Mély kutat ás az állami titkoknak az MSZP

Önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, törvénysértéseket lehet nem nyilvános iratokba rejteni - jogvédők szerint ilyen következménye lehet annak, ha a parlament elfogadja az új titoktörvényt és az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító javaslatokat. Pénzbüntetés és börtön fenyegetheti azokat, akik mégis feltúrják a sötét titkokat, még akkor is, ha például ezzel korrupciós ügyeket vagy más bűncselekményt lepleznek le.

Több mint egy év porosodás után újra elővette az országgyűlés az elavultnak tartott titoktörvényt felülíró törvényjavaslatot, és ha sikerül tartani az ütemtervet, két hét múlva már zárószavazás lehet A minősített adatok védelméről szóló jogszabályról. A javaslat több ponton alkotmánymódosítást igényel, így a jelenlévő képviselők kétharmadának kell igennel szavazniuk, hogy életbe léphessen.

Jogvédő szervezetek már évek óta követelték a jelenlegi, 1995-ös törvény megváltoztasát, a kormány tavaly év végén nyújtott be egy javaslatot, amelyet azonban később levettek a parlament napirendjéről. November 16-án kezdett újra foglalkozni a parlament a korábban félretett törvényjavaslattal, aznap 49 módosító indítvány is érkezett a törvénytervezethez. A módosítók egy részét MSZP-s politikusok nyújtották be, és ezek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint "a javaslatból kulcsfontosságú részeket hagynának el".

A 2008-ban benyújtott tervezet legnagyobb erénye az lett volna a mostani törvényhez képest, hogy lehetőséget adott volna az adatok minősítésének felülvizsgálására. Az eredeti javaslat szerint bárki kérhette volna az adat kezelőjétől, hogy vizsgálja felül a minősítést, és adott esetben, ha a titkosítás nem bizonyul indokoltnak, oldja fel azt. Jelenleg csak a minősített adat megismerését lehet kérelmezni, a minősítés megváltoztatását nem, vagyis ha valaki sikerrel jár is és belenézhet egy titkos dokumentumba, az attól még titkos marad más emberek számára.

Kicsi az esély a túltitkosítás kiderülésére

A szocialista Tóth Károly által most benyújtott módosító indítvány azonban törölné azt a két bekezdést, amely garantálta volna, hogy ezentúl bárki kérhesse egy adat minősítésének felülvizsgálatát. "Egyszerű bürokratikus gyakorlattá" változtatja a módosító az egész minősítési rendszert - írta a TASZ erről csütörtökön közzétett állásfoglalásában.

A módosítókról csak a jövő hétfőn fog szavazni a parlament, tehát még nem dőlt el, hogy biztosan kikerül-e a törvényből ez a lehetőség. Ugyanakkor nagy rá az esély, hogy így lesz, mert a módosítókat már megtárgyalták az illetékes bizottságok, és Tóth Károly indítványát valamennyi bizottság és a kormány képviselője is támogatta.

Ha ez a módosító indítvány mégis elbukna, akkor sem lenne könnyű dolga a titkosítás felülvizsgálatát kérőknek. A 2008-as törvénytervezet szerint ugyanis ha a kérelmező nem elégedett a felülvizsgálat eredményével, 15 napon belül bírósághoz fordulhat, de semmilyen szankció nem fenyegeti a titokgazdát akkor sem, ha egyszerűen nem reagál a kérésre. További szépséghiba, hogy a kérelmezőnek "a kérelemben a felülvizsgálni kért minősített adatot pontosan meg kell jelölnie", vagyis akár azt is elvárhatják tőle, hogy ismerje az iktatószámát is, ami sok esetben nyilvánvalóan megoldhatatlan.

