Egyre bátrabban ígér a Fidesz

Adócsökkentést ígérnek, de a részletekről még házon belül is vita van. Bevezetnék az eurót, de közben átmenetileg növelnék a költségvetési hiányt is. A választások közeledtével a Fidesz lassan elkezdte felfedni titkait, vezetői több megfogható ígéretet ejtettek el. Összegyűjtöttük azokat - a pesti gyaloghídtól, a szocialista kormányok felelősségre vonásáig -, amelyeket biztosan számon lehet majd kérni, ha a Fidesz kormányra kerül.

Orbán csak lassan fedi fel a lapjait

Bár az európai parlamenti választásokon aratott győzelem és a közvélemény-kutatások alapján szinte biztos, hogy a következő - legkésőbb 2010 tavaszán esedékes - választásokon a Fidesz arat győzelmet, a párt egészen a közelmúltig csak keveés konkrétumot árult el arról, pontosan mit kíván tenni, ha megszerzi a választók többségének bizalmat. Az ellenzéki párt 2006 óta leginkább a kormány kritikájára építette kommunikációját, keveset foglalkozott azzal, hogy összefüggő, megfogható elemekből álló, alternatív programot mutasson be.

Miközben a Fidesz a színfalak mögött már egyértelműen a kormányzásra készül, csak kevés konkrétumot árult el terveiről: a 2007 decemberében elfogadott, Erős Magyarország címet viselő alapprogramja nem fejti ki, milyen intézkedésekkel érné el a megfogalmazott célokat, és keveset árult el az EP-választásokra készült Igen, Magyarország többre képes! című, közel 300 oldalas dokumentum is. A párt gazdaságpolitikai alapelképzeléseit felvázolta ugyan az Orbán Viktor pártelnök kérésére készül Jövőkép című kötet, de hamar kiderült, hogy annak bizonyos elemei ellentétesek a Fidesz politikájával, például a vagyonadó elutasításával, amit a kötet egyes szerzői jónak tartanak.

Változás csak az elmúlt néhány hétben érzékelhető a Fidesz korábban kizárólag a kormányt és a kormánypártokat kritizáló kommunikációjában. Az ellenzéki párt vezető politikusai óvatosan elkezdtek arról is beszélni, mit tennének a várható kormányváltás után. Az [origo] a fideszes politikusok nyilatkozatai, illetve a parlament elé benyújtott törvényjavaslatai alapján összegyűjtötte, milyen ígéreteket lehet számon kérni egy esetleges második Orbán-kormánytól.

Kisebb parlament
"Ragaszkodom ahhoz, hogy levigyük kétszáz fő alá a parlament létszámát" - jelentette ki Orbán pártelnök a múlt héten a Tv2 műsorában, megemlítve, hogy pártja a városi és a megyei önkormányzatokban is felére csökkentené a képviseleti létszámot. Az Országgyűlés létszámának módosításához kétharmados többség szükséges, és a döntés csak a következő választással felálló parlamentre vonatkozhat, vagyis valószínűleg csak 2014-ben valósulhat meg.

A költségvetés visszavonása
Orbán Viktor szerint a kormány által beterjesztett 2010-es költségvetés a rendszerváltás óta a legveszélyesebb. "Pedig én ott voltam a Bokros-csomag parlamenti tárgyalásán is" - mondta a pártelnök, aki szerint mindent megtesznek azért, hogy a tervezetet visszavonják. Ha ez nem sikerül, akkor a választások után, kormányra kerülésük esetén vonják vissza a büdzsét és készítenek újat - mondta Orbán. Ezt elvileg egyetlen, egyszerű többséget követelő szavazással megtehetik, bár egy új költségvetés elkészítése és parlamenti vitája legalább két hónapot vesz igénybe.

Az ingatlanadó eltörlése
A Fidesz annak ellenére is eltörölné az idén június végén elfogadott új adóterhet, hogy az Orbán Viktor felkérésére, a következő Fidesz-kormányzáshoz készült, neves közgazdászok által írt Jövőkép című kötetben - amelyet maga a pártelnök mutatott be - például szerepel, hogy a munkára rakodó terheket csak akkor lehet csökkenteni, ha a másik oldalon növelik a vagyoni és forgalmi típusú adókat. Orbán ezt úgy magyarázta, hogy a szakértők megfogalmaztak egy véleményt, de ők, mint politikusok másfajta döntést hoztak.

A gyes és a gyed korábbi szabályainak visszaállítása
A Bajnai-kormány első, júniusban megszavazott intézkedései közt szerepelt a gyes (gyermekgondozási segély) és a gyed (gyermekgondozási díj) szabályainak szigorítása. A gyed az új szabályok szerint - a jövő április 30. után születő gyerekek esetében - három helyett csak két évig jár. A gyedet pedig csak azok a nők kaphatják - a gyerek kétéves koráig -, akik a szülés előtt legalább 365 napot munkaviszonyban voltak (korábban 180 nap is elég volt a jogosultsághoz). Szijjártó Péter, a párt elnöki stábjának vezetője az MTI-nek azt mondta, a következő, fideszes vezetésű kormány első intézkedései közé tartozik majd a gyes és a gyed korábbi szabályainak visszaállítása. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt is bejelentette augusztusban, hogy pártja ismét ingyenes helyet biztosítana a kismamáknak a felsőoktatásban.

A bezárt vasútvonalak megnyitása
Ha a Fidesz kormányra kerül, újraindítja a bezárásra ítélt vasútvonalakon a forgalmat ott, ahol az műszakilag lehetséges lesz - mondta Fónagy János, a Fidesz képviselője, miután a közlekedési minisztérium közzétette a jövő évi menetrend tervezetét, amely szerint 33 vasútvonalon megszűnne a személyszállítás. A mellékvonalak bezárása Fónagy szerint "kegyelemdöfést" jelent a vidéki embereknek és a magyar gazdaságnak.

Kettős állampolgárság
"A parlament erkölcsi kötelessége e kérdés rendezése" - mondta október elején Szijjártó Péter. A 2004 decembere, az eredménytelenül végződött népszavazás óta függőben lévő kettős állampolgárságra megoldás lehet az, a már benyújtott törvényjavaslat, amely gyorsított honosítással, magyarországi munka- és lakóhely nélkül is honosítaná azokat, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, és beszél magyarul (erről részletesen itt olvashat). Mivel az állampolgársági törvény módosításához kétharmados többség szükséges, a kezdeményezés csak akkor járhat sikerrel, ha a Fidesz önmagában is ilyen arányban nyer, vagy meg tud egyezni a többi párttal.

Három csapás
Néhány, az elmúlt hónapok nagy vihart kavart bűncselekménye (például a Cozma-gyilkosság) kapcsán vetette fel a Fidesz, hogy a büntetőjogszabályok nem elég szigorúak, szükség lenne amerikai mintára bevezetni a "három csapás" intézményét. Ez azt jelenti, hogy a harmadjára is erőszakos bűncselekményt elkövető bűnözőkre mérlegelés nélkül, tényleges életfogytiglani büntetést kell kiszabni. Ezt később annyiban finomították, hogy ilyen esetekben a büntetési tétel maximumának kétszeresét szabhatnák ki a bíróságok, de a javaslatot a szocialisták és a szabad demokraták nem támogatták. Kontrát Károly képviselő ez után jelentette be, hogy kormányra kerülésük után haladéktalanul újra beterjesztik és elfogadják a javaslatot.

A sydney-i konzulátus
Az ausztráliai külképviselet ügye akkor került a figyelem középpontjába, amikor Sólyom László köztársasági elnök szeptember végén, Sydneyben helyi magyaroknak azt mondta, szeretné elérni a kormány által takarékossági okokból bezárt konzulátus újbóli megnyitását, és Orbán Viktortól már ígéretet is kapott erre. Orbán erről utóbb azt mondta: ráfér ugyan a külügyi intézményhálózatra a karcsúsítás, de bizonyos helyeken fenn kell tartani a külképviseleteket, hogy megmaradjon a helyi magyarok kapcsolata az anyaországgal. "Mindenhol lesz magyar konzulátus, ahol jelentős magyar közösség van" - ígérte.

Miniszteri fizetések
A Fidesz 2006 óta több tucatszor benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amely szerint a miniszterek, államtitkárok és szakállamtitkárok fizetését a 2002-es szintre csökkentenék. Szintén 2006-ban javasolták, hogy a költségvetési hiány elszaladásakor büntetésként vonják meg a kormánytagok fizetésének egy részét. Egy harmadik, 2008 novemberében benyújtott javaslat pedig 3-3 főre csökkentené az állami vállalatok igazgatóságainak és felügyelőbizottságainak létszámát, a tagok fizetését pedig a mindenkori átlagbér szintjére vinné le. A javaslatokat a kormánypárti többség nem vette napirendre, de egy fideszes többségű parlament egyetlen gombnyomással megszavazhatja, ha akarja még.

Gyaloghíd Budapesten
"Budapesten egy gyaloghidat is szeretnének építeni" - mondta egyebek mellett a Blikknek adott interjújában Orbán.

Adócsökkentés
"Jelentős és kiszámítható adócsökkentésre van szükség" - mondta szeptember végén, a közgazdász vándorgyűlésen Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke. Szijjártó Péter az MTI-nek adott interjújában meg is ígérte, hogy ha pártja kormányra kerül, azonnal adócsökkentéssel próbálja majd beindítani a gazdasági növekedést. Az ellenzéki párt régóta szorgalmazza az adók és járulékok jelentős csökkentését, de ennek fedezetéről csak homályosan nyilatkoznak: azt részben az állami takarékosságban látják, de leginkább abban bíznak, hogy az adócsökkentés megteremti önmaga fedezetét.

Az ideális adórendszerről azonban a párton belül is viták vannak. Orbán Viktor október elején, az MTV reggeli műsorában azt mondta, két koncepció versenyez egymással: az egyik nézet szerint az a legfontosabb, hogy az adórendszer minél egyszerűbb legyen, míg a másik a családok támogatását tekinti elsődlegesnek. Orbán azt mondta, ő az utóbbi pártján áll, mert úgy véli, családokat támogató adózásra van szükség, de a kérdésben "demokratikus döntés" fog születni.

Csatlakozás az euróövezethez
"Ideje kijelölni egy reális időpontot és az oda vezető utat" - mondta az euró 2007 óta folyamatosan tolódó bevezetéséről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének október eleji rendezvényén Varga Mihály. Az euró bevezetéséhez azonban tartósan a GDP 3 százalékánál kisebb hiányra és 60 százaléknál kisebb eladósodottságra lenne szükség, Varga pedig a 2010-es költségvetés vitájában épp a mellett érvelt, hogy átmenetileg érdemes lehet nagyobb hiánycélt kitűzni, hogy legyen forrás a válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedésekre.

Egymillió új munkahely
"A Fidesz új egyezséget ajánl az üzleti élet szereplőinek, amelynek középpontjában az áll, hogy tíz év alatt egymillió új legális munkahely jöhet létre" - mondta Orbán 2008 májusában. "Ha nem tudunk ennyi munkahelyet teremteni, nem jutunk ki a bajból" - magyarázta már idén ősszel a Blikknek adott interjújában, utalva arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy csak mintegy négymillió ember, az aktív korúak alig több mint fele dolgozik.

