Szigorítással védenék az emberekért szenvedő állatokat

Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyűlési képviselő törvényben írná elő, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédő tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elől, mert féltik őket a radikális állatvédőktől.

304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: főként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bőven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntő szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésező testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédő tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentős részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztők szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.

Ennek a testületnek a működésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselő. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fűződik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztető viszonyban áll az előző két csoportba sorolható emberrel.

"Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetőségét a lehető leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetővé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.

Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötő törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédők delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács működésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlőségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésről, ha hozzá köthető kérelemről döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.

"Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fűződik"

Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelőzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.

Gyertyán mondott példákat a jellemzően egyes állatfajokhoz köthető kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az előírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezőgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minőségű húst, tejet lehet előállítani, illetve a gyakran előforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetőségeit kutatják. Halakra főként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggő vizsgálatokhoz van szükség.

Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fűződik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fűződik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztőknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselőjük részéről. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédők mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta őket, a tagok közt vannak megengedőbbek és szigorúbbak, ez főként személyes morális attitűd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szűz".

150-200 kérelem évente

Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédők delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédő egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részéről. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemről szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédők delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezők köre viszonylag szűk, 20-30 kutatóintézetről, egyetemről van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.

Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdőbetűiből jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehető legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.

Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet

Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellőképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmező azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."

Ha egy elutasított kérelmező fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmező elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.

Az etikai tanácsnak nincs lehetősége arra, hogy ellenőrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenőrzi a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelője, emellett a kísérletező helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell működtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is előírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenőrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.

Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekről, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.

Titkolják a tagok névsorát

Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földművelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitől, melyik szervezettől kapta az ötletet az etikai tanács működésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésről sincs tudomása.

A tanács működése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédők delegáltja.

A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földművelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevő személyek kiléte időről időre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédőktől tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elővigyázatosak.

Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elő a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédő is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédő szervezetek delegálják.

Nehezíti a civil állatvédők bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsőfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetőség arra, hogy megfigyelőként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.