Nem tiszta a rádiópályázat az ORTT elnöke szerint

Felülvizsgálná az ORTT rádiópályázatokról hozott döntéseit Majtényi László, a testület elnöke, aki hétfői különvéleményében több okból is bírálja a két országos kereskedelmi adó műsorszolgáltatási jogára beadott pályázatokat és az ORTT eddigi munkáját. Szerinte nem egy, hanem több pályázót is ki lehetett volna zárni a versenyből irreális vállalásai miatt. Majtényi szerint, ha az ORTT nem bírálja felül döntéseit, akkor veszélybe kerül a pályázat jogszerűsége.

Majtényi szerint az ORTT-nek másokat is ki kell zárnia

Az ORTT olyan döntéseket hozott, illetve mulasztott el a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázatok során, amelyek "súlyosan sértik a pályázat jogszerűségét" - állítja Majtényi László, az ORTT elnöke. Hétfőn kiadott különvéleményében a médiahatóság elnöke azt állítja: nem csak a korábban kizárt Zene Rádió Zrt. nyújtott be irreális üzleti tervet, a többi hasonlóan kifogásolható pályázatot az ORTT mégsem utasította vissza.

Az ORTT nyáron írta ki pályázatot a Danubius és Sláger Rádió frekvenciájára, mivel a két rádió műsorszolgáltatási jogosultsága novemberben lejár. Október 7-én a testület a mindkét frekvenciáért harcba szálló Zene Rádió Zrt.-t az üzleti terv megalapozatlansága miatt zárta ki mindkét pályázatból, a rádió ugyanis mind a Sláger, mind a Danubius műsorszolgáltatási jogáért indult. Majtényi szerint ugyanezen indok alapján az FM1 Konzorcium ajánlatát is ki kellett volna zárni, ezt azonban a testület leszavazta. "Minden szabálytalan pályázatot ki kellett volna zárni, mivel nem ezt tették, ezért ez önmagában diszkrimináció" - mondta az [origo]-nak hétfőn Majtényi.

Több pályázat rossz, de csak egyet zártak ki

Majtényi különvéleményében arra hivatkozik, hogy a benyújtott üzleti tervekről több szakvéleményt is készíttetett, ezek pedig nem csak a Zene Rádió Zrt., hanem több pályázó esetén is azzal az eredménnyel zárultak: "teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok". "Megítélésünk szerint semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsorszolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt" - mondja ki Majtényi szerint több pályázatról a Corvinus Egyetem szakvéleménye.

Az ORTT azon döntése, hogy egy rádiót kizárt, de benn hagyott más, ugyanilyen irreális üzleti tervvel számoló pályázót, Majtényi szerint "azt kockáztatja, hogy az országos kereskedelmi rádiós piac rövid időn belül összeomlik" vagy utólag kell módosítani a feltételeken, ez viszont a "jelenlegi pályázat egészének tisztaságát, sőt értelmét is megkérdőjelezi".

Újra meg kell gondolni a kizárásokat

Majtényi arra is felhívja a figyelmet, hogy a megalapozatlan pályázatok alig különböztek egymástól, az ORTT azonban - szakmai indoklás nélkül - csak egyet zárt ki a versenyből, amit az elnök önkényes különbségtételnek minősít. A pályázati határidők szerint ráadásul még nem is kellett volna dönteni az üzleti tervekről, vagyis a testület sietett az egyik pályázó kizárásával, és egyik ORTT-tag sem támogatta a döntés elnapolására tett javaslatát - közölte Majtényi.

Majtényi szerint ugyanakkor továbbra is van lehetőség arra, hogy kizárják a nem megfelelő pályázatokat. "A jogszerű folytatás" érdekében ugyanis szerinte mindenképpen újból dönteni kell a megalapozatlan üzleti tervvel benyújtott ajánlatáról. "Ellenkező esetben az országos rádiós jogosultságokra kiírt pályázatokon törvényes nyertes nem lesz hirdethető" - olvasható a közleményben.

Az összeférhetetlen pályázat benn maradt

Majtényi szerint az ORTT más súlyos hibát is elkövetett a pályáztatás során: formailag érvényesnek találta az Advenio Zrt. pályázatát, miközben az szerinte nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek, és ezért el kellett volna utasítani.

A médiatörvény egyértelműen kizárja, hogy egy országos műsorszolgáltatásra jogosult cég más műsorszolgáltatóban is befolyásoló részesedéssel rendelkezzen. Ezért ha olyan pályázó indul a jelenlegi Sláger vagy a Danubius országos frekvenciájáért, amelynek más rádióban is részesedése van, akkor már előre, a pályázat benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy nyertessége esetén ezt az összeférhetetlenséget megszünteti.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Danubius jelenlegi frekvenciáért harcba szálló Advenio kétharmad részben Nyerges Zsolt ügyvéd, egyharmad részben pedig a jobboldali kötődésű, Lánchíd Rádió által alapított Lánchíd Vagyonkezelő tulajdonában van. Majtényi szerint az Advenio nem tett előzetesen nyilatkozatot arra, hogy ha kell, megszüntetik az összeférhetetlenséget, márpedig ilyen esetben - hiánypótlási lehetőség nélkül - formai okokból érvénytelenné kell nyilvánítani a médiatörvénybe ütköző pályázatát.

Az Advenio pályázatának tartalmi részéről még nem tárgyalt ugyan a testület, azonban a különvéleményből kiderül: Majtényi már a korábbi ülésen előrebocsátotta, hogy a pályázat nem csak formailag hibás, de más "nagyon komoly kifogások vethetők fel" vele szemben. A beadott üzleti tervben ugyanis az Advenio is "ésszerűtlenül magas műsorszolgáltatási díjat" ígér, ráadásul úgy, hogy nagyobb reklámértékesítésből indul ki, mint amennyi reklámidő egyáltalán a médiatörvény alapján lehetséges. "E hiba szintén a törvényi feltételeknek nem megfelelő ajánlatot mutat" - közölte Majtényi, aki szerint az ORTT-nek ezért arról is döntenie kell, hogy megalapozottnak tartja-e az Advenio üzleti tervét.

Két frekvenciáért hat induló, nyolc pályázat

A két országos műsorszolgáltatási jogosultságra a szeptember 28-i határidőig hat indulótól, összesen nyolc pályázat érkezett, közülük esett ki a Zene Rádió két pályázata: a Danubius frekvenciáiért a jelenlegi szolgáltató mellett az Advenio és a Rádió Juventus Zrt. indul. A Danubius elindult a másik, jelenleg a Sláger Rádió által használt frekvenciáért is, amelyet a Sláger is szeretne megtartani, itt a harmadik pályázó az FM1 Konzorcium.

A pályázati kiírás szerint az indulóknak egyrészt a 2011. július 1-ig tartó első szakaszra kellett megajánlaniuk egy 350 és 700 millió forint közötti díjat, másrészt a hétéves koncesszió hátralévő részére - egy 200 milliós fix összeg mellett - a nettó árbevétel adott százalékát kellett ígérniük. Ennek meghatározták a minimumát, de minél többet ajánl valaki, annál több pontszámot kap a pályázatnak erre a részére.