Angolul olvasták fel Blumnak a sukorói szerződést

Ügyvédje ismertette angolul Joav Blummal aláíráskor annak a szerződésnek a szövegét, amellyel a vállalkozó Pest megyei ingatlanjait sukorói telkekre cserélte - derül ki abból a szerződésből, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra honlapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A szerződésből nem derülnek ki nagy meglepetések, de annyi kitűnik belőle, hogy a sukorói telkekre elcserélt Pest megyei földekkel volt némi macera.

Közzétette kedden a honlapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt a 2008 júliusában kötött cserszerződést, amelyre hivatkozva Joav Blum izraeli-magyar vállalkozó három Pest megyei ingatlanjáért cserében húsz sukorói telket kapott az államtól. (A dokumentumot itt tudja elolvasni.)

Oszkó Péter pénzügyminiszter október elején jelentette be, hogy felkérte MNV-t, csinálja vissza a telekcserét. Oszkó azt követően hozta meg a döntést, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a cserszerződés megkötésekor magasabb értékben számították be Blum Pest megyei telkeit, mint amennyit azok valójában érnek. Az ügyészség szerint a telkek csak 193,8 millió forintot érnek, ezzel szemben szerződés 787 millió forintban jelölte meg a telkek értékét. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)

Az MNV honlapján nyilvánosságra hozott szerződés mindössze tíz oldal. A dokumentumból több oldalt tesz ki, hogy helyrajzi szám szerint felsorolják telkeket. A szerződés szerint a három Pest megyei, összesen 182 hektárnyi ingatlan 787 millió forintot, a húsz, összesen 70 hektáros sukorói telek pedig 1,084 milliárd forintot ér. Ezeket az értékeket - a szerződés szerint - az MNV megbízásából a Perfekting Kft. által 2008. július 3-án készített becslés határozta meg. A dokumentumból kiderül az is, hogy a szerződés tartalmát az aláíráskor két tanú jelenlétében Blum ügyvédje ismertette angol nyelven a vállalkozónak.

A szerződés szerint a csere idején a sukorói telkek tehermentesek voltak, Blum két ingatlanjára azonban összesen 93 millió forintos jelzálogot jegyeztek be. A jelzálog törlésére vonatkozó kérelmeket a szerződés szerint megküldték a ceglédi földhivatalhoz, így az ingatlanok tehermentesen kerültek a magyar állam tulajdonába. Blum kisebb albertirsai telkén a Pannon mobilszolgáltatónak egy 70 méter magas adótornya van. A nagyobb albertirsai telken a Molnak van bányaszolgalmi joga, a pilisi telken pedig vezetékjogot vezetne a Mol.

A dokumentum szerint a csere azért érdeke a magyar államnak, mert így a tulajdonába kerül az a terület, amerre az M4-es autópálya fog futni. A három Pest megyei telken fut ugyanis az autópálya nyomvonala, de az Állami Számvevőszéknek az MNV működéséről szóló, szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentése erre a pontra hivatkozva írta azt, hogy szerintük semmis a csereszerződés. Az ÁSZ szerint ugyanis a Blum által felajánlott ingatlanok egészére nem lett volna szüksége a magyar államnak. Az MNV-nek az M4-es építése miatt elég lett volna a földek 5,6 százalékát megszereznie.

Valószínűleg a csereszerződés megkötésének körülményeit is vizsgálni fogja az a parlamenti vizsgálóbizottság, amelynek felállítását hétfőn hagyta jóvá az Országgyűlés. A nyolcfős testületbe az MSZP négy, a Fidesz kettő, az SZDSZ és a KDNP pedig egy-egy tagot delegálhat. A testület elnökére a Fidesz tehet javaslatot.