Novembertől nincs többé Sláger és Danubius Rádió

Két új cég indíthat rádióadót november közepétől a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciáján - döntöttek az ORTT szerdai ülésén a testület Fidesz, KDNP és MSZP által delegált tagjai. Az SZDSZ-es tag nem szavazott, az ORTT elnöke pedig nem vett részt a szavazáson, már korábban távozott az ülésről. A Danubius frekvenciáját az Advenio nevű cég, a Slágerét az FM1 nevű konzorcium kapja hét évre, így megjelenhet a Klassz Rádió és a Neo FM.

Az ORTT szerdai ülésén eldőlt, hogy november közepétől nem lesz többé Sláger és Danubius Rádió. A Sláger és a Danubius műsorszolgáltatási jogosultsága november 18-án jár le. Ez a két rádiófrekvencia fogható az ország legnagyobb részén, de a Sláger lefedettsége nagyobb.

A két országos rádiófrekvenciát hét évre új cégek kapják meg, bár a Danubius és a Slágert működtető cégek is indultak a pályázaton. A Danubius frekvenciáját az Advenio nevű cég kapja, a Slágerét az FM1 nevű konzorcium. A Danubius helyén a Klassz Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon a Neo FM szólhat november közepétől - tudta meg médiahatósági forrásból az MTI. A közlés szerint a nyertes az Advenio Zrt.-t és az FM1 konzorciumot semmi sem köti a pályázatukban szereplő névhez, bármikor kezdeményezhetik a változásbejegyzést a testületnél.

Az ORTT-nek hat tagja van, egy-egy fideszes, KDNP-s és SZDSZ-es, két MSZP-s küldött és az elnök, Majtényi László. A médiatörvény szerint a hat küldött három fordulóban dönthet a pályázatokról. Az első körben csak a pártdelegáltak szavaznak és kétharmados többség kell, a második és harmadik fordulóban azonban az ORTT minden tagja részt vesz. A szerdai ülésen már az első körben eldőlt a frekvenciák sorsa. A SZDSZ-es Timár János nem szavazott, a többi tag egyhangúlag választotta ki a két rádiófrekvencia üzemeltetésére az Adveniót és az FM1-et.

A pályáztatás módját több ponton bíráló Majtényi László ORTT-elnök nem vett részt a szavazáson, már előtte távozott a testület üléséről, miután a szerinte irreális üzleti tervet benyújtó indulók kizárásáról szóló indítványát leszavazták. A megszületett döntést Majtényi László törvénysértőnek nevezte. Az [origo] kérdésére, hogy politikai döntés született-e, az elnök annyit mondott: "úgy tűnik, a magyar közvéleményben efelől senkinek nincs kétsége". "Én a rádiópályázatot a magyar demokrácia próbájának is gondoltam, tudtam, hogy más országokkal szemben nálunk születhet ilyen döntés, mégis hittem abban, hogy meg is lehet akadályozni" - tette hozzá.

Timár János szintén a szavazás jogszerűtlenségével indokolta, hogy ő nem szavazott a pályázatokról. "Olyan pályázók nyertek, akiket már csak formai okokból is ki kellett volna zárni" - mondta az SZDSZ által delegált tag, aki szerint a pályázatok tartalmi és alaki értékelésénél is törvénytelenségek történtek. Hozzátette, a szerdai ülés az általa, illetve Majtényi László által benyújtott, kizárásokat indítványozó javaslatokkal kezdődött, de ezeket a többi pártdelegált lesöpörte, majd megszavazta a két nyertest.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, mert szerint a Fidesz és az MSZP háttérmegállapodása révén született meg a döntés. Kóka közleménye szerint a két párt felosztotta egymás között a két frekvenciát, hogy "az egyiket a bal-, a másikat pedig a jobboldali párt által támogatott pályázók szerezhessék meg".

A Danubius Rádió az [origo] megkeresésre Oláh Lászlónak, a rádiót tulajdonló befektetési alap képviselőjének a nyilatkozatát küldte el, ebben az olvasható: "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban." A Sláger Rádió honlapján fekete háttér előtt egy nyilatkozat olvasható, amely szerint "politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság". Hozzáteszik, "minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy önökkel maradhassunk".

Kik nyertek?

Az Adveniót nem sokkal a pályázat beadási határideje előtt, szeptember 7-én jegyezték be a cégnyilvántartásba, a céget 5 millió forintos tőkével alapították. A cég kétharmad részben Nyerges Zsolt ügyvéd, egyharmad részben pedig a jobboldalinak tartott Lánchíd Rádió által alapított Lánchíd Vagyonkezelő tulajdonában van. A cég egyik vezetője, a cégadatok szerint igazgatósági tagja Heltai Péter, akinek van rádiós múltja, az Inforádió nevű hírrádió egyik alapítója volt.

Az FM1 egy konzorcium, az Est Média Group (EMG) és a cég tulajdonában álló Radiocafé 98.6 közös pályázatát takarja. Az EMG ügyvezető igazgatója, Kádár Tamás az [origo]-nak korábban azt mondta: ha győznek, a Radiocafé szellemiségét, értékeit szeretnék továbbvinni, még ha az új csatornán jóval több is lenne a zene.

A két legmagasabb árajánlatot tevő pályázó győzött - mondta az ORTT ülése után Szalai Annamária, a testület fideszes tagja. Szalai azt mondta, a többségében hazai tulajdonú nyertesek teljesíteni fogják ígéreteiket, de ha nem, akkor az ORTT kezében elég garancia van arra, hogy ezt ki tudja kényszeríteni.

Szalai ezzel arra utalt, hogy a két győztes pályázó a pályázatokról kiszivárgott információk szerint a többieknél jóval magasabb műsorszolgáltatási díj megfizetését ígérte.  A két frekvenciát 7 évre nyerik el a győztes pályázók, akiknek pályázatukban a 2011. július 1-ig tartó első szakaszra kellett megajánlaniuk valamekkora (350 és 700 millió forint közötti) műsorszolgáltatási díjat, illetve a hétéves koncesszió hátralévő részére - egy 200 milliós fix összeg mellett - a nettó árbevételük bizonyos százalékát kellett ígérniük. Minél többet ajánlott valaki, annál több pontszámot kapott a pályázatra. A kiszivárgott, meg nem erősített információk szerint az Advenio árbevételének 55 százalékát ígérte koncessziós díjként, míg az FM1 és - akárcsak a kifejezetten ezért kizárt Zene Rádió - egyaránt 50-50 százalékot.

A testület egyik MSZP által delegált tagja, Gyuricza Péter is a megajánlott ár fontosságát emelte ki, mint mondta, közérdek, hogy minél több pénz folyjon be a műsorszolgáltatási díjból. A Sláger és a Danubius bátortalanabbak voltak, azok vitték el, akik nagyobbat kockáztattak. Hozzátette, ha mégsem tudnák teljesíteni a vállalásaikat, az ORTT-nek még mindig van lehetősége felbontani velük a szerződést. Gyuricza arról is beszélt, hogy mivel az Advenio egyik tulajdonosa a Lánchíd Rádiónak is tulajdonosa, ezért a médiatörvény értelmében összeférhetetlenség áll fenn, így az országos frekvenciát elnyert pályázónak vissza kell adnia a Lánchíd műsorszolgáltatási jogosultságát.

Megkérdőjelezték a verseny tisztaságát

A két országos rádiófrekvencia pályáztatását számos bírálat és támadás érte. A hosszú huzavona után július végén kiírt pályázat az elmúlt hetekben egyre nagyobb vitát váltott ki.

Majtényi szerint az ORTT több olyan, súlyosan jogsértő döntést hozott, amelyek veszélyeztették a verseny tisztaságát. Többek között azt kifogásolta, hogy a testület október 7-i ülésén a mindkét frekvenciát megpályázó Zene Rádió Zrt.-t a benyújtott üzleti terv megalapozatlanságára hivatkozva kizárta. Majtényi szerint azonban ugyanilyen indok alapján más pályázókat is ki kellett volna zárni, a testület mégis benn tartotta ezeket.

Többen próbáltak kiállni az objektív pályáztatásért: múlt csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök fogadta Majtényit, hogy tájékozódjon a pályázatok elbírálásának folyamatáról. A találkozót az államfő kezdeményezte, hogy reményét fejezze ki, hogy "a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni". Vasárnap Bajnai Gordon szólalt meg, a kormányfő aggasztónak nevezte a pályázatok elbírálását. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy az "ORTT, mint testület és minden egyes tagja a maga felelősségének tudatában döntsön arról, hogy mi a közérdek" a frekvenciapályázaton.

A pályázatot ért bírálatokról itt olvashat bővebben. A pályáztatás körüli hatalmi harcokat megismerheti Majtényi Lászlóval készített interjúnkból.