A kormány és bizottságok támogatását már megkapta három másik olyan MSZP-s módosító is, amelyek a TASZ szerint megnyirbálnák az eredeti törvényjavaslat kedvező változtatásait. Egy másik Tóth Károly-féle módosító az adatvédelmi biztos szerepét korlátozná, aki az eredeti javaslat szerint akár meg is változtathatná egy titkosított adat minősítését, ha azt indokolatlanul szigorúan túltitkosították. Az eredeti javaslat úgy szól, hogy ha az adat minősítője ez ellen nem fordul bírósághoz 61 napig, akkor az adat minősítése automatikusan megszűnt volna. Tóth megfordítaná a helyzetet: szerinte forduljon inkább az ombudsman a bírósághoz, ha meg akarja szüntetni az indokolatlan minősítést.

Ugyanakkor előrelépés a jelenlegi helyzethez képest a törvényjavaslatban, hogy a szigorúan titkos és titkos anyagokat is csak 30 évre lehetne titkosítani, ez a jelenlegi törvény alapján esetenként akár 90 év is lehet. A javaslat lefaragott volna 5 évet abból is, mennyi időre szabad titkosítani a bizalmas minősítésű adatokat. A jelenlegi törvény 20 évről szól, az új javaslatban pedig 15 év szerepelt. Tóth módosítója ezt is visszarendezné 20 évre. Tóth azzal indokolta felvetését, hogy szerinte a magasan minősített adatok számát csak akkor lehet csökkenteni, ha a kevésbé szigorúan titkosított adatok védelme is elég ideig tartana. Szerinte ha ez nem így lesz, akkor a minősítők "kénytelen lesznek" magasabb minősítéssel védeni az adatokat.

Törvénysértés leplezése is elég ok lehet a titkosításra

Az utolsó - a bizottságoknak és a kormánynak is tetsző, de a jogvédők által kritizált - módosító arra vonatkozik, milyen érdekek mentén szabad vagy nem szabad valamit titkosítani. A nyilvánosság szempontjából kedvező változás volt az eredeti törvényjavaslatban, hogy eltüntette a mostani törvény egyik fontos elemét, az államtitokköri jegyzéket. Ez a jelenlegi törvény melléklete, és hosszan sorolja, hogy melyik szerv milyen adatokat hány évre minősíthet titkosnak. A jegyzék a jogvédők szerint most túlságosan bő, és túl sok mindenre rá lehet húzni, például a Magyar Tudományos Akadémiának is joga van 50 évre titkosítani adatokat. Az új törvényjavaslat ehelyett rögzíti a méltányolandó és nem méltányolandó érdekek sorát.

Tóth Károly módosítója viszont kitörölné azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek biztosítanák, hogy visszaélésszerűen ne lehessen valamit titkosítani. Ha a módosítót elfogadják, a törvény nem fogja előírni, hogy tilos egy adatot például csak azért titkosítani, hogy jogszabálysértést vagy a hatékonyság hiányát leplezzék vele, vagy éppen egyes emberek jó hírét védjék.

Egy másik szocialista, Tóth András módosítója viszont beemelné a védhető érdekek közé a katasztrófavédelmi, közegészségügyi, a közbiztonságra, közrendre vonatkozó érdeket. Ezzel a TASZ szerint az a gond, hogy a közrend és a közbiztonság túl elvont fogalmak ahhoz, hogy alapjogot lehessen korlátozni általuk. Ennek a javaslatnak nincs olyan nagy hátszele, mint a korábban említett többinek: a kormány és a bizottságok többsége nem támogatja.

Megosztotta a véleményezőket Tóth András egy másik módosítója is, amely azt írná elő, hogy ha bárkinek minősített adat kerül a birtokába, azt köteles átadni a nemzeti biztonsági felügyeletnek. Ez a civilek szerint azért képtelenség, mert nem várható el "laikus állampolgároktól", hogy a hozzájuk került minősített adatokat egyáltalán felismerjék. Az eredeti törvényjavaslatban még csak az szerepel, hogy állami vagy közfeladatot ellátó szerveknek van ilyen kötelezettségük.

