Vesztett az ügynökvád miatt perelő alkotmánybíró

Vágólapra másolva!
Kiss László alkotmánybíró elveszítette másodfokon azt a személyiségi jogi pert, amelyet az általa hamisnak nevezett ügynökvádak miatt indított az Élet és Irodalom egy 2007-es cikke miatt. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta: a cikk nem állított valótlan tényt.
Vágólapra másolva!

Jogerősen személyiségi jogi pert nyert Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom (ÉS) szerkesztősége Kiss László alkormánybíróval szemben, aki egy 2007-es, őt ügynöki tevékenységgel összefüggésbe hozó cikk miatt nyújtott be keresetet a lap és a szerző ellen - közölte az ÉS főszerkesztője, Kovács Zoltán kedden. Kiss a cikk megjelenése után visszautasította az ügynökvádakat, és több eljárást is indított.

A személyiségi jogi eljárásban korábban már született egy elsőfokú ítélet, amely 23-ból 7 pontban igazat adott az alkotmánybírónak, és 3 millió forint kártérítést ítélt meg neki. Ezt a döntést írta most felül a Fővárosi Ítélőtábla, amely megállapította: az Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett című cikk nem állított valótlan tényt.

Az ÉS főszerkesztőjének közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy "Kiss László mint egyetemi párttitkárhelyettes hivatalos kapcsolatnak tekintendő, bizalmas jelentéseket írt, ezért nem keltett a lap és a szerző hamis látszatot, amikor ezt a tevékenységet az ügynöki tevékenységhez hasonlónak minősítette". A táblabíróság azt is kijelentette, hogy a felperes alkotmánybíróként közszereplőnek minősül, ezért az átlagosnál nagyobb mértékben köteles elviselni a vele szemben az előző rendszerben folytatott politikai tevékenységéről kifejtett és "valós alapokon nyugvó véleményeket".

A cikkel kapcsolatban két másik eljárás is indult. A sajtó-helyreigazítás per már tavaly februárban lezárult, az alkotmánybíró akkor részben megnyerte a pert. Kiss akkori közleménye szerint a bíróság akkor azt mondta ki, hogy a cikk azt a hamis látszatot keltette, hogy a jogászprofesszor ügynöki tevékenységet végzett, besúgó volt, jelentéseket írt, illetve az 1980-as évek elején kollegiális kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel.

Ungváry akkori válaszközleményében rámutatott, hogy az alkotmánybíró 18 pontban kért helyreigazítást, ebből négyet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasított, a további 14 kérelemből pedig hetet tartott megalapozottnak. Ungváry hozzátette, hogy a bíróság szerint nem kifogásolható az az állítás, hogy Kiss László "szerepet játszott a pártállam terrorgépezetében", részt vett "renitens hangok elhallgattatásában", tevékenysége "súlyosabban esett latba", mint másoké, "múlt rendszerben betöltött szerepét elhallgatta."

Az alkotmánybíró rágalmazás miatt büntetőeljárást is indított, ez még folyamatban van, a per tárgyalását decemberre tűzte ki a bíróság.