Iskolát minden faluba
"Magyarországon még a legkisebb településen is kell lennie legalább alsó tagozatnak" - erősítette meg Orbán Viktor korábbi ígéretét az MTI-nek adott interjújában Szijjártó Péter. A Fidesz régóta támadja azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek szerint az egészen kis településeken, kellő számú gyerek hiányában nem éri meg fenntartani az iskolákat, inkább utaztatni kellene a gyerekeket a körzeti iskolákba.

Az IMF-szerződés újratárgyalása
Ha a Fidesz alakít kormányt jövőre, újratárgyalja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződést - ígérte az elmúlt hetekben többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter is. Utóbbi ezt azzal magyarázta, hogy a kormány gyenge volt, ezért másoknál sokkal szigorúbb feltételrendszer alapján kapott hitelt. Varga szerint először fel kell mérni, hogy mennyi pénz marad meg a hitelkeretből, majd tisztázni kell a megállapodás minden részletét. "Lehetnek még olyan vállalásai a kormánynak, amelyet nem hoztak eddig nyilvánosságra" - mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a megállapodás esetleges meghosszabbítása attól függ, hogy a következő hónapokban hogyan alakul az ország finanszírozási helyzete, például hogy áll az állampapírpiac.

Szlovák-magyar viszony
Új alapokra helyeznék a magyar-szlovák viszonyt a kölcsönös tisztelet jegyében - mondta az MTI-nek Szijjártó, aki szerint a tisztelet hiánya a szlovák kormány szélsőségességéből és abból adódik, hogy Szlovákia nincs tisztában az európai értékekkel. Orbán pedig az MTV műsorában arról beszélt, hogy tárgyalni kell ugyan a szlovákokkal, "de ellenlépéseket is kell tenni". Azt nem árulta el, hogy pontosan mit ért ezen, de feltehetően nem azt, amit a kormány, amely kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál. Erről ugyanis Szijjártó azt mondta: "Elszaladtunk az EU-hoz, mint valami óvóbácsihoz".

Elszámoltatás
"Világossá kell tenni, hogy egy következő kormánynak ki kell vizsgálnia minden jogsértést" - mondta Orbán Viktor március végén, a Jövőkép bemutatóján. A Fideszben azóta is folyamatosan téma, hogy kormányra kerülésük után el kell számoltatni a nyolc évig kormányzó szocialistákat és szabad demokratákat, és büntetőeljárásokat kell indítani a feltételezett korrupciós ügyek - illetve a 2006 őszi rendőri túlkapások - felelősei ellen. Balsai István, a Fidesz jogi igazgatójaként pedig azt mondta: már van is egy leltárjegyzékük, amely 2002-től számba veszi a korrupciós ügyeket, de az eljárásokat a rendőrségnek és ügyészségnek kell lefolytatna.

A Ptk. felülvizsgálata
Az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az 1998 óta készülő új polgári törvénykönyvet. Vitányi István fideszes képviselő és ügyvéd a szavazás előtt az [origo]-nak azt mondta (később ezt Szijjártó Péter is megerősítette), kormányra kerülésük esetén felülvizsgálják a kódexet. A törvénykönyvhöz ugyanis, a zárószavazás előtt a kormány rengeteg módosító indítványt nyújtott be, amivel gyakorlatilag egy új törvénykönyvet írtak. Bár az eredeti tervek szerint a jogszabály nagyobb része már jövő májusban hatályba lépne, ez valószínűleg csúszni fog, miután Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a parlamentnek.

A rendőrség megerősítése
Bár a statisztikák azt mutatják, hogy a bűncselekmények száma csökken, az emberek biztonságérzete nem javult, sőt romlott az utóbbi években (ennek lehetséges okairól itt olvashat). A Fidesz erre reagálva a rendőrség megerősítését ígéri "mind létszámában, mind anyagi eszközeiben, mind morálisan". Orbán a Blikknek azt mondta, háromezer új rendőrt állítana szolgálatba (a határőrséggel összevont rendőrség létszáma jelenleg, idén már csak alig több mint 43 ezer fő, közülük 33 ezer hivatásos állományú).