Hullámvölgy végét jelzi Bajnai washingtoni útja

Vágólapra másolva!
Már nem vagyunk kiszámíthatatlanok, tettünk pár gesztust és rendeztük a viszonyunkat az oroszokkal - többek között ezek a dolgok is szerepet játszottak abban, hogy Bajnai Gordon kormányfőt washingtoni látogatásra hívta Joe Biden amerikai alelnök. Barack Obama amerikai elnökkel várhatóan nem találkozik, de izgalmas időszakban, az új afgán stratégia kihirdetése után érkezik az USA-ba. Arra mindenképpen figyelnie kell, hogy ne vállalja magát túl.
Vágólapra másolva!

Washingtonba utazik a jövő hét második felében Bajnai Gordon magyar kormányfő. A miniszterelnök Joe Biden amerikai alelnök meghívására látogat az amerikai fővárosba. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint hosszas tárgyalás várható a két politikus között, a napirenden a NATO-val, az afganisztáni stratégiával, a gazdasági válsággal kapcsolatos és különböző kétoldali kérdések szerepelnek.

Washingtonban a magyar kormányfő megbeszélést folytat majd Dominique Strauss-Kahn IMF-elnökkel is - akit a kormányszóvivő szerint tájékoztat a magyar gazdaság helyzetéről -, illetve szerveznek még találkozókat az amerikai szenátus és kongresszus tagjai közül 4-5 emberrel.

"Kilábalni a hullámvölgyből"

"Borzasztó nagy dolog az a tény, hogy erre a látogatásra sor kerül" - mondta az [origo]-nak Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet. A diplomata szerint a meghívás jól mutatja, hogy Magyarország megítélése jelentősen megváltozott, "kezdünk kilábalni a hullámvölgyből" - mondta a két ország viszonyáról.

Simonyi szerint ez annak köszönhető, hogy Magyarország több jelzésértékű lépést is tett, amelyek döntő hatással voltak a kapcsolatok javulására. Ide sorolta a guantánamói rab befogadását, a magyar energiapolitikát - a Nabucco-szerződést az elsők között írta alá Magyarország -, a válságkezelést, és a "határozott, de higgadt hozzáállást a szűkebb környezetünkben történt dolgok kezelése során".

Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) igazgatója - aki idén tavasszal még az amerikai-magyar kapcsolatok mélypontjáról beszélt -, azt mondta az [origo]-nak, hogy a javuláshoz hozzájárult az új amerikai kormányzat is. Ezen kívül Magyarország az EU-hoz képest is több gesztust tett az USA felé. Ő is a fogolybefogadást említette, illetve, hogy Magyarország támogatta a rakétavédelmi program módosítását, valamint, hogy a pénzügyi egyensúly javulásával együtt javult az ország imidzse. Pozitívan hatott, hogy tisztábbak lettek a korábban nem teljesen átlátható magyar-orosz kapcsolatok, "megszűntek a zavaró problémák" - mondta.

Fontos a látogatás azárt is, mert jelzi, hogy kikerültünk a veszélyzónából, a normális, kiegyensúlyozott országok közé kerültünk, ahol meg kell dolgozni azért, hogy figyelem folyamatos legyen - mondta Simonyi. "Nem engedhetünk fel egy pillanatra sem." Szerinte nem lehet megspórolni az ehhez vezető politikai döntéseket és a sok munkát. "Nem okozhatunk meglepetéseket, a kapcsolatot rendben kell tartani" - mondta.

Izgalmas időpont

Hozzájárult a viszony javulásához az afganisztáni szerepvállalás is - mondta az [origo]-nak Gyarmati -, ahol Magyarország előkelő helyen, Nagy-Britannia és Franciaország mögött helyezkedik el a rangsorban, ha azt nézzük, hogy az országok teljes haderejének hány százaléka vesz részt a küldetésben.

Afganisztánra az egykori nagykövet is utalt, aki azt mondta, Bajnai "izgalmas időpontban" utazik az USA-ba. Barack Obama a jövő héten dönt az új afganisztáni stratégiáról, amelyet kedden televíziós beszédben ismertet a West Point-i katonai akadémián. Simonyi szerint nekünk is "érdemes lesz ezt figyelni". Obama várhatóan azt jelenti be, hogy hány ezer újabb katonát küld, és mennyi katonára számít szövetségeseitől, például az európai országoktól.

