Botrányban születtek az új rádiók

Tavaly decemberben még a Danubiusnak és a Slágernek állt a zászló, egy törvénymódosításnak köszönhetően egyszerűen megtarthatták volna a most szerdán lejáró műsorszolgáltatási jogosultságukat. A frekvenciákra mégis kiírt pályázaton azonban elvéreztek két olyan új rádióval szemben, amelyeknek a pályázatát az ORTT elnöke szabálytalannak tartotta. A médiahatóság MSZP-s, illetve Fidesz-KDNP-s delegáltjai egyhangúlag a legtöbbet ígérő pályázók mellé álltak, így szerda éjfélkor elhallgat a jelenlegi két országos kereskedelmi rádió. 

A Danubius és a Sláger közel egy éve, tavaly decemberben még nyeregben érezhette magát: az Országgyűlés 94 százalékos többséggel szavazta meg, hogy a két országos rádió - pályáztatás nélkül - megtarthassa a tizenkét éve használt frekvenciáját. A két kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási szerződése november 18-ig szól, az akkor elfogadott szabály értelmében viszont akár a digitális átállásig, a tervek szerint 2014-ig is birtokon belül maradhattak volna.

A törvénymódosítás azonban Sólyom Lászlónál elakadt: a köztársasági elnök nem írta alá, véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az államfő azt kifogásolta, hogy a rádiók pályázaton hét évre megszerzett műsorszolgáltatási jogosultságát egy esetben lehet csak meghosszabbítani, ezzel a lehetőséggel a Sláger és a Danubius is élt. Ha viszont ez az újabb öt év is letelik, a törvény alapján pályázaton kell eldőlnie, kié legyen a frekvencia. Ezért Sólyom szerint alkotmánysértő, hogy a két rádió verseny nélkül kapott volna hosszabbítási lehetőséget.

Az Alkotmánybíróság csak június végén mondta ki, hogy a parlament által elfogadott módosítás alkotmányellenes, mivel a frekvenciát jelenleg birtoklók számára előnyös, de közben már javában zajlott a harc a frekvenciaügyekben illetékes Országos Rádió és Televízió Testületben (ORTT) arról, hogy kiírják-e a pályázatot, és ha igen, milyen feltételekkel. Végül július végén döntöttek a pályázati kiírásról, amelyre szeptember végéig lehetett jelentkezni.

A műsorszolgáltatási jogosultságra végül hat indulótól, összesen nyolc pályázat érkezett, azonban az egyik pályázót, a mindkét frekvenciánál próbálkozó Zene Rádiót az ORTT kizárta a versenyből arra hivatkozva, hogy irreális üzleti tervet nyújtott be. Így a Danubius frekvenciájáért a most működő rádió mellett az Advenio és a Rádió Juventus Zrt. versengett. A Danubius elindult a másik, jelenleg a Sláger Rádió által használt frekvenciáért is, amelyet a Sláger is meg akart tartani, itt a harmadik pályázó az FM1 konzorcium volt.

A pályáztatás központi kérdése az ár lett, miután felső határ nélkül, szabadon lehetett megajánlani, ki mennyit ígér a műsorszolgáltatási jogért, és annál jobb értékelést kapott a pályázat, minél magasabb volt a díj. (A díj két részből tevődött össze, a 2011. július 1-ig tartó első szakaszra adott díjat kellett ajánlani 350 és 700 millió forint között, a hétéves koncesszió hátralévő részére pedig - egy 200 milliós fix összeg mellett - a nettó árbevétel bizonyos százalékát.)

Miután megvalósíthatatlan üzleti terve miatt a Zene Rádiót kizárták, Majtényi László ORTT-elnök, illetve Timár János, a testület SZDSZ által delegált tagja azt állították, hogy más pályázatok is támadhatóak irreális üzleti tervük miatt, az Advenio pedig azért is, mert nem csatolt egy kötelező nyilatkozatot. A sajtóban kiszivárgott hírek szerint az FM1 és az Advenio ígérte a legmagasabb díjat a frekvenciáért, a pártok által delegált ORTT-tagok azonban pályázatukat mégsem zárta ki.

Timár János, az SZDSZ által delegált ORTT-tag az [origo]-nak a Zene Rádió kizárásáról született döntés után arról beszélt az [origo]-nak, hogy a médiahatóság kormánypárti tagjai (Gyuricza Péter és Ladvánszky György) - és a Fidesz, illetve a KDNP által delegált tagok (Szalai Annamária és Tirts Tamás) "feltűnő harmóniában" együtt voksolnak a rádiópályázatok elbírálásánál.

Az ORTT-n belüli vitában a közjogi méltóságok is megszólaltak: Sólyom László köztársasági elnök reményét fejezze ki, hogy "a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni". Pár napra rá pedig Bajnai Gordon kormányfő intett arra, hogy a médiahatóságnak a közérdeket szolgáló döntést kell hoznia.

Végül október 28-án az ORTT a két legtöbbet ígérő, új céget hirdette ki győztesként: a Danubius frekvenciáját az Advenio kapta, a Slágerét az FM1 konzorcium. A SZDSZ-es Timár János nem szavazott, a többi tag viszont egyhangúlag választotta ki a két rádiófrekvencia üzemeltetésére az Adveniót és az FM1-et. Ezzel alig pár héttel a két jelenlegi rádió szerződésének lejárta előtt dőlt el, hogy a Danubius helyén a Class Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon pedig a Neo FM szólalhat meg.

A pályáztatás módját többször is bíráló Majtényi a döntést követően lemondott, a két nyertessel így a fideszes ORTT-tag, Szalai Annamária írta alá a műsorszolgáltatási szerződést november elején. Az ORTT két szocialista, illetve a fideszes és a KDNP-s tagja kedvezményeket is tett az új rádióknak: az FM1 konzorciumot átmenetileg mentesítették a médiatörvényben előírt összeférhetetlenségi szabályok alól azzal, hogy májusig nem kell visszaadniuk a hozzájuk tartozó Rádiocafét. A cég így haladékot kap arra, hogy megfeleljen a médiatörvénynek, amely kimondja, hogy egy országos műsorszolgáltatásra jogosult cégnek nem lehet egy másik rádióban is befolyásoló részesedése. A másik győztesnek, a Danubius frekvenciáját elnyerő Adveniónak sem kellett visszaadnia az érdekeltségi körébe tartozó Lánchíd Rádió frekvenciáját, mert a tulajdoni arányok módosításával elérték, hogy megfeleljenek az összeférhetetlenségi szabálynak.

A Sláger, a Danubius és a Zene Rádió is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz a médiahatóság döntése miatt. A döntést az MDF bírálta, míg Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, de ezt a két nagy párt nem támogatta. A Danubius és Sláger hivatalosan még nem jelentették be, tudják-e valamilyen formában folytatni a műsorszolgáltatást, de azt világossá tették, hogy keresik erre a lehetőséget.