Félreértés erősítette a nyilvánosságot korlátozó IRM-et

2009.12.01. 12:40

Az ombudsmant is félreértve titkosította a cégvezetők lakcímét az Igazságügyi Minisztérium, amikor módosította a cégnyilvánosságról szóló törvényt. A változás - amelyet a minisztérium eddig kétféleképpen indokolt - megnehezíti az újságírók dolgát, akik eddig a céges összefonódások és visszaélések kibogozásához használták többek között a lakcímeket.

Január 1-jétől nem lesz nyilvános a cégvezetők, felügyelőbizottsági tagok lakcíme, miután módosultak a cégnyilvánosságról szóló - 1991 óta érvényes - szabályok. A hatóságok ugyan automatikusan hozzáférhetnek majd a lakcímekhez, mindenki más azonban csak külön kérelem útján, amelyben bizonyítania kell, hogy "jogos érdeke" fűződik a megismerésükhöz. Az Igazságügyi Minisztérium (IRM) szerint a változtatást az érintettek adatainak védelme indokolja.

A módosítás megnehezíti majd az újságírók munkáját, mivel egyes üzletemberek azonosításánál, gazdasági kapcsolatok felderítésénél a cégnyilvántartásban szereplő lakcím az egyetlen biztos nyom, amin el lehet indulni.

Az IRM korábban utalt arra, hogy a módosítással maga Jóri András adatvédelmi biztos is egyetért. Az ombudsman sajtóreferense ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, felveszik a kapcsolatot a minisztériummal, hogy tisztázzák a félreértést, ugyanis Jóri nem erre gondolt. Még az előkészítő szakaszban véleményezte a készülő módosítást, és amellett foglalt állást, hogy a személyes adatok ne legyenek kereshetők a cégadatbázisban - azaz például lakcímre ne lehessen keresni, ahogyan eddig sem -, azt azonban nem kérte, hogy a lakcímadatokat titkosítsák - mondta a sajtóreferens.

Az IRM hétfői közleményében már pontosabban fogalmazott, azt írta, "az adatvédelmi biztos fontosnak tartotta a személyes adatok védelmét". Az újságírók kedvéért pontosított is a minisztérium: miközben korábban nem volt világos, hogy milyen "jogos érdek" alapján lehet majd betekinteni a lakcímadatokba, a közleményben megígérték: bár az újságíróknak a jövőben valóban külön kérelmet kell benyújtaniuk, "elégséges azt feltüntetni, hogy a kért adat a sajtó képviselőjeként, feladatának ellátásához indokolt, ez esetükben törvényes jogcímnek fog minősülni".

A törvénymódosítás novemberben gyakorlatilag vita nélkül ment át az Országgyűlésen, és Sólyom László államfő is aláírta. A parlamentben felszólaló Avarkeszi Dezső államtitkár nem indokolta meg részletesen a változtatás szükségességét, csupán egyszer említette meg, hogy "adatvédelmi szempontok" indokolják. Hétfőn az IRM az [origo] megkeresésére már más magyarázattal állt elő. E szerint egy másik jogszabály megváltozása miatt mostantól nyilvánosak a tőzsdei cégek vezetőinek juttatásai, és visszaélésekre adna alkalmat, ha a cégjegyzékből az érintettek lakcímét is ki lehetne deríteni.

Az [origo] megkérdezte azt is, hogy az IRM-hez eljutott-e olyan hír, hogy valakik visszaéltek az eddig korlátlanul hozzáférhető lakcímadatokkal. Erre azt válaszolták, a tőzsdei cégek vezetőinek fizetése csak december közepén válik nyilvánossá, ezért a tárca még nem tud visszaélésről.

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmiprogram-vezetője szerint nem először fordul elő, hogy átgondolatlanul, a nyilvánosságot kizárva alkotnak törvényeket. Szerinte ugyanakkor a módosításban van ráció, hiszen egy magánszemély lakcíme személyes adat, amelyet alapvetően védeni kell az illetéktelenektől. Hüttl szerint azonban mivel az adatbázis az újságírók fontos munkaeszköze, velük kivételt kellene tenni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK