Megörült a metrós nyomozásnak a főváros

Bár sok politikus beszélt már róla, hogy gyanús körülmények között drágult meg a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása, egyikük sem tett feljelentést emiatt. Egy független képviselő összeszedte a metróépítésről és a hídfelújításról szóló biztos és bizonytalan információkat, az ügyészség vizsgálódik. A főváros magabiztos közleményt adott ki a nyomozás hírére, pedig az Állami Számvevőszék is talált már pár szabálytalanul kifizetett milliárdot.

Karsai Péter független országgyűlési képviselő, MDF-es politikus múlt szerdán nyújtott be a parlamentben írásbeli kérdést a legfőbb ügyészhez "És az Ügyészség mire vár még?" címmel. "Vakítóan korrupciógyanús ügyeket szeretnék a figyelmébe ajánlani" - vezette fel a képviselő levelében mondanivalóját. A Fővárosi Főügyészség a levél hatására nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása ügyében, vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Lényegében azt fogja tisztázni a Budapesti Rendőr-főkapitányság által lefolytatott eljárás, hogy bűncselekmény miatt drágult-e jelentősen mindkét beruházás.

A két beruházás költségeivel hosszú ideje foglalkozik a sajtó, számos cikk jelent meg a hídfelújítás és a metróépítés költségeinek elszállásáról. Több politikusok is utalt arra nyilvános szereplésein, hogy a két beruházást korrupciógyanúsnak tartja. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője például október végén a metróügyről azt mondta: "nem ússza meg a felelősségrevonást" Demszky Gábor főpolgármester, ahogy egyetlen fővárosi vezető sem, és a főváros elmúlt 19 évét a "trükközés és a korrupció" jellemezte.

Karsai levele formailag nem feljelentés volt, csupán kérdéseket intézett a legfőbb ügyészhez arról, hogy indít-e vizsgálatot a két beruházás miatt. A büntetőeljárási törvény szerint a beadványokat tartalmuk alapján kell elbírálni, Karsai levelében pedig olyan tények szerepeltek, amelyek bűncselekmény elkövetésére utalnak - magyarázta az [origo]-nak Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, hogy miért most indított eljárást az ügyészség, mikor hónapok óta szó van ezekről az ügyekről.

Az ügyészség sajtóértesülések alapján nem indít vizsgálatot, és az sem elegendő, ha politikusok nyilvánosan beszélnek a tudomásukra jutott tényekről - közölte az ügyészségi szóvivő. A törvényben az áll: a nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg. "Az nem tekintető hivatalos értesülésnek, ha újságot olvas. Évek óta folytatott gyakorlat, hogy szükséges egy olyan írásbeli beadvány, amely bűncselekményre utal" - mondta Skoda.

Karsai elsőként fordult az ügyészséghez

Egy másik MDF-es politikus, Herényi Károly már júliusban azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy készek akár büntető feljelentést is tenni a Margit híd miatt. Az ügyészségi szóvivő szerint azonban Karsai előtt még sem a 4-es metró építése, sem a Margit híd felújítása miatt nem nyújtott be senki ilyen beadványt az ügyészséghez.

A hídfelújítás drágulása miatt Gyenge Zsolt terézvárosi jobbikos képviselő tett ugyan egy feljelentés még október 30-án, de nem az ügyészségen, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Erről Skoda szerint az ügyészségnek nincs tudomása. Gyenge csütörtökön az [origo]-nak azt mondta: nem kapott még hivatalos értesítést arról, hogy elrendelték-e a nyomozást.

Korábban több sikertelen kísérletet tettek politikusok arra is, hogy ne büntetőeljárásban, de megvizsgálják a hídfelújítás drágulásának okát. Nem jutott semmire az az eseti önkormányzati bizottság, amelyet a KDNP javaslatára hoztak létre a nyáron a fővárosi önkormányzati beruházások vizsgálatára. A bizottságnak már az alakuló ülése sem ment rendben, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak az ülésről. Demszky Gábor főpolgármester júniusban közölte, hogy számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez a hídfelújítás miatt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban nem indított ilyen vizsgálatot, és egyelőre nem is tervezi, majd csak akkor, ha már befejeződött a beruházás - mondta az [origo]-nak csütörtökön az ÁSZ sajtóreferense.

Az ÁSZ a metróberuházást vizsgálta már. 2008 szeptemberében a számvevőszék elnöke azt mondta: a metróberuházásban az eredeti terveknek a fele sem valósult meg, ráadásul 2007-ben 54 olyan munkát fizettek ki szabálytalanul, ezek együttes összege 2,3 milliárd forintot tett ki. Ezekre a megállapításokra is utalt Karsai a legfőbb ügyészhez írt levelében. Azt írta: "az Állami Számvevőszék jelentős szabálytalanságokat talált a metró-beruházás kapcsán", és ez felveti a tisztességtelen eljárás gyanúját.

