A Fidesz nem engedne Csehországnak

Nem fogja megszavazni a Fidesz a lisszaboni szerződés elfogadását hátráltató cseheknek tett uniós engedményt - jelentette be a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője, Szájer József. A magyar kormány az uniós vezetőkkel együtt támogatta, hogy Csehország kapjon felmentést a lisszaboni szerződés alapjogi chartája alól, a Fidesz szerint ezzel megtagadták a jogegyenlőséget.

Václav Klaus kedvéért kivételt tettek az EU-ban

A Fidesz nem ért egyet az uniós vezetők - köztük a magyar kormány - csütörtökön este született megállapodásával, amely alapján teljesíthetővé válhatnak azok a cseh követelések, amelyeket Václav Klaus államfő támasztott a lisszaboni szerződéssel - gyakorlatilag az unió új alkotmányával - szemben. A lisszaboni szerződés alapjogi chartája magyar kérésre semmilyen formában sem fog utalni a Benes-dekrétumokra, de ettől függetlenül Csehország, Lengyelország és Nagy-Britannia mentességet kap alóla. Szlovákia végül nem csatlakozott e három országhoz.

Václav Klaus cseh államfő korábban közölte, a lisszaboni szerződés emberjogi chartája alól mentességet kér országa számára. Szerinte ugyanis annak életbe lépése megkérdőjelezné a cseh jogrendszer alapjának számító Benes-dekrétumokat. Klaus a BBC szerint attól tartott, hogy több ezer - a második világháború után elűzött - szudétanémet követelheti vissza a földjeit és értékeit, ha életbe lép a szerződés. (Korábbi cikkünket erről itt olvashatja.)

Ezért a tagállamok vezetői csütörtökön abban maradtak, hogy az alapjogi charta alól mentességet kap Csehország, erről egy jegyzőkönyv készül, amelyet majd csak később kell elfogadniuk és ratifikálniuk a tagországoknak, várhatóan a következő leendő tagállam csatlakozási szerződéseivel együtt.

A Fidesz ezt a jegyzőkönyvet nem fogja megszavazni, ha előterjesztik ratifikációra - jelentette ki Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője. Szerinte a magyar kormány nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy utasítsa el a cseh államfő követelését, és "beállt azok sorába, akik megtagadják a jogegyenlőséget". A csütörtöki uniós döntés szerinte "az emberi jogok ügyének veresége".

Szájer szerint az, hogy az alapvető emberi jogok chartájának a hatálya - korábbi döntés értelmében - nem fog vonatkozni Lengyelországra és Nagy-Britanniára sem, szintén sérti az emberi jogokat és a jogegyenlőség elvét, de magyar szempontból más megítélés alá esik, mint a Cseh Köztársaság mentessége. Ez utóbbi esetben ugyanis mentesség közvetve felmenti a cseheket a kollektív bűnösség elvét alkalmazó Benes-dekrétumok alapján elkövetett jogsértések jogi következményei alól. A Benes-dekrétumok nem csupán szudétanémet, de csehszlovákiai magyar lakosok elleni jogfosztó intézkedéseknek is az alapját képezték.

Szájer szerint az ügy nem intéződött el véglegesen, hiszen a cseheknek beígért mentességet egy későbbi időpontban kell majd ratifikálniuk az uniós tagállamoknak. Pártja elutasítja ezt a ratifikációt - mondta.

Bajnai Gordon kormányfő szerint viszont a cseh mentességre tett uniós ígérettel a legfontosabb magyar célokat sikerült elérni - mondta a miniszterelnök Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. A legfontosabb követelmények a Benes-dekrétumokra való hivatkozás elkerülése, a magyarság számára fontos országokban élők jogainak csorbítatlansága, valamint a lisszaboni szerződés mielőbbi életbe lépésének lehetősége volt - tette hozzá.