A kutatók nem titkosíthatnának

Egyértelműen rossz esélyekkel indul viszont neki a szavazásnak az SZDSZ-es politikusok által benyújtott 32 módosító indítvány. Hiába támogatnák ezeket kivétel nélkül a civil jogvédők, a bizottságok és a kormány elvetették a szabad demokrata indítványok döntő többségét.

Az egyik - esélytelennek tűnő - SZDSZ-es javaslat tovább szűkítené azoknak a szerveknek a körét, amelyek jogosultak valamit titkossá minősíteni. Már az eredeti törvényjavaslat is leszűkíti a jelenlegi törvényben meghatározott, meglehetősen tág kört, elvenné a minősítési jogot például a Magyar Tudományos Akadémiától, az Állami Számvevőszéktől és a Gazdasági Versenyhivataltól. Az SZDSZ-esek szerint az ombudsmanok, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetése is indokolatlanul bír minősítési joggal.

Valószínűleg nem fogják megszavazni azt az SZDSZ-es módosítót sem, amely eltörölné azt a rendelkezést, hogy a kormányülésekről készült összefoglalók, kép-és hangfelvételek 25 évig nem nyilvánosak. Ha ez a rendelkezés benne marad a törvényben, a kormányülések még tovább lesznek titkosak, mint a jelenlegi jogszabály szerint, amely tízéves titkosítási időszakról rendelkezik.

Cikkünkben korábban pontatlanul szerepelt, hogy a törvényjavaslat szigorú büntetőjogi szabályokat vezetne be: valójában nem bevezetné azokat, hanem csak egyes pontokon továbbvinné, azaz nem enyhítené a hatályos büntető törvénykönyv szabályait. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük.

A hatályos Btk. szabadságvesztéssel szankcionálja az államtitok és a szolgálati titok jogosulatlan megszerzését és felhasználását, függetlenül attól, hogy a visszaélést civil - például egy újságíró - vagy pedig olyasvalaki követte el, aki jogosult volt a minősített adat felhasználására. Az új törvényjavaslat szintén büntetné mindkét csoportot, ezért írták a jogvédők, hogy a tervezet a véleménynyilvánítás, az információ és a sajtó szabadságát veszélyezteti. Igaz, a törvényjavaslat differenciálna: enyhébb büntetést szabna ki a civilekre, és az ő esetükben a gondatlanságból elkövetett visszaélést egyáltalán nem büntetné.

Az egyik SZDSZ-es módosító azt próbálja elérni, hogy a civileket, újságírókat egyáltalán ne lehessen titok felhasználásáért büntetni, de a már ismert vélemények alapján a kormány és a bizottságok sem értenek egyet a lazítással.

A törvényjavaslat a jelenlegi törvényhez képest lejjebb vinné a maximálisan kiszabható szabadságvesztés éveinek számát, azonban kevésbé szigorúan védett adatok, a legenyhébb, korlátozott terjesztésű minősítés esetén is szankcionálná a visszaélést: pénzbírságot vagy közérdekű munkát kapna az információ nyilvánosságra hozója. Nem tartalmaz felmentést a törvény arra esetre, ha valaki közérdekből hoz nyilvánosságra titkosított adatot, akkor sem, ha az információ nyilvánossá tétele fontosabb, mint annak titkossága, például a segítségével korrupciós ügyet lepleznek le.

A jogvédők kifogásolják azt is, hogy a törvényjavaslat szerint csak az adat minősítésére jogosult személy vagy szerv tehet feljelentést, ha azt tapasztalja, hogy valaki minősített adatokkal él vissza. A TASZ szerint ez azt jelenti: az aktuális titokgazda dönthetné el, tesz-e feljelentést az ellen, aki kiszivárogtatta az adatot. Így pártpolitikai érdekeket is kiszolgálhatna a titokgazda, mivel büntetlen maradhatna az, aki politikai okokból szerez meg vagy szivárogtat ki adatot.