"Ne ugorjon bele"

Arról nincs információ, hogy Bajnai és Biden tárgyalásain szóba kerül-e majd a magyar szerepvállalás kibővítése, de biztosan szó lesz Afganisztánról, ahol mára tízszer annyi magyar katona szolgál, mint a magyar szerepvállalás kezdetén, 2003-ban.

Bővülő szerepvállalás
Magyarország először 2003-ban küldött katonákat Afganisztánba, akkor összesen 30-an utaztak, javarészt orvosok. A kormány 2003-ban 50 főben maximálta az Afganisztánba küldhető magyar katonák számát, egy évre rá már 120 magyar felderítőt ajánlottunk fel.

2006-ban átvettük a hollandoktól a Baglan tartományi újjáépítési csoport vezetését, ami akkor 180-200 fős magyar kontingenst jelentett. 2007-ben felkészült egy magyar speciális egység is az afganisztáni feladatokra, és ekkor döntött úgy a kormány, hogy 300-ra emelik a kint szolgáló katonák keretszámát.

2008-ban magyarok folytatták a baglani küldetést, megkaptuk a kabuli repülőtér irányításának feladatát, valamint különleges akciókban és összekötő feladatokban is részt vettek magyar katonák. Ebben az évben két magyar katona is meghalt Afganisztánban (Az egyikről itt, a másikról pedig itt olvashat).

2009-re vállaltuk egy afgán lövészzászlóalj kiképzését, majd 40 újabb katona utazott ki az afgán elnökválasztásra. A szavazás idején keveredtek tűzharcba első alkalommal magyar katonák Afganisztánban. Ősszel újabb egy évvel meghosszabbította a kormány a küldetést.



Gyarmati óvott attól, hogy Magyarország túlvállalja magát. Bajnai "ne ugorjon bele elhamarkodott felajánlásokba" - mondta. Szerinte sokkal több katonát már nem is tudnánk küldeni, az afganisztáni magyar részvétel bővítéséhez már a többi külföldi misszióban - Koszovó, Ciprus - résztvevő erőket kellene átcsoportosítani.

Markáns tényező

Bár Bajnai várhatóan nem találkozik Obamával, Simonyi szerint ez nem meglepő, az elnök nagyon elfoglalt most, az USA figyelmét "elképesztő dolgok kötik le" (az afganisztáni döntés mellett ide tartozik az egészségügyi rendszer átalakítása, a klímaváltozás elleni harcban játszott amerikai szerep kialakítása). Joe Biden alelnök pedig Simonyi szerint "markáns külpolitika-csináló tényezővé lépett elő". Annak a politikai hatása "nem túlságosan különbözik", hogy az elnökkel, vagy az alelnökkel találkozik a magyar kormányfő - állította Gyarmati is. Bajnai ráadásul korábban, az ENSZ éves New York-i közgyűlésén kétszer is találkozott az amerikai elnökkel, igaz, ezek nem hivatalos találkozók voltak.

Gyarmati szerint a magyar külpolitikában az Antall kormány óta érvényesül a kontinuitás, és ha van is vita az nem arról szól, hogy mit, hanem hogy hogyan csináljunk. Szerinte bár a pártok mást mondanak külpolitikáról, erről szóló programjaik között sallangok nélkül nézve nincs nagy különbség. Szerinte a jövő évi magyarországi választások után nem lesz akkor változás, mint amekkorát Obama hozott Bushhoz képest.

Amerikai elnökkel hivatalosan utoljára Gyurcsány Ferenc találkozott 2006-ban, amikor George Bush Budapesten az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából Irak elé állította példaként Magyarországot. Gyurcsány egy évvel korábban Washingtonban is találkozott Bushshal, aki 2004-ben fogadta Medgyessy Pétert is. 2001 májusában Orbán Viktor Dick Cheney alelnökkel tárgyalt, a tárgyaláson megjelent Bush elnök is. Előttük Horn Gyula és Antall József is találkozott az aktuális amerikai elnökkel.