Számháború

Karsai több olyan adatot is megemlített az ügyészségnek írt a levelében, amelyek szerinte igazolják, hogy a két beruházás különös körülmények között drágult. A Margit híd felújítására eredetileg 13 milliárd forintot szánt a főváros, de az árajánlatok beérkezése után kiderült, hogy ennek több mint kétszeresére lesz szükség. Június 25-én a közgyűlés jelentős többséggel megszavazta, hogy további 17,1 milliárd forintot biztosítsanak a beruházáshoz, tehát a keret 30,1 milliárdra nőtt. A drágulást a főpolgármester-helyettesek azzal magyarázták, hogy az ajánlattevők beárazták a háromféle kötbért, a szűk kivitelezési határidőből és az átalányárból fakadó kockázatokat, drágult a banki finanszírozás, és az is felhajtotta az árat, hogy kevés potenciális pályázó volt.

Novemberre a megkötött kivitelezési és a lebonyolítási szerződésből kiderült, hogy a beruházás megvalósításához 26,7 milliárd forint is elegendő lesz - derült ki a fővárosi közgyűlés október 29-i ülésén. 26 milliárd forintos szám szerepel Karsai levelében is. Ezt az árat a képviselő összevetette a németországi Rügenbrücke híd építési költségeivel, és ennek alapján azt írta: a Margit híd felépítése nem kerülhetne többe 5 milliárd forintnál.

Karsai adataira csütörtökön közleményben reagált a Főpolgármesteri Hivatal. "Karsai Péter többször cáfolt, internetes fórumokról összeszedett pletykákra és félinformációkra hivatkozik beadványában" - írta a fővárosi sajtóiroda. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Rügenbrücke példája a Jobbik szórólapjáról származik, és téves összevetés. A hivatal szerint a beruházás költsége ráadásul csak nettó 21 milliárd forint lesz.

A 4-es metróról Karsai azt írta, hogy az építési költségeket 2004-ben még csak 195 milliárd forintra becsülték a beruházók, az összeg pedig mára 511 milliárd forintra emelkedett. A fővárosi sajtóiroda szerint ez azért sántít, mert a képviselő a metró első szakaszának eredetileg becsült költségét hasonlítja össze a két szakasz felszíni beruházásokkal növelt jelenlegi árával. Az első (Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig tartó) szakasz jelenlegi összköltségvetése 366 milliárd forint, az árnövekedést pedig az infláció és az euró-árfolyam változása mellett döntő részben az eredeti becslésben nem szereplő, kapcsolódó felszíni beruházások okozzák - írták. Hasonló közleményt adott ki csütörtökön a DBR Metró Projekt Igazgatóság is, ebben az áll: "nem háromszorozódott meg a metró költségvetése, és az infláció mellett a pluszelemek okozták a reális költségnövekedést."

Magabiztosan várják a nyomozást

Karsai beadványában az is szerepelt, hogy egy spanyol cég 2008 januárjában jelezte: ők 137 milliárdért elvégezték volna a munkát. Karsai az [origo]-val közölte: ezt az állítását egy Népszabadság-cikkre alapozta. A cikk nem nevezi meg a céget, és más részletet sem közöl. A fővárosi sajtóiroda szerint ilyen spanyol cég nem létezik, a pályázatokon hasonló ajánlattal senki sem indult.

Az országgyűlési képviselő beadványa szerint a tisztességtelen eljárás gyanúját veti fel az is, hogy az Európai Bizottság "tizenegy rendbeli nyílt pályázat mellőzésével kötött szerződésre hivatkozva" megvont 43 milliárd forintnyi uniós támogatást a metrótól. A projekt összesen 56 milliárd forint támogatást bukott, mert a 43 milliárdhoz tartozott volna 13 milliárd hazai társfinanszírozás is. Brüsszel mintegy 50 közbeszerzési eljárást vizsgált meg, ezekből tizenegyet minősített szabálytalannak, ezért veszítették el a támogatást - mondta még szeptemberben Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Közlekedési Irányító Hatóságának vezetője. (Erről korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

A fővárosi sajtóiroda szerint Karsai azért téved ebben az ügyben, mert a 2004-2005-ben aláírt szerződések az akkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően köttettek, csak akkor még nem tudták, hogy európai uniós projekt lesz majd a metró, és ezért az uniós versenyjogi szabályoknak nem feleltek meg maradéktalanul. Ezeket a projektelemeket a magyar fél emelte ki az uniós pályázatból, nehogy emiatt vissza kelljen fizetni a támogatás egy részét - