Nem nyújt be új törvényt a kormány

A parlament hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést, a kormány már nem nyújt be új törvényjavaslatokat az áprilisra várható választásokig. Az [origo]-nak nyilatkozó szocialisták szerint a vereség elkerülhetetlen, de azért nem siettetnék. A kudarc beismerésénél még a szószban maradni is jobb.

A Parlament hétfő este 201 igen, és 179 nem szavazattal elfogadta a 2010-es költségvetést. Támogatta a költségvetést 13 SZDSZ-es képviselő, illetve a független, korábban fideszes Császár Antal. A jövő évi büdzsé ellen voksolt egyetlen MSZP-s, 13 független valamint az összes fideszes és KDNP-s képviselő. (Erről bővebben itt olvashat.)

"A költségvetés elfogadása ugyan kitüntetett pillanata ennek az egy évnek, de nem a lezárása" - mondta a 2010-es büdzsé elfogadása előtt, napirend előtti felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnök. A kormányfő ezzel azokra a találgatásokra reagált, amelyek szerint a büdzsé elfogadása után akár fel is lehetne oszlatni a parlamentet, és ki lehetne tűzni az új választásokat, úgysem történik már semmi.

"Nem adjuk fel olyan gyorsan, bármennyire is szeretné a Fidesz" - mondta az [origo]-nak egy vidéki szocialista képviselő, aki szerint nagy hiba lenne lemondani arról a lehetőségről, hogy a választásokig még hátralévő néhány hónapban aktív politikát folytassanak. Ha nem tennék, akkor ezzel beismernék a totális kudarcot és teljes defenzívába szorulnának a Fidesszel szemben - mondta a képviselő. 

Egy korábban kormányzati pozíciót betöltő képviselőtársa szerint azonban nincs már nagy jelentősége annak, hogy működik-e még a parlament néhány hónapig. "Ebből a szószból már nem nagyon húzzuk ki magunkat, bármit csinálunk" - mondta a képviselő, de hozzátette azt is: a büszkeség megköveteli, hogy ne felemelt kézzel várják meg vereséget. A szocialistáknak be kell fejezniük néhány ügyet, amit a költségvetéssel csak elkezdtek - mondta -, például valahogyan kezelni kell a MÁV-ot érintő milliárdos elvonásokat.

"Van ennek egy rendje, nem szabad siettetni" - mondta egy tapasztalt képviselő, aki szerint már csak a törvény és a naptár miatt sem lenne túl sok értelme feloszlatni a parlamentet, a választásokat ugyanis nem lehetne előrébb hozni. A választást idén már nem lehet megtartani, hiszen az évből csak 31 nap van hátra, megtartását viszont 72 nappal előbb be kell jelenteni. Jövőre pedig az előző választás utáni negyedik év lesz, vagyis a törvény szerint áprilisban vagy májusban kell voksolást tartani.

Sólyom László köztársasági elnök eddig mindig tartotta magát ahhoz, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, vagyis leghamarabb április 11-én lehet az első forduló (április 4-én húsvét vasárnapja lesz, akkor nem lehet választást tartani). 

Ebben az évben a tervek szerint még négy napon keresztül ülésezik az Országgyűlés, december 7-8-án és 14-15-én. Jövőre, februárban pedig lesz még egy rövid tavaszi ülésszak is, de ezen Szollár Domokos kormányszóvivő szerint már csak zárószavazások lesznek. Szollár az [origo]-nak azt mondta, a kormány tervei szerint már nem nyújt be új törvényjavaslatokat, csak a már parlament előtt lévőket próbálja végigvinni.

Az Országgyűlés előzetes ülésterve szerint a képviselőknek még ebben az évben dönteniük kell az új titoktörvényről (a tervezetről itt olvashat részletesen), a bűnügyi nyilvántartás átalakításáról és a korrupcióellenes Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról. Meg kell alkotni az új polgári törvénykönyv hatálybaléptetéséről szóló jogszabályt, és módosítani kell a polgári eljárási szabályokat is. Személyi kérdések is a parlament elé kerülnek, hiszen lejárt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének mandátuma, Majtényi László ORTT-elnök pedig a rádiófrekvenciák odaítélésének módja miatt lemondott posztjáról.