Vaktölténnyel lő a gárdistákra a kormány

Mit tesz majd a rendőr, ha gárdista egyenruhások szalonnát sütnek? Többek között ezt a kérdést is felveti az a szerdán bejelentett jogszabály-módosítás, amely szerint 50 ezer forintra lehet büntetni a bíróság által feloszlatott szervezet egyenruhásait. Az [origo] által megkérdezett jogászok szerint a szabály könnyen kijátszható és visszafelé is elsülhet. A gárda már be is jelentette, hogy jogi lépéseket tesz a rendelet miatt, és engedetlenségi mozgalmat indít.

Rendezvényen tilos lesz az oroszlános ruha

Nem az egyenruha miatt kell büntetni a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tagjait, hanem azért, ha szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el - mondták az [origo] által megkérdezek jogászok a gárda egyenruháját tiltó jogszabály kihirdetése után. A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet-módosítás, amely szerint nyilvános rendezvényen 50 ezer forintos szabálysértési bírság is kiszabható feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának viseléséért. Miközben a gárda engedetlenségi mozgalmat szervez a jogszabály ellen, az [origo]-nak nyilatkozó szakértők állítják: a kormány teljesen rossz irányból erőlteti a szélsőségek elleni harcot.

"Egy egyenruha önmagában nem lehet tilalom tárgya a magyar alkotmányos rendszerben" - mondta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi programvezetője.  Szerinte ugyanis egy ilyen konkrét intézkedés könnyen kijátszható: "ha a feloszlatott gárda egyenruháját büntetik, akkor holnap akár lila ingben, barna sortban ugyanúgy megjelenhetnek". Egy ilyen szabállyal a lényegi probléma, az egyenruhás fellépéssel elkövetett félelemkeltés érintetlen marad, noha a hatályos büntető törvénykönyv alapján el lehet és el kell járni a volt gárdisták masírozása esetén, akár egyenruhában teszik ezt, akár anélkül - mondta.

Simon szerint ráadásul komoly veszély, hogy a szabálysértési bírsággal a rendőrök "alul fogják minősíteni" az egyenruhások által esetlegesen elkövetett bűncselekményeket. Amikor rasszista szólamokat hangoztató egyenruhások alakzatban vonulnak fel egy cigánytelepre, ott nem az egyenruha viselése a fő probléma, hanem hogy magatartásukkal egy közösséget félemlítenek meg - fogalmazott a jogász, aki szerint ez nem 50 ezer forintos szabálysértés, hanem akár csoportosan elkövetett közösség elleni erőszaknak is minősülhet, amiért 2-8 év börtön jár. "Ezért az egyenruhára rótt pénzbüntetés - mint fogalmazott - egy elképesztő látszatmegoldás. A romákat érő folyamatos diszkrimináció és megfélemlítés nem számolható fel egy új szabálysértési tényállással."

A rendőr és a bíró feladata volna

Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász, Lővétei István szerint az egyenruhák konkrét tiltása azt mutatja, hogy a magyar állam "nem bízik a saját bíráiban". A rendőrségnek már korábban is intézkednie kellett volna a Magyar Gárda szervezetében fellépő gárdisták ellen, és aztán a bíróságnak kellett volna eldöntenie, hogy ez jogos-e. Lővétei és Simon Éva is azt mondta, hogy a rendőrségnek konkrét helyzetben fel kell tudnia mérni, hogy a gárda egyenruhásai "Magyar Gárdaként" lépnek- fel, vagy csupán egyenruhát viselő magánemberek. Ha szalonnát sütnek az erdőben, vagy túrórudit vásárolnak, akkor egyenruhában sem kell eljárni ellenük, ha viszont fenyegetően menetelnek a cigánysoron, akkor igen - mondták.

Lővétei szerint nem a jogszabályokban kell meghatározni, hogy ilyenkor pontosan milyen kritériumoknak kell teljesülnie: ezt az intézkedő rendőrnek kell eldöntenie a józan ész alapján. "Birtokháborítást is el lehet úgy követni, hogy valaki a hordozható rádióját elkezdi bömböltetni valakinek a kertkapujánál, noha ez az eset nincs nevesítve a jogszabályban" - példálózott.

