Napi 6400 ember utazik a 33 bezárásra ítélt vasútvonalon

A kormány felmérései szerint naponta 6400 ember használja azt a 33 vasútvonalat, amelyen felszámolják a vasúti közlekedést. A fontos vasútvonalakkal párhuzamosan futó közutakon visszafogják a buszközlekedést. A rajkai polgármester meglepődött, hogy nem lehet többet bevonatozni tőlük Mosonmagyaróvárra. A kiskőrösi jegyző számított rá, hogy leáll a kecskeméti vonat, de így is sajnálja, mert szép vidéken megy keresztül. Az orgoványi jegyző szerint pedig hozzá kell majd szokni, hogy a település este 7 után gyakorlatilag megközelíthetetlen lesz.

Harminchárom vasúti pályaszakaszon nem ad megrendelést a személyszállítási közszolgáltatásra a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) - jelentette be Hónig Péter miniszter kedden Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. A 33, összesen ezer kilométer hosszú pályaszakaszon Hónig szerint naponta mindössze 6400 ember utazik, míg a szakaszok üzemeltetési költsége jelenleg 7 milliárd forint. A miniszter erről az után beszélt, hogy a tárca kedden nyilvánosságra hozta honlapján a 2010-es menetrendi javaslatot, amelyhez október végéig lehet észrevételeket tenni. A végleges menetrendet legkésőbb december második szombatján meg kell hirdetni. (A megszűnő vonalak listáját keretes írásunkban találja meg.)

A minisztérium szerint az országos jelentőségű vonalakon előnyben részesítik a vasúti közlekedést a busszal szemben. Itt a vonatközlekedéssel párhuzamos autóbuszos szolgáltatásokra adnak le kevesebb megrendelést. Ezeken a vonalakon - például a vidéki nagyvárosok és Budapest között - több járat indulna: a fővárosi agglomerációba 20-30 perces, távolabba 1-2 órás ütemben. A miniszter szerint az országos vasúti hálózaton az új menetrendtől minőségjavulást, több utast és rövid időn belül 5 százalékos bevételnövekedést várnak.

Emellett megszűnik a közvetlen vasúti kapcsolat Budapest, illetve Eger, Salgótarján, Hódmezővásárhely és Szekszárd közt. Ezekbe a városokba a jelenlegi menetrend alapján eddig nehézkesen, gyakran több átszállással lehetett eljutni vonattal. A minisztérium tervezete szerint a megyeszékhelyeket sűrűn közlekedő buszjáratok kötnék össze a fővárossal.

A regionális vonalakról a miniszter azt mondta: ahol eddig volt közösségi közlekedés, ott továbbra is lesz. Elsődleges cél itt is a párhuzamosságok csökkentése. A tárca azt szeretné, ha ezekről a vonalakról és szolgáltatásokról regionális szinten döntenének, ez azonban egy hosszabb folyamat, hiszen ennek a jogi hátterét is meg kell teremteni. Hónig beszélt arról is, hogy a vonalakon, ahol megszűnik a személyszállítás, továbbra is lehetséges lesz teherszállítás, illetve az üzleti alapon történő személyszállítás, mivel az infrastruktúra továbbra is működik.

"Szóbeszédeket hallottunk"

"Bennünket senki nem tájékoztatott, csak szóbeszédeket hallottunk" - mondta az [origo]-nak Bazsó Lajos, Rajka polgármestere, aki nem támogatja a Hegyeshalomba vezető vasútvonal megszüntetését. "Nem végeztem felmérést, de biztosan sokan használják" - mondta.

"Semmilyen egyeztetés nem volt" - mondta Jüttner Csaba, Vásárosnamény szabad demokrata polgármestere. Szerinte korábban voltak ugyan tervek néhány leágazás megszüntetéséről, de a város és a megyeszékhely közötti vonal megszüntetésének terve meglepetésként érte őket. Ez a szakasz ugyan meglehetősen elavult - jelenleg 2 óra 20 perc alatt teszi meg az ötven kilométeres távot a személyvonat Nyíregyházáig -, de a polgármester szerint nem a bezárás, hanem a korszerűsítés lenne a megoldás. Jüttner azt ígéri, a környékbeli településekkel együtt fel fognak lépni a vonal megmentése érdekében, mert annak megszüntetése csak tovább növeli a térség hátrányát.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

"Azért nem tök mindegy" - mondta a Kiskőrös-Kecskemét vonal bezárásáról az [origo] kérdésére Szentendrei István kiskőrösi jegyző. Szerinte régi terv, hogy bezárják a vonalat, "évekkel ezelőtt is volt róla szó", ennek ellenére Szentendrei azt mondta, "sajnáljuk természetesen".

