A fényre jönnek a déli határ megsértői

A pesti hajléktalanok is jobb állapotban vannak náluk - állítja egy határ menti település polgárőre, aki sokszor találkozik a déli határon átjutott menekültekkel. 2007 óta több mint négyszeresére nőtt a magyar-szerb határon elkapott illegális bevándorlók száma, a múlt hét végén egy menekülteket szállító hajó merült el a Tiszában, a bárka több utasa odaveszett. A menekültek többsége elrejtőzni sem próbál, úgy van esélyük a túlélésre, ha rájuk találnak.

Holttestek után kutatnak a Tiszán

"Számítottunk rá, hogy nőni fog a migrációs nyomás" - mondta az [origo]-nak Gulyás Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatvezetője. Miután Magyarország 2007 végén csatlakozott a schengeni övezethez, az embercsempész-csatornák is leköltöztek a déli határra, hiszen aki itt átjut, már szabadon eljuthat bárhová Nyugat-Európában. "Ha valami probléma keletkezik a világban, néhány ember elindul" - mondta Szilágyi Róbert, Csongrád megyei határrendészeti szolgálatvezető - "ezek az emberek aztán néhány hónap múlva megjelennek itt 'Schengen-külsőn'".

A 174 kilométeres magyar-szerb határ általában erdős vagy mocsaras, nádas vidéken húzódik. Röszke és a Tisza közt a Gyálai Holt-Tisza az államhatár, a holtág végétől pedig mintegy három kilométeren keresztül a folyó fő ága a határvonal. Itt próbálkoztak azok a koszovói menekültek, akiknek csónakja még október 15-én felborult. A partra csak egy férfi és két gyermeke tudott kimászni, utóbbiakra már veszélyesen kihűlt állapotban találtak rá a rendőrök. A férfi szerint a csónakban legalább 15-en voltak, a hatóságok eddig a magyar oldalon egy férfi, a szerbiai oldalon pedig két nő holttestét találták meg.

Gulyás Zsolt szerint 2007-ben alig 400 illegális határátlépőt fogtak el a főkapitányság területén, 2008-ban 1068 főt, idén pedig már 1600-nál többet. Hasonló a helyzet Csongrád megyében, ahol 2007-ben 329, tavaly 878, idén pedig már több mint 1700 embert fogtak el a szerb határon. A rendőrök tapasztalatai szerint a menekültek többsége korábban szerb állampolgár volt, majd a koszovóiak kerültek többségbe. Idén már kevesebben vannak a szerbek, a koszovóiak aránya körülbelül 30 százalék. A többség ma már afgán, de a határrendészek találkoznak irániakkal, irakiakkal, szudániakkal és törökországi kurdokkal is.

Nőtt a lebukott embercsempészek száma is a megyében: Bács-Kiskun megyében tavaly az év első kilenc hónapjában 35, idén szeptemberig már 40 embert vettek őrizetbe ilyen bűncselekmény miatt. Gulyás szerint korábban a szerbek voltak többségben, de ma már nemzetközi csapattal állnak szemben: törökök, bolgárok, csehek, szlovákok, illetve albánok is részt vesznek az embercsempészetben. Szilágyi alezredes szerint a hamis okirattal próbálkozók száma csökken, a többség inkább a zöldhatáron próbál meg átjutni Magyarországra.

Hőkamerás autó a szerb határon

A rendőrök úgy tudják, az illegális bevándorlók fő gyűjtőhelye Törökország, innen igyekeznek különböző útvonalakon eljutni az EU-ba. A másik központot a görögországi menekülttáborok jelentik, az ott egyszer már lebukott menekültek vagy tengeri úton próbálnak Olaszországba jutni, vagy pedig a Balkánon keresztül, részben Magyarország felé jönnek. A többség még mindig tranzitországnak tekinti Magyarországot, de egyre többen, főleg a koszovóiak már eleve csak ide készülnek.

Gulyás szerint a határsértők többféle módszerrel próbálkoznak. Az egyik, hogy a hivatalos határátkelőt megkerülve próbálnak bejutni Magyarországra. Az úgynevezett áttolásos módszer esetén a "sétáltató", vagyis az embercsempész csak kiviszi a migránsokat a határra, megmutatja nekik a legközelebbi falu fényeit, majd sorsukra hagyja őket. A harmadik változat az, amikor át is kísérik a határon az embereket, akiknek a továbbutaztatása is meg van szervezve. Szilágyi Róbert szerint a Tiszán a legutóbbi esetig nem próbálkoztak átjutni, legfeljebb a röszke melletti holtágat úszták át néhányan.

"Némelyik hajléktalan jobban néz ki"

Általában az áttolásos módszerrel érkezőkkel találkoznak a határtól alig egy kilométerre fekvő Tiszasziget lakói. Ferenczi Ferenc alpolgármester szerint a menekültek "nem is nagyon bújnak el, azon vannak, hogy megtalálják őket". "Elég szegény emberek, általában családostul jönnek" - mondja az alpolgármester, aki szerint a helybeliek gyakran adnak élelmet a menekülteknek, mert sajnálják, és nem tekintik őket bűnözőknek. Egy kelebiai polgárőr ezzel szemben azt mondta: a település emberemlékezet óta határőrközség, ezért az emberekbe beleivódott, hogy nem szabad kapcsolatba kerülni az idegenekkel, hanem hívni kell a hatóságot.

"Meglátszik rajtuk a többhetes vándorút. Pesten az aluljáróban némelyik hajléktalan jobban néz ki ezeknél a szerencsétleneknél" - mondta a menekültekről a névtelenséget kérő kelebiai polgárőr. Gulyás Zsolt szerint is rossz állapotban vannak a Magyarországra átvergődők, néha komoly betegségekben, rühességben vagy hepatitis B-ben szenvednek. A határtól nyolc kilométerre fekvő Tompa polgármestere, Belágyi Mihály szerint épp ez okoz gondot az önkormányzatnak: a rendőrök hétvégénként a helyi ügyeletes orvost hívják a határsértőkhöz, aminek nincs meg az anyagi fedezete.

A határrendészek Gulyás szerint ismerik a határsértők főbb útvonalait, és tudják, mikor próbálkoznak. A határon éjjellátókkal és hőkamerákkal felszerelve lesnek éjszakánként (az erről szóló korábbi riportunkat itt olvashatja). Az ellenőrzés azonban nem ér véget a határnál, a menekültek feladatot adnak a városi kapitányságoknak és az autópálya-rendőrségnek is, hiszen egy részük átjut az első vonalon. Bordásné Márki Márta, Röszke polgármestere például az [origo] érdeklődésére felidézte, hogy egy alkalommal a menekültek besétáltak a község központjába, és felszálltak a Szegedre tartó menetrend szerinti buszra. Gulyás Zsolt pedig egy közelmúltban történt esetet említett, amikor az autópálya-rendőrség járőrei egy gyorsan hajtó taxit állítottak meg, amelyben afgán állampolgárok utaztak.

Az elfogott határsértők szinte kivétel nélkül menekültstátusért folyamodnak - mondta Gulyás -, általában a munkanélküliségre és a szegénységre hivatkozva. Csongrád megyei kollégájának mások a tapasztalatai, szerinte a többség tudomásul veszi, hogy lebukott. Őket kitoloncolják Szerbiába, ahol a helyi hatóság szabálysértési eljárást indít ellenük, majd elengedi őket. Szilágyi szerint azokat, akiknek a későbbi munkáért cserébe valaki már kifizette az útját, hamarosan újra megpróbálják átjuttatni az embercsempészek.