Csukott szemmel bólintottak rá a paksi bővítésre

2009.11.09. 18:19

Úgy szavazta meg márciusban az Országgyűlés a paksi bővítést, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, többen vitatják, hogy minden részletre kiterjedő háttéranyagokkal segítették volna a döntés meghozatalát és elmaradt a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is. A kormány félinformációkra alapozva állt elő a paksi bővítést kőbe véső javaslatával, a beruházást legjobban támogató képviselők pedig azért ködösítettek, nehogy összezavarják a többieket.

Legalább fél évszázadra meghatározza Magyarország energiapolitikáját az a döntés, amellyel az Országgyűlés idén márciusban felhatalmazást adott egy új atomerőmű építésére. A bejelentés a tavaszi kormányválság kellős közepén, mégis ritkán látott egyetértésben és tempóval hozta meg a parlament: a kormány március 9-én nyújtotta be a parlamentnek a határozati javaslatot, az Országgyűlés pedig 30-án megszavazta azt. 330 képviselő nyomta meg az igen gombot, mindössze 6-an szavazta ellene, és 10-en tartózkodtak.

A Paksi Atomerőmű tervezett bővítéséről a nyilvánosság csak nem sokkal korábban, február 16-án, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök parlamenti beszédéből értesülhetett. "Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük" - mondta a kormányfő, besorolva az atomerőmű-építést a válságkezelő intézkedések közé.

A napirend előtt elmondott beszéd alapján a hallgatóknak úgy tűnhetett, mintha az atomerőmű bővítése a január eleji orosz-ukrán gázválságra adott válasz, újonnan felmerült lehetőség lenne. Pedig a színfalak mögött akkor már legalább két éve folyt a döntés előkészítése, a kormányzati kommunikáció - mint azt az [origo]-nak a paksi döntés születését közelről figyelő, névtelenséget kérő kormányzati forrásunk is megerősítette - csak kihasználta a lehetőséget, hogy jobban eladhassa a bővítés ötletét a parlamentnek és a közvéleménynek.

Gyurcsány nem sokkal korábban még egészen mást mondott az atomerőműről. A legutóbbi országgyűlési választási kampányban, 2006 februárjában Pakson azt mondta: bár időnként felmerül az ötlet, egyelőre egyáltalán nincs napirenden az új blokkok építése. Ha pedig idővel komolyan felmerül a kérdés, akkor "az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd" - mondta a kormányfő, és hasonlóan nyilatkozott 2007 szeptemberében Fodor Gábor, akkori környezetvédelmi miniszter is.

Egy titkos projekt

Amikor Fodor a népszavazásról beszélt, akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) csoport már - 2007. július 31-től - javában dolgozott a bővítést megalapozó tanulmányokon. Ez volt az úgynevezett Teller-projekt, amelynek során egy munkacsoport kezdte el a megvalósítás lehetőségeinek vizsgálatát, az előzetes környezeti értékelés elkészítését, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezésének vizsgálatát. A munkacsoport végül 2008 végére tette le az asztalra a három tanulmányt.

A munkára a felhatalmazást 2007 elején kapta meg az MVM az állami vagyont kezelő ÁPV Rt. vezérigazgatójától (a tavaly májusban elhunyt Deák Péter Ferenctől) - közölte az [origo] érdeklődésére a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM). Az engedély kiadását a KHEM szerint az állami vagyonért felelős pénzügyminiszter kezdeményezte, aki ekkor a szocialista Veres János volt. Szintén a vagyonkezelő - illetve a mögötte álló Pénzügyminisztérium (PM) - hatáskörébe tartozik az MVM mint állami vállalat csoportszintű stratégiájának jóváhagyása. Ebben tavaly év elején tűnt fel először az a megjegyzés, hogy Pakson "felmerülhet lehetőségként az új blokkokkal való bővítés is".

Forrás: MTI
A Paksi Atomerőmű látképe napjainkban

Az 1996-ban elfogadott atomtörvény értelmében "új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges". A PM és az MVM azonban a saját szakállára, parlamenti felhatalmazás nélkül látott hozzá a munkához. A PM az energetikáért felelős KHEM-et is csak 2008. április 30-án, a miniszternek írt levélben értesítette hivatalosan.

