Megdolgoztathatja Európát a magyar EU-biztos - interjú Andor Lászlóval

Csupa olyan dologgal foglalkozhat az Európai Bizottságban Andor László magyar biztosjelölt, amelyekben Magyarország rosszul teljesít, hozzá tartozik majd a munkaügy és a cigánykérdés is. Részben ideológiai kötődése, részben tapasztalatai alapján jelölhették az EU szociális biztosának  - mondta az [origo]-nak telefonon adott interjúban. Politikai támadásokra számít, de a baloldali pártok által jelölt biztosok előéleténél fontosabb problémának tartja a szélsőjobb előretörését.

- Hogyan osztják el a biztosi posztokat? Bement Barroso irodájába, ő ajánlott néhány portfóliót és lehetett választani, hogy melyiket szeretné?

- Kétszer találkoztam Barroso elnökkel. Először a miniszterelnök jelölése után volt egy hosszabb beszélgetésünk, ott a szóba jöhető tárcák egy szélesebb köréről volt szó. Ő már akkor felkészült abból, hogy korábban mivel foglalkoztam, a szakmai hozzáértésem és a politikai hátterem milyen jellegű tárcák felé orientálhat. A csütörtöki megbeszélés során már határozott elképzelése volt, és minden leendő biztosnak külön-külön elmondta döntését, illetve azt, hogy az adott területen mit vár.

- Mit mondott? Miért a foglalkoztatást választotta és mit vár öntől?

- Több ok miatt osztotta rám ezt a tárcát. Az egyik, hogy azt akarja, hogy összhang legyen a biztos felkészültsége és az elvégzendő feladat közt. A másik, hogy szükség van egyfajta politikai összhangra is, ami nem pusztán szakmai kérdésekről szól. Az európai szocialista, szociáldemokrata pártcsalád ezt tartotta az egyik legfontosabb tárcának, amelyet mindenképpen baloldali vagy baloldalhoz közel álló biztosok kezében akart tudni. A másik ilyen volt a kül- és biztonságpolitikai főképviselő (az EU külügyminiszterének is nevezett posztot a brit Catherine Ashton kapta - a szerk.).

- Magyarországon folyamatosan olyan pletykák jelentek meg, hogy a kormány a regionális politikát nézte ki önnek.

- Tavasz óta a sajtóban rengeteg spekuláció látott napvilágot - főleg a személyi kérdésekről, de a szóba jöhető tárcát illetően is. Egészen biztos, hogy Magyarország felől nézve a regionális politika az egyik fontos szakterülete az EU-nak, de hasonlóan fontos az agrárpolitika és lehetne még sorolni néhányat. Tény, hogy a kormány elsősorban olyan portfólióért lobbizott, amelyen keresztül hatás gyakorolható a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére a versenyképesség javításával, és a gazdasági növekedés, illetve a munkahelyteremtés előmozdításával. A foglalkoztatási és szociális, illetve a regionális politikáért felelős tárcák ilyenek. Nem érdemes a kettő között fontossági sorrendet felállítani, mert a két terület között természetesen vannak átfedések, gondoljunk csak a strukturális alapok felhasználásának összehangolására. A foglalkoztatási és szociális területnek kiemelt jelentősége van Magyarország számára, hiszen az Európai Szociális Alap ugyanúgy támogatja a nehézségekkel küzdő, főleg a munkanélküliség által sújtott régiókat, mint a többi strukturális alap. Ráadásul ehhez a tárcához tartoznak olyan fontos szociális kérdések, mint például a romaügy, ami Magyarországon is az egyik égető kérdés. Magyarország extrém eset az unión belül az elmúlt húsz év során kialakult rendkívül alacsony foglalkoztatási, aktivitási szintjével. Igaz ugyan, hogy a munkanélküliségi ráta a régió néhány más országához - Szlovákiához, Lengyelországhoz - képest alacsony volt az elmúlt években, de ez nem fejezi ki eléggé, hogy mekkora problémát jelent az alacsony aktivitás. Rendkívül nagy az inaktív réteg aránya, ezzel pedig nem lehet megalapozni egy hosszú távú gazdasági fejlődést.

- Az alacsony foglalkoztatottsággal vagy a romaüggyel elsősorban a tagországnak kell megküzdeniük, nem az EU-nak.

- Éppen arról van szó, hogy az egységes belső piacból fakadóan ezek európai hatáskörbe is tartozó feladatok. Azt már korábban egyértelművé tettük, hogy a biztosok nem nemzeti érdekek képviselői, hanem uniós politikák végrehajtói, és annak továbbfejlesztőiként, kezdeményezőként kell föllépniük. Ha gyakorlati és tudományos tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy bizonyos problémákat hatékonyabban, nagyobb uniós ráhatással kell kezelni, mint eddig, akkor ezeket a brüsszeli vitákban és a döntéshozatalban megpróbálom majd érvényesíteni. Úgy, hogy mindenki, aki ezekkel a problémákkal küzd Európában valamilyen formában előnyösebb helyzetbe jusson.

- A cigányság problémáját hangsúlyosan, európai ügyként kívánja kezelni?

- Pontosan. A cigánykérdés nem magyar specialitás, a régió több országában hosszabb ideje halmozódnak a hasonló jellegű feszültségek. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti kormányok hatáskörei és forrásai messze nem elegendők. Az uniónak anyagi és erkölcsi támogatást kell adnia, hogy előrelépés történjen egy jobb, harmonikusabb társadalmi integráció irányába.

