 évesnél idősebb volt, ezentúl azonban 25 éves kor lesz a minimum, viszont enyhítettek azon az előíráson, amely szerint örökbefogadó és örökbefogadott között legfeljebb 45 év lehet a korkülönbség: ha csak néhány hónappal nagyobb a különbség, a bíróság mérlegelheti a helyzetet. Könnyítés az is, hogy nem feltétlenül kell tanfolyamra menni örökbefogadás előtt.

Komoly vitákat váltott ki a törvény megalkotása során, hogy a házasság intézményének szabályozásakor a törvényalkotó elhagyta a házastársak kötelezettségei közül a hűséget. Az új Ptk. ehelyett együttműködési kötelezettséget ír elő a házastársaknak. Ez a módosítás komoly tiltakozást váltott ki az ellenzéki képviselők körében, de végül benne maradt a törvényszövegben. Kikerült azonban az, az eredeti előterjesztésben még szereplő a lehetőség, hogy közös megegyezés esetén a bíróság helyett a közjegyző előtt is el lehessen válni.

Szerződések

Külön fejezetet kapott a Ptk-ban az ingatlan-nyilvántartás. Korábban voltak elképzelések arról, hogy ezt esetleg a cégnyilvántartáshoz hasonlóan a bíróságok alá helyeznék (több környező országban van hasonló gyakorlat), de végül a földművelésügyi tárca hatáskörében maradt. A törvény a mainál sokkal részletesebben szabályozza az úgynevezett vagyonértékű jogokat, például a haszonélvezeti jogot vagy az elővásárlási jogot. Ezeket a jövőben a vagyontárgyakhoz hasonlóan lehet majd átruházni másokra.

Alaposan átdolgozták a kötelmi jogot is, vagyis a szerződések szabályozását. A jelenlegi törvény szerint például elvileg bárki határidő nélkül hivatkozhat a bíróság előtt arra, hogy szerinte egy szerződés semmis - például mert jogszabályba ütközik -, míg az új Ptk. rögzíti, hogy csak az állhat elő ilyesmivel, akinek jogi érdeke fűződik a szerződés semmissé nyilvánításához.

Az új Ptk. kiterjeszti azokat az okokat, amelyek miatt semmis lehet egy szerződés. Az uzsoraszerződéseknél például azzal, hogy semmisnek nyilvánítja az olyan kölcsönügyleteket is, amelyekben a "kellő üzleti jártassággal" nem rendelkező emberekre tukmálnak rá kölcsönt. Semmis a törvény szerint az a szerződés is, amely kifejezetten úgy kötöttek, hogy hátrányos legyen a fogyasztóra. A törvényalkotók részletesen szabályozták a tisztességtelen szerződés fogalmát és következményeit is.

A mai törvénykönyvben nem szerepel egy sor olyan szerződésfajta, amelyek ma már mindennaposak, de néhány évtizede még ismeretlennek voltak, például a lízing vagy a faktoring (követelésvásárlás). Az új Ptk. pótolja ezt a hiányosságot, illetve megteremti a szerződés-átruházás lehetőségét is. Ennek például akkor lehet jelentősége, ha valaki ki akar szállni egy üzletből, de a másik fél emiatt kártérítést kérhetne. Ha talál maga helyett egy harmadik személyt, akkor az beszállhat helyette, és a továbbiakban ő lesz a szerződő fél.