"Ezen vizsgálat az országgyűlési döntés előkészítésének tekinthető, enélkül az Országgyűlés sem tudott volna a kérdéssel érdemben foglalkozni" - közölte az [origo] érdeklődésére a PM. A tárca szerint a pénzügyminiszter azért írt levelet, hogy kezdődjenek meg az előkészítő vizsgálatok, amelyek a döntést megalapozhatják, vagyis úgy értelmezték, hogy Veres János még nem az új atomerőmű előkészítését, csak az elvi hozzájárulás megszerzéséhez szükséges vizsgálatokat kezdeményezte. Azt nem árulták el, hogy ez Veres ötlete volt-e, vagy az MVM kért engedélyt a munka megkezdésére (cikkünkhöz Kocsis István, korábbi MVM-vezérigazgató nyilatkozatot ígért  ugyan, de konkrét időpontot már nem kaptunk, így nem tudtuk szembesíteni ezzel az állítással).

Az atomtörvény rendelkezéseiből eredő problémát azonban valószínűleg érzékelték Pakson is, hiszen Cserháti András, a Paksi Atomerőmű műszaki-gazdasági tanácsadója a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) idén február 4-i konferenciáján (tehát még a miniszterelnök parlamenti bejelentése előtt) azt mondta: "Valamit össze kellett rakni, de olyan nagyon nem szabad előrehaladni benne, mert akkor abba a bűnbe esünk, hogy még nincs rá engedélyünk, de már előkészítjük. No, valahogy ezt persze meg lehet oldani."

A projektről az első információk tavaly év végén kezdtek kiszivárogni a nyilvánosság számára. Előbb november 26-án Molnár Csaba közlekedési és energiaügyi miniszterjelölt (ma kancelláriaminiszter) parlamenti meghallgatásán mondta azt, hogy szükségesnek tartja a paksi bővítést, és a kormány hamarosan el is készül az erről szóló előterjesztéssel. Decemberben pedig Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese ejtett el egy megjegyzést a Népszabadságban arról, hogy a cégcsoport készített egy "egyelőre nem nyilvános" tanulmányt, amely "minden bizonnyal egyik alapköve lesz a tavaszi ülésszakban várható vitáknak".

Felforgatott koncepció

"A munkacsoport tevékenysége és eredményei jól illeszkedtek a tavaly tavasszal (2008. április 17-én) hozott 40/2008. országgyűlési határozatként elfogadott energiapolitikai koncepcióhoz" - állítja a Teller-projektről a Paksi Atomerőmű Zrt. honlapján az MVM. Bár a cég hallgat az időbeli eltérésekről - hiszen a Teller-projekt hamarabb indult, mint hogy a koncepciót elfogadták volna, és az energetikai tárcát is csak két héttel később tájékoztatták róla - a paksi bővítés felé vezető úton valóban fontos állomás volt az energiapolitikai koncepció.

Forrás: AFP

A KHEM elődje, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) még 2007-ben kezdte el kidolgozni az energiapolitikai koncepciót, mivel a korábbi, 1993-ban elfogadott határozat már alaposan elavult. A GKM számolt azzal a problémával, hogy a Paksi Atomerőmű blokkjait - a 2005-ben elhatározott üzemidő-hosszabbítás után - 2032-2037 közt fokozatosan le kell állítani. Ezért a határozati javaslat első, a GKM által a parlament elé terjesztett első változata kimondta: a kormány kezdje meg "az esetlegesen szükségessé váló, a jelenlegieket kiváltó új atomerőművi kapacitások" előkészítését, de biztosítson "megfelelő előkészítési időt".

Ezt a változatot azonban a GKM a szocialista frakció nyomására visszavonta - mondta az [origo]-nak Felsmann Balázs, aki akkor az energetikáért felelős szakállamtitkár volt a tárcánál. Az új változatot 2008 februárjában terjesztették be, annak az MSZP elvárásainak megfelelően már nem melléklete, csak háttéranyaga volt a GKM 60 oldalas koncepciója. Ennek az a jelentősége, hogy míg a melléklet része egy előterjesztésnek, a háttéranyag nem az, nem lehet hozzá például módosító indítványokat benyújtani.

