Néhány paragrafus összetörte a mozgássérült életét

Egy egyszerű kormányrendelettel sikerült tönkretenni egy 32 éves mozgássérült férfi életét, aki a megszorítások miatt nem tud visszatérni munkahelyére, más állásra esélye sincs, és lehet, hogy kellemes lakóotthonából is át kell költöznie egy rideg állami intézetbe. A kormány szeptember elsejétől vezette be, hogy nem kapnak többé állami bértámogatást azok a cégek, amelyek fogyatékkal élő embert szeretnének felvenni.

"Ha egy újabb munkahely kíván fogyatékos embereket foglalkoztatni, hát tegye, de támogatás nélkül" - így fordította le hétköznapi nyelvre a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azt az augusztusi kormányrendeletet, amely szeptember elsejétől befagyasztotta az új bértámogatási kérelmek fogadását.

A bértámogatás lényege, hogy ha egy cég fogyatékkal élő embert foglalkoztat, az illető bérének egy részét vagy egészét az állam fedezi, így olyanok is munkába tudnak állni, akik egyébként nagy hátránnyal indulnának neki az álláskeresésnek a munkaerőpiacon.

A kormányrendelet nemcsak azokkal szúrt ki, akik újoncként szeretnének elhelyezkedni egy cégnél, hanem olyanokkal is, akiknek eddig biztosnak tűnő munkájuk volt. Így maradt állás nélkül az a 32 éves, középsúlyos mozgássérült fiatalember is, aki neve elhallgatásával vállalta, hogy beszél az [origo]-nak a vele történtekről.

Késő kifizetéssel kezdődött

A teológus diplomával rendelkező, jelenleg informatikusnak tanuló, kerekes székhez kötött férfi adatbázis-bővítéssel foglalkozott napi nyolc órában egy internetes portálnál, 8-10, szintén fogyatékkal élő kollégájával együtt. A problémák májusban kezdődtek, amikor elkezdte a munkaügyi központ késve utalni a pénzt a munkáltatónak - emlékezett vissza.

A rendszeres késéseket szerinte nevetséges okokkal magyarázták, többek között azzal, hogy beteg volt, akinek utalnia kellett volna. A munkaadó viszont köteles volt fizetni a dolgozóknak, akár kapott pénzt, akár nem. "Egy idő után annyira elcsúszott az egész, hogy a munkaadó nem tudta tovább vállalni, hogy előre megfinanszírozza a béreket, és felmondott majdnem mindenkinek" - mondta.

A cégnél mindössze 3-4 ember maradt, neki - a többséggel együtt - mennie kellett, munkaviszonyát ideiglenesen szüneteltetni kezdték. A munkaadó azt remélte, hogy októberben, ha rendeződik az anyagi helyzete, vissza tudja majd venni az elküldött embereket, de a felmondást követő napokban megjelent a kormányrendelet, amely keresztülhúzta a számításokat. Hiába csak régi munkatársak visszavételéről volna szó, a munkaügyi központ ezt is új bértámogatási kérelemként értelmezné, ilyet pedig már nem lehet benyújtani.

A fiatalember augusztus óta próbál munkát keresni, várja az ajánlatokat, de nem igazán bízik a sikerben. Azt mondta: legfeljebb abban reménykedhet, hogy talál egy szociálisan nagyon érzékeny munkaadót. Ugyanakkor ha újra beindulna a bértámogatás, már most tudna 3-4 olyan céget, amely foglalkoztatná - állítja.

A fiatalember programozói tanfolyamra is készül

Tiltakoztak a munkaadók is

A rendelet miatt rengeteg fogyatékkal élő munkavállaló kerülhet hasonló helyzetbe - derül ki a Magyarországi Akkreditált Munkaadók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (MAÉSZ) szeptember 2-án kiadott, a kormányrendeletre reagáló állásfoglalásából. E szerint a kormányrendelet eredeti célja az lett volna, hogy megállítsák a kiáramló bértámogatások további növekedését, de a rendeletet úgy fogalmazták meg, hogy az ellehetetleníti az érintett cégeket, az úgynevezett védett foglalkoztatókat.

A problémák gyökere a MAÉSZ állásfoglalása szerint is az, hogy a munkaügyi központok olyasmit is új bértámogatási kérelemnek tekintenek, ami valójában nem az. Például új kérelmet kell benyújtani akkor, hogy ha egy már foglalkoztatott ember óraszámát növeli a cég, vagy az illető az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) minősítése miatt magasabb támogatási kategóriába kerül át. A rendelet azt is megakadályozza, hogy a természetes fluktuációból fakadó felszabaduló helyeket támogatott munkavállalóval pótolják - mutatott rá a MAÉSZ. Az érdekvédelmi szövetség szerint ezek a problémák végső soron a foglalkoztatás megszűnéséhez vezethetnek, ezért arra figyelmeztettek, hogy a lehető leghamarabb korrigálni kell a kormányrendelet szövegét.

"A támogatási rendeletek módosítására szakmai koncepció készült, melynek egyeztetése az érintett érdekképviseletekkel folyamatban van" - válaszolta az [origo] kérdésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) sajtóosztálya csütörtökön.

A tárca válasza részben tagadja a MAÉSZ szeptember eleji problémafelvetéseit. A minisztériumi sajtóosztály azt írta, hogy a munkaügyi központok továbbra is biztosítják a megítélt támogatások folyósítását, lehetővé teszik a foglalkoztatottak megtartását, a kilépő munkaerő pótlását, és lehetőség van a korábban, a válság miatt rövidített munkaidő eredeti szintre való visszaállítására is.