- Az ön biztosi idejére fog esni a rengeteget bírált szolgáltatási irányelv végrehajtása (a cégek más országokba irányuló tevékenységét szabályozó direktívát év végéig kell a tagállamoknak beilleszteniük saját jogrendszerükbe - a szerk.). Lehet itt igazságot tenni a munkavállalók védelme és a szabadpiac közt?

- A bizottság elnöke ilyen elvárást fogalmazott meg: összhangot kell teremteni. Ki kell alakítani és továbbfejleszteni egy dinamikus gazdasági rendet, de közben a szociális védelem szempontjait is alkalmazni kell. Ez bizonyos értelemben a kör négyszögesítése, a gyakorlatban pedig nehéz kompromisszumok sorát fogja jelenteni. Nem megengedhető, hogy egyoldalú helyzetek alakuljanak ki egy ilyen alkufolyamatban, hogy csak az egyik fél diktálja a megoldásokat.

- Kiélezettek a konfliktusok ebben a kérdésben, a Svédországban dolgozó lett építőmunkások ügye például bíróság elé került (az Európai Bíróság 2007-ben elmarasztalta a svéd szakszervezeteket, amiért erővel akadályozták meg a lett cég alkalmazottainak bejutását a munkaterületre -a szerk).

- Ezekben az ügyekben nem a biztos dönt. A biztosnak tanulmányoznia kell az eseteket és levonni következtetéseket a későbbi politika kialakításához.

- Egy másik nagy ügy is az ön hivatali idejére marad: ez a munkaidő irányelv. Az Európai Parlament legfeljebb 48 órás munkahetet engedne, de egyes tagállamok ragaszkodnának a 60 vagy 65 órához.

- Ez egy rendkívül érzékeny, több éve húzódó dolog, és tekintettel arra, hogy az Európai Parlamentnek növekvő súlya van, azt gondolom, hogy ez a következő időszaknak egy igen jelentős, sok konzultációt igénylő kérdése lesz. Hadd ne foglaljak állást most ebben a kérdésben.

- Van még egy hasonló ügy, a munkaerő szabad áramlása. Mikor szűnhetnek meg végleg a különféle korlátozások?

- Ezeket konkrét határidőkkel hozták meg, menetrendszerűen ki fognak futni, ráadásul éppen a soros magyar EU-elnökség alatt, 2011. május 1-jén.

- Nem tart attól, hogy újabb és újabb ötletekkel állnak elő egyes tagállamok. Például kitalálják, hogy valamiért nem tudják megnyitni a munkaerőpiacot például - ha csatlakoznak - a horvátok előtt?

- A mai unió egészét illetően érvényesíteni kell a meglévő szabályokat, és nem szabad engedni különféle manipulációs technikáknak, bár kétségtelen, hogy különféle kormányzatok megpróbálhatnak innovatívak lenni. Az újonnan csatlakozóra elvileg lehet új megközelítést alkalmazni. Viszont Horvátország egy négymilliós ország. Ha valaki azt feltételezi, hogy a horvát munkaerő vándorlása súlyosan veszélyeztet bárkit egy 500 milliós Európai Unióban, arra azt kell mondanom, eltúlzott félelmei vannak.

- Január második hetében hallgatja meg önt az Európai Parlament illetékes bizottsága. Jelölését erősen bírálta a hazai jobboldal, és az EP-ről lehet tudni, hogy szereti megmutatni hatalmát, akár úgy, hogy keménykedik egy-egy jelölttel.

- Nem csak én szerepelek a hírekben. Talán Almunia [az elmúlt öt évben a monetáris-, mostantól a versenypolitikáért felelős spanyol biztos] kivételével az összes, baloldali kormány által javasolt biztos előéletében megtaláltak vagy kitaláltak olyan pontokat, amelyeket a jobboldal kifogásolni tud. Ezeknek egy jelentős része szerintem figyelemelterelés. Európában nem az fő probléma, hogy adott esetben valamelyik biztosjelölt 25 évvel ezelőtt a saját országában a kommunista párt tagja volt. Aggodalomra inkább az ad okot, hogy több országban is sokkoló mértékű befolyásra tett szert a szélsőjobboldal. Ha van politikai probléma ma az Európai Unió egyes országaiban, akkor ez az.

- Mi kell ahhoz, hogy öt év múlva azt mondhassa magának: sikeres biztos voltam?

- Mérhető eredményeket szeretnék elérni. A kezdeti időszakban meg kell találni azokat a legfontosabb mutatókat, amelyekkel lehetőség szerint évről évre, de ötéves távlatban mindenképpen azt mondhatjuk, hogy a problémák enyhültek. Persze lehet azt mondani, most egy válság mélypontján vagyunk, és szinte biztos, hogy öt év alatt - ha lassan is - bekövetkezik egy fellendülés és több lesz a munkahely. Ezek azonban nem automatikusan mennek, és egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire lesz fájdalmas a szerkezetváltás a munkaerőpiacon. Mondanék még egy fontos problémát, ami érzékelteti, hogy itt nem egy másoktól elkülönülő tárcáról van szó. Egyértelmű, hogy a következő években az egyik legfontosabb feladat az úgynevezett zöld munkahelyek számának bővítése lesz. Azt a klímavédelmi törekvést, amit az országok nem csak megfogalmaztak, hanem most már megpróbálnak alkalmazni is, a munka világában is meg kell próbálni katalizálni. A nagymértékben környezetszennyező iparágakból át kell irányítani környezetbarátabb tevékenységek felé a társadalom egy jelentős részét. Ez nem megy magától, és az lenne a legrosszabb, ha egy nagyfokú átmeneti munkanélküliség beiktatásával képzelnénk el.