A szocialisták azonban még ezzel a lerövidített változattal is elégedetlenek voltak, és egy módosító indítvánnyal - amelyet Podolák György, Józsa István, Magda Sándor, Szanyi Tibor, Tóbiás József, Kárpáti Tibor, Orosz Sándor és Mesterházy Attila MSZP-s képviselők nyújtottak be - teljesen átírták a határozati javaslatot. Sok más módosítás mellett az atomerőműre vonatkozó részből is kivették azt a kitételt, hogy a kormánynak "az esetlegesen szükségessé váló, a jelenlegieket kiváltó" új blokkok előkészítését kell megkezdenie. Az indoklás szerint a módosítás "a nukleáris energia hasznosítása területén bátrabb lépések megtételére ösztönzi a kormányt".

Gáz vagy atom?
A hazai villamosenergia-termelésben jelenleg 37,9 százalékos arányt képvisel a földgáz, 36,8 százalék az atomerőmű, 18,4 százalék a lignit, 1,5 százalék az olaj, 5,4 százalék a megújuló források (illetve részben a hulladék) aránya. Ha az új atomerőművel a nukleáris energia 50 százalék fölé kerül, illetve teljesítjük azt a vállalást, hogy 2020-ig a villamosenergia-termelés 13 százaléka származik megújuló forrásból, akkor előfordulhat, hogy a gázt szinte teljesen ki lehet váltani. Ebben csak az a furcsa, hogy jelenleg több - összesen legalább 1500 megawatt teljesítményű - gázra alapozott erőmű-beruházás is fut, nagyobbrészt az MVM közreműködésével, Magyarország pedig hatalmas gáztározókat épít és két nemzetközi gázvezeték-projektben - Déli áramlat és Nabucco - is részt vesz.


"Hatalmas nagy háború volt" - mondta az energiapolitika vitáiról az [origo]-nak Podolák György, az MSZP frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője (és az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke), de azt nem árulta el, pontosan kik háborúskodtak. Csak annyit mondott, hogy a gáz és az atomenergia versenyzett, ők pedig - állítása szerint a szakemberek véleményét képviselve - amellett érveltek, hogy nincs más alternatíva, mint új nukleáris erőművet építeni, mert "nem elviselhető a 80 százalékos importigény", amit a gázra alapozott energiarendszer okoz. "Elég erős a mi csapatunk" - mondta büszkén Podolák, aki szerint végül "a miniszterelnöknek is rá kellett ébrednie, hogy nincs más lehetőség".

Más források szerint azonban a miniszterelnököt nem kellett sokat győzködni. Fodor Gábor szerint amikor ő népszavazásról beszélt, Gyurcsány már megdorgálta a kormányülésen, amiért nem várta meg, hogy a kormány egységes álláspontot alakítson ki. Fodor szerint egy korábbi eset is azt mutatja, hogy Gyurcsány elkötelezett volt az atomerőmű mellett: 2005-ben Fodor két fideszes képviselővel, Illés Zoltánnal és Pap Jánossal együtt módosító indítványt nyújtott be ahhoz a határozati javaslathoz, amelyben az Országgyűlés engedélyezte a bátaapáti nukleáris hulladéklerakó építését, illetve tudomásul vette a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.

Fodor és társai azt akarták elérni, hogy a határozat mondja ki: az üzemidő hosszabbításhoz ugyanolyan parlamenti felhatalmazás kell, mint az új atomerőmű építésehez, illetve hogy ezeket a kérdéseket jogszabályban (az országgyűlési határozat nem az) kell döntést hozni. Fodor az [origo]-nak azt mondta, komoly nyomás volt rajtuk, őt személy szerint is megkeresték az atomerőmű támogatói - a nevekre már nem emlékezett -, és Gyurcsány környezetéből is megüzenték neki, hogy a kormányfő elkötelezett a nukleárisenergia-termelés melett. A többség végül leszavazta a módosítást.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra