Visszaperelné Blumtól a sukorói telket az MNV

A bíróságtól kéri vissza a sukorói 70 hektáros tóparti telket a MNV, miután nem tudott megállapodni a területet cserével megszerző Joav Blummal az eredeti állapot helyreállításáról. A kaszinóberuházást tervező befektető pilisi és albertirsai telkeket adott a sukoróiért cserébe, de az ügyészség szerint az üzlet aránytalan volt.

Nem sikerült megállapodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) Joav Blum befektetővel, ezért polgári peres eljárást kezdeményez a csere előtti állapot helyreállítására - közölte az MNV hétfőn az MTI-vel. Ez azt jelenti, hogy a Velencei-tó partján található telket a MNV visszavenné az állam tulajdonába, illetve Blum is visszakapná pilisi és albertirsai tekeit, illetve a különbözetként befizetett összeget.

Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. október 8-án levélben szólította fel a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elnökét arra, hogy a sukorói ingatlanok aggályossá vált cseréjével kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket az eredeti állapot helyreállítására. A tárgyalásokra az MNV Zrt. vezérigazgatója kapott felhatalmazást, de az egyeztetések - a november 9-iki határidőig - sikertelenül zárultak.

Az MNV 2008. július 30-án kötött szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói ingatlan és a Blum tulajdonában lévő albertirsai, illetve pilisi ingatlanok cseréjére. Az MNV honlapján olvasható szerződés szerint Blumnak 296,61 millió forint különbözetet kellett fizetnie az MNV-nek az ingatlanok értékkülönbözeteként. Az ingatlanokat a közbeszerzési pályázaton kiválasztott Perfekting Kft. értékelte fel, aminek alapján a 70 hektáros sukorói ingatlan értéke 1 milliárd 84 milló forint, a három darab összesen 182 hektáros albertirsa és pilisi telkek becsült értéke pedig 787,4 millió forint volt.

A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított az ingatlancsere miatt. Az MNV október 1-jén kapta meg az ügyészség által kirendelt szakértők által készített új értékbecslést. Ez a szakvélemény a korábbi szakértői véleményekhez képest jelentős értékkülönbözetet állapított meg, és felvetette a feltűnő értékaránytalanság lehetőségét. Az MNV levélben kérte a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy engedélyezze a vitát az általa felkért szakértő és a korábbi szakvéleményeket készítő szakértők közt, de ehhez a Főügyészség nem járult hozzá.