A gárdát feloszlató bírósági ítélet alapján egyértelmű, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni az ilyen döntésnél" - tette hozzá Simon Éva. Például, ha a gárdisták arról beszélnek, hogy "rendet raknak", akkor egyenruha nélkül is büntetni kellene őket, hiszen a rendőrség erőszakmonopóliumát akarják megdönteni. Valóban nehéz munka esetről esetre mérlegelni az ilyen helyzeteket, de épp ezért az ORFK-nál szükség lenne egyértelmű belső utasításokra"- magyarázta.

Az [origo] szerdán megkereste a rendőrséget, hogy megtudja, hogyan fogják a gyakorlatban alkalmazni az új jogszabályt, mit tekintenek majd a gárdára "emlékeztető" ruhának, illetve hogy milyen más megszüntetett társadalmi szervezetet ismernek még, amelynek az egyenruháira oda fognak figyelni. Az ORFK mindössze annyit közölt, hogy az egyenruháról szóló rendelet csak a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lép hatályba, a rendőrség pedig ezalatt az idő alatt készül fel a jogalkalmazás rendjére. Ígéretük szerint ez garantálni fogja "a jogsértésekkel szembeni határozott, egységes és következetes rendőri fellépést".

A rendőrségi gyakorlat azonban ellentmondásos a gárda nyár eleji jogerős feloszlatása óta. Előfordult, hogy feloszlatták a gárdisták rendezvényét (például a bírósági ítélet követő napokban, Budapesten), míg máskor szabadon vonulhattak településeken (például Kiskunlacházán szeptember végén). A rendőrség nem lépett most hétvégén Sajóbábonyban sem, amikor egy Jobbik-gyűlésen tömegesen jelentek meg gárdisták.

Alkotmányos problémák

A Magyar Gárda az egyenruhát büntető jogszabályra reagálva közölte: azt alkotmányellenesnek tartják, ezért polgári engedetlenségre, az egyenruha viselésére buzdítják tagjaikat. A gárda azzal érvel, hogy korábban bírósági ítéletek is kimondták: az egyenruha önmagában nem alkalmas félelemkeltésre, az öltözködés pedig a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik. Korábban a gárdát jogerősen feloszlató ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla is úgy érvelt, hogy "önmagában az egyenruha használata (...) a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást nem feltétlenül indokolja".

Lővétei István szerint ugyanakkor az új jogszabály nem a véleménynyilvánítás korlátozásáról szól, hanem arról, hogy egy bírság jogerős határozatát, egy szervezet bírósági feloszlatását nem lehet semmibe venni. "Ha Angliában valaki egy bírósági ítéletet nem vesz figyelembe, ott azért börtönt lehet kapni, mivel ez ott büntetőjogi eset" - mondta a szakértő.

Ha vannak alkotmányossági problémák, akkor azok az alkotmányjogász szerint épp emiatt lehetnek: a szabálysértés ugyanis nem feltétlenül megfelelő kategória a gárda elleni fellépéshez. "A maga furcsa módján a bírósági döntés kötelező érvényét mondaná ki a kormányrendeletbe bevett mostani tényállás is, de ahelyett, hogy kimondaná, kizárólag az egyenruhára konkretizálta az ügyet. Én nem hiszem , hogy ez jó" - mondta.

A most megváltoztatott, egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet korábban is tartalmazott büntetési tételt a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezetekre, ez azonban még sokkal megfoghatatlanabb volt. A rendelet eddig csupán azt büntette, aki a feloszlató bírósági ítéletben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végzett: a bírósági ítélet azonban nem nevesítette, hogy a jövőben például tilos a gárda korábbi egyenruháját viselni.

A feloszlatott szervezetekre ezen kívül a büntető törvénykönyv egyik passzusa is vonatkozott, amely az egyesülési joggal való visszaélést bünteti. Eszerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt.