Alkotmányellenes a budapesti parkolás szabályozása

Ingyenessé válhat a parkolás jövő nyáron Budapesten az Alkotmánybíróság döntése alapján, ha addig a jogalkotóknak nem sikerül új, a jogállami normáknak megfelelő rendeletet alkotniuk. A testület szerint jogsértő, hogy a fővárosi közgyűlés önkényesen állapíthatja meg a díjakat, miközben anyagilag érdekelt a minél nagyobb bevételben.

Alkotmányellenes a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozása - döntött kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A testület szerint ha jövő év június 30-ig nem alkotják meg az új, a jogállami követelményeknek megfelelő jogszabályokat, ingyenessé válik a parkolás Budapesten. Az Ab keddi határozata szerint az alaptörvénybe ütköznek a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló törvények egyes részei, illetve több fővárosi közgyűlési rendelet is.

Az Ab szerint sem a törvények, sem pedig a fővárosi rendelet nincs tekintettel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének polgári jogi alapelvére, a fogyasztók kiszolgáltatottságára, illetve a szolgáltatást nyújtó társaságok monopolhelyzetére. Rendezetlen a jelenlegi szabályozásban az, hogy a fővárosi közgyűlés és a kerületi önkormányzatok kivel és milyen feltételek szerint szervezhetik meg a parkolóhelyek üzemeltetését, illetve, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságokat milyen kötelezettség terhelik.

A parkolást szabályozó fővárosi rendeletet miatt többek közt a Magyar Autóklub és parkolási perekben eljáró bírók fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az autóklub beadványa szerint sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a parkolási társaságok nem kézbesített levéllel, csak az ablaktörlő alá tett úgynevezett mikuláscsomaggal értesítik az autósokat a pótdíj kiszabásáról, majd ennek időpontjához kötik a súlyosabb büntetéseket.

Az autóklub azt is kérte, a testület állapítsa meg, hogy a törvényalkotó mulasztásos alkotmánysértését is, mert a közúti közlekedésről szóló törvény korlátozás nélkül hatalmazta fel a közút kezelőjét (ebben az esetben a fővárosi önkormányzatot), hogy "egyoldalúan és korlátozás nélkül állapítsa meg a díj és pótdíj mértékét". Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogásza az [origo]-nak azt mondta, egy korábbi alkotmánybírósági határozat egyértelműen kimondta, hogy a parkolási díj közlekedésszervezési célokat szolgál, de az önkormányzatok ma kizárólag bevételként tekintenek rá.

Az Ab ez alapján meg is állapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését, amiért hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletalkotási jogkörét. Az Ab-határozat indoklása szerint a jelenlegi törvény önkényes jogalkotási lehetőséget biztosít a fővárosi közgyűlésnek a parkolással kapcsolatban. A szabályozás ugyan szerződéses viszonynak tekinti a fizető parkolást, de közben a díjszabást és a pótdíjazás mértékét is az ebben gazdaságilag érdekelt közgyűlés állapíthatja meg.

Az alkotmánybíróság június 30-ig adott időt a parlamentnek és a fővárosi közgyűlésnek az alkotmánysértések orvoslására. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek - részben kétharmados többséggel - módosítania kell az érintett törvényeket, majd ez alapján a fővárosi közgyűlésnek új parkolási rendeletet kell elfogadnia. Ha nem teszi meg, a kifogásolt jogszabályok hatályukat vesztik, így semmi nem írja majd elő, hogy a parkolásért fizetni kell Budapesten.

Beláthatatlan káosszal járna, ha megszűnne a fizető parkolás - reagált az Ab döntésére Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes. Példaként Rómát említette, ahol két éve szerinte lakossági nyomásra (valójában választási kampányfogásként - A szerk.) megszüntették a fizető parkolást, de két hétig bírták a lakosok, mivel állandó volt a közlekedési káosz. Horváth azt mondta, "feszes munkát" igényel az Országgyűléstől a törvények módosítása, hiszen a választások közeledtével, jövőre rövidebb ideig ülésezik a parlament.