MAÉSZ: Félmegoldásokat talált a szociális tárca

A problémák korántsem oldódtak meg szeptember eleje óta - közölte az [origo]-val Tasnádi Sándor, a MAÉSZ elnöke, aki szerint a tárca sajtóosztálya csúsztatott. Az óraszámnövelést illetően például a minisztérium által kiadott rendeletértelmezés kimondja  ugyan, hogy az nem minősül új kérelemnek, de Tasnádi szerint a munkaügyi központokon fog múlni, hogyan kezelik az ilyen ügyeket, mert a rendeletet nem módosították, csak értelmezték.

Egyértelműen új kérelemnek számít viszont a minisztérium értelmezése szerint is, ha egy dolgozó után azért kérnek magasabb támogatást, mert az ORSZI felülvizsgálata alapján más kategóriába került át - áll abban az [origo] által megtekintett levélben, amelyet szeptember 11-én küldött a minisztérium a MAÉSZ-nek.

Tasnádi szerint a tárcának az az állítása is csak részigazság, hogy lehetőség volna továbbra is a kieső munkaerő pótlására. A rendelet ugyanis az augusztus 31-i állapotot veszi viszonyítás pontnak: az akkor foglalkoztatott emberekre kötött hatósági szerződésekben szereplő óraszámot és létszámot. Ha például egy cégtől elmegy valaki, aki hosszú időn át napi nyolc órában dolgozott, de a nyári recesszió miatt augusztusban hatra csökkent az óraszáma, a helyére nem lehet újra nyolcórás időre felvenni mást, csak hat órára - magyarázta a munkaadói érdekképviselet elnöke.

Túlköltötte magát az állam

A mozgássérültek érdekeit védő MEOSZ Oktatási Továbbképző és Távmunka Intézetének igazgatója, Derera Mihály szintén úgy látja, hogy a kormányrendelet veszélybe sodorja a munkáltatókat és rajtuk keresztül a náluk dolgozó fogyatékkal élőket, mert belenyúl a cégek előre eltervezett stratégiájába azáltal, hogy nem vehetnek fel új embert. A bértámogatás befagyasztása Derera szerint illeszkedik a többi olyan rendelkezés közé, amelyek csökkentik a fogyatékosokra szánt állami forrásokat.

Ilyen például az is, hogy 6,5 milliárd forintról 3 milliárdra tervezi csökkenteni a kormány a támogató szolgálatok finanszírozását, amelyek többek közt a mozgáskorlátozottak helyváltoztatásában segítenek. "Ha nem tudnak bejutni a munkahelyükre, el fogják veszíteni az állásukat" - magyarázta a MEOSZ munkatársa. Igazságtalannak tartja, hogy a válságra hivatkozva szerinte többet spórolna az állam a mozgáskorlátozottakon, mint más társadalmi csoportokon. "Hol itt az esélyegyenlőség?" - kérdezte.

"A rendelet azért született meg, mert a megváltozott munkaképességűek bértámogatására a kormány már 8 hónap elteltével is másfélszer annyi kötelezettséget vállalt, mint amennyit erre a célra az egész 2009-es évre a költségvetés tartalmazott" - írta a szociális minisztérium sajtóosztálya az [origo]-nak. A tárca szerint azért nem lehet új bértámogatási kérelmet fogadni, hogy biztosítani tudják a jelenleg már támogatottak foglalkoztatást. Az SZMM hozzátette, hogy a támogatásban nem részesülő megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének támogatására a START REHAB kártya bevezetését, járulékkedvezmény nyújtását tervezik.

Önállóan szeretne élni

"Konzerválják a mozgássérülteket"

Az adatbázis-bővítő munkáját elveszített fiatalember jelenleg átmeneti lakóotthonban él egyedül, ellátását saját erőből kell megoldania. A lakás havonta 20 300 forintba kerül, személyi segítségre havi 35 ezer forintot fizet ki. Eddig diplomás minimálbért keresett, de munka híján rokkantjáradékból és emelt szintű családi pótlékból kell megélnie, a kettő együtt havonta 55 ezer forint. Ez épp fedezi a szállást és a segítséget, enni már nem jutna miből - számolta ki. Attól tart, hogy ha nem sikerül munkát találnia, fel kell adnia az önálló életet és be kell vonulnia egy állami intézetbe.

"Ott nincs fejlődés. Konzerválják a mozgássérülteket, lehet ücsörögni meg tévét nézni" - mondta. Ráadásul szerinte még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy a szociális otthonokat kívüleső helyeken építik, falu szélén, puszta közepén, kevés a nővér és a takarítószemélyzet, és rémtörténetek keringenek benyugtatózott lakókról, havonta egyszeri fürdésről. Emellett nemcsak az egyénnek jobb, hanem az államnak is jobban megéri, ha valaki dolgozik és önállóan él, mint ha fedeznie kéne az intézeti ellátást - magyarázza a fiatalember, aki a kormányrendelet megjelenése után levéllel fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és Bajnai Gordon miniszterelnökhöz.

Azt írta a kormányfőnek, hogy megoldást vár tőle. A Miniszterelnök Hivataltól választ is kapott, a levél szerint Bajnai megbízásából. Közölték vele, hogy panaszát továbbították az illetékeseknek: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium lakossági tájékoztatási és tanácsadási osztályához.