Félreértés erősítette a nyilvánosságot korlátozó IRM-et

Az ombudsmant is félreértve titkosította a cégvezetők lakcímét az Igazságügyi Minisztérium, amikor módosította a cégnyilvánosságról szóló törvényt. A változás - amelyet a minisztérium eddig kétféleképpen indokolt - megnehezíti az újságírók dolgát, akik eddig a céges összefonódások és visszaélések kibogozásához használták többek között a lakcímeket.

Január 1-jétől nem lesz nyilvános a cégvezetők, felügyelőbizottsági tagok lakcíme, miután módosultak a cégnyilvánosságról szóló - 1991 óta érvényes - szabályok. A hatóságok ugyan automatikusan hozzáférhetnek majd a lakcímekhez, mindenki más azonban csak külön kérelem útján, amelyben bizonyítania kell, hogy "jogos érdeke" fűződik a megismerésükhöz. Az Igazságügyi Minisztérium (IRM) szerint a változtatást az érintettek adatainak védelme indokolja.

A módosítás megnehezíti majd az újságírók munkáját, mivel egyes üzletemberek azonosításánál, gazdasági kapcsolatok felderítésénél a cégnyilvántartásban szereplő lakcím az egyetlen biztos nyom, amin el lehet indulni.

Az IRM korábban utalt arra, hogy a módosítással maga Jóri András adatvédelmi biztos is egyetért. Az ombudsman sajtóreferense ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, felveszik a kapcsolatot a minisztériummal, hogy tisztázzák a félreértést, ugyanis Jóri nem erre gondolt. Még az előkészítő szakaszban véleményezte a készülő módosítást, és amellett foglalt állást, hogy a személyes adatok ne legyenek kereshetők a cégadatbázisban - azaz például lakcímre ne lehessen keresni, ahogyan eddig sem -, azt azonban nem kérte, hogy a lakcímadatokat titkosítsák - mondta a sajtóreferens.

Az IRM hétfői közleményében már pontosabban fogalmazott, azt írta, "az adatvédelmi biztos fontosnak tartotta a személyes adatok védelmét". Az újságírók kedvéért pontosított is a minisztérium: miközben korábban nem volt világos, hogy milyen "jogos érdek" alapján lehet majd betekinteni a lakcímadatokba, a közleményben megígérték: bár az újságíróknak a jövőben valóban külön kérelmet kell benyújtaniuk, "elégséges azt feltüntetni, hogy a kért adat a sajtó képviselőjeként, feladatának ellátásához indokolt, ez esetükben törvényes jogcímnek fog minősülni".

A törvénymódosítás novemberben gyakorlatilag vita nélkül ment át az Országgyűlésen, és Sólyom László államfő is aláírta. A parlamentben felszólaló Avarkeszi Dezső államtitkár nem indokolta meg részletesen a változtatás szükségességét, csupán egyszer említette meg, hogy "adatvédelmi szempontok" indokolják. Hétfőn az IRM az [origo] megkeresésére már más magyarázattal állt elő. E szerint egy másik jogszabály megváltozása miatt mostantól nyilvánosak a tőzsdei cégek vezetőinek juttatásai, és visszaélésekre adna alkalmat, ha a cégjegyzékből az érintettek lakcímét is ki lehetne deríteni.

Az [origo] megkérdezte azt is, hogy az IRM-hez eljutott-e olyan hír, hogy valakik visszaéltek az eddig korlátlanul hozzáférhető lakcímadatokkal. Erre azt válaszolták, a tőzsdei cégek vezetőinek fizetése csak december közepén válik nyilvánossá, ezért a tárca még nem tud visszaélésről.

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmiprogram-vezetője szerint nem először fordul elő, hogy átgondolatlanul, a nyilvánosságot kizárva alkotnak törvényeket. Szerinte ugyanakkor a módosításban van ráció, hiszen egy magánszemély lakcíme személyes adat, amelyet alapvetően védeni kell az illetéktelenektől. Hüttl szerint azonban mivel az adatbázis az újságírók fontos munkaeszköze, velük kivételt kellene tenni.