A bezárásra ítélt vonalon a jegyző elmondása szerint "nagyon lassú" volt a közlekedés, ráadásul a vonat nem is a kecskeméti központi pályaudvaron, hanem a város szélén állt meg, így nem is volt praktikus, mert "onnan bejutni a városba elég körülményes". A Kiskőrösről Kecsekmétre utazók szerinte már most is autóbuszt használnak, mert az gyorsabb.

Ő utoljára akkor utazott ezen a vasútvonalon, amikor pár éve tiltakoztak a megszüntetése ellen. "Nem örülünk neki, de valahol azért értjük" - mondta Szentendrei, aki szerint a vonalat nem használták ugyan sokan, de "romantikus, szép területen megy keresztül".

"Megközelíthetetlen lesz"

"Nem volt nagy meglepetés" - mondta Bagócsi Károly, a szintén a Kiskőrös-Kecskemét vonalon fekvő Orgovány jegyzője akit azért nem lepett meg a döntés, mert "gyakorlatilag amióta a szárnyvonalak megszüntetése felmerült, ez téma".

A vonal Bagócsi szerint ipari jellegű vasútnak épült, az 1960-70-es években az ipari árúszállítás volt jelentős a vonalon, de az 1980-as években is meghatározó forgalmat bonyolított le - mondta a jegyző. Mára azonban alacsony lett az utasszám, Bagócsi szerint naponta legfeljebb 20-25 orgoványi használja a vonalat. Ebben szerepet játszott szerinte az is, hogy nem újjították fel a pályát, ami - ahogy a jegyző fogalmazott - "életveszélyes [...], óriási pénzt kellene ráfordítani, hogy biztonságos legyen".

A vonal léte ellen szól, hogy bár mindössze 20-25 kilométer vasúton Kecskemét, Bagócsi szerint így is hosszabb idő (legalább 1 óra 10 perc) alatt lehet bejutni a városba, mint busszal (45 perc), pedig közúton kerülni kell, jó 10 kilométerrel többet kell utazni. Bagócsi azt mondta, a fő probléma a vonal bezárásával az, hogy a most érvényben lévő buszmenetrend szerint az utolsó járat 18.50-kor érkezik Orgoványba, míg a vonat 21 óra után futott be. Bagócsi azt mondta, a település "gyakorlatilag megközelíthetetlen lesz" este, ha leáll a vasút.

Az MSZP még egyeztetne

Az MTI több, névtelenül nyilatkozó forrásra hivatkozva azt írja, a szaktárca és a vasúti kormánybiztos egyenként próbált megegyezni az érintett szocialista képviselőkkel a MÁV új menetrendjéről, azaz a vonalbezárásokról. Az egyezkedések nem hivatalos szervezett formában zajlottak, de az MTI szerint a képviselők  többségével már megszületett az egyezség. Az MTI információi szerint a szocialista frakció hivatalosan nem foglalt állást a vonalbezárásokról, a MÁV átalakításáról legfeljebb tájékoztatást kap majd.

Az MSZP-frakció illetékes raportőri csoportja azonban a szerintük még nyitott kérdések miatt hétfőn megkereste Bajnai Gordon miniszterelnököt. Azt kérték, a kormányfő is vegyen részt egy hivatalos, a szakminisztérium és a csoport közötti egyeztetésen, és amíg ez a találkozó nem jön létre, a kormány ne tegyen visszavonhatatlan lépéseket. A miniszterelnöki kabinetiroda megerősítette, hogy a raportőri csoport megkereste a kormányfőt, aki telefonon egyeztetett is egy képviselőjükkel.

A Fidesz újra megnyitja

Ha a Fidesz kormányra kerül, újraindítja a bezárásra ítélt vasútvonalakon a forgalmat ott, ahol az műszakilag lehetséges lesz - közölte Fónagy János, a Fidesz képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján (a Fidesz többi ígéretéről itt olvashat részletesen). Az ellenzéki politikus szerint a kormány a vonalbezárások bejelentésével ismét bebizonyította, hogy érdektelen az emberek mindennapjai iránt, a magyar vidék jelene és jövője iránt. A mellékvonalak bezárása Fónagy szerint "kegyelemdöfést" jelent a vidéki embereknek és a magyar gazdaságnak.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) megfelelő tények hiányában egy vonal bezárását sem fogadja el - reagált a bejelentésre az érdekképviselet. A hétfőn néhány órás, úgynevezett gördülő sztrájkot tartó szakszervezet szerint annak eldöntése, hogy "mely vonalak kerültek fel a halállistára, jobbára a szocialista országgyűlési képviselők érdekérvényesítő képességén múlt, és nem szakmai indokok határozták meg". A VDSZSZ azt ígér, a többibi szakszervezettel együtt nyomást fognak gyakorolni a kormányra, hogy tiltakozzanak a vonalbezárások és az ezzel járó elbocsátások ellen.