Felmentették a bíróságokat kritizáló HVG-s újságírót

Másodfokon felmentették Babus Endre HVG-s újságírót, aki egy cikkében a Komárom-Esztergom megyei bíróságok munkáját bírálta. Az újságírót első fokon még bűnösnek találták rágalmazásban.

Felmentette a rágalmazás vádja alól az igazságszolgáltatást bíráló HVG-s újságírót, Babus Endrét a Fővárosi Bíróság (FB) csütörtökön. A másodfokú ítélet némileg eltér a szokásos bírói gyakorlattól, mert a bíróság - a védelem Alkotmánybíróságra (Ab) és strasbourgi bíróságra hivatkozó érveit elfogadva - úgy döntött, a ténybeli tévedést sem elegendő alap az újságíró bűnösségének megállapításához. Az ítélet nem jogerős, ügyészi fellebbezés esetén harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik az ügy.

Az eljárás alapja egy tavaly januári, Komárom-Esztergom megyei bírósággal foglalkozó cikk, amely többek között arról szólt, hogy a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el és kaotikus helyzet alakult ki. Babus Endre cikkét egy olyan, addig nem publikált tanulmányra alapozta, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének felkérésére készített az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktató Fleck Zoltán jogszociológus. A cikk miatt a megyei bíróság elnöke számos bírósági eljárást kezdeményezett, többek között feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt.

Az újságírót első fokon még márciusban a vádpontok többségében felmentették, de egyetlen ténybeli tévedés miatt rágalmazásban mégis bűnösnek mondták ki.

Babus Endre az eljárás során mindvégig vitatta bűnösségét, többek között arra hivatkozott, hogy a közszereplőknek az Alkotmánybíróság szerint is tűrniük kell a kritikus véleményeket, bírálatokat, továbbá, hogy a közéleti vitákat, illetve tudományos eredmények közlését nem lehet büntetőjogi eszközökkel korlátozni. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy téves következtetéseken alapult az állítás, miszerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket.

Babus ügyvédje a másodfokú eljárásban egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely szerint ténybeli tévedés esetén is vizsgálni kell, hogy vétett-e az újságíró szakmája szabályai ellen. Miután írásában egy tudós tanulmányát idézte az újságíró, nem volt elvárható tőle, hogy azt ellenőrizze, felülbírálja. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró kifejtette, hogy helyt ad a védelem által hivatkozott alkotmánybírósági és strasbourgi bíróság gyakorlatára vonatkozó hivatkozásoknak, mert ez a demokratikus fejlődés iránya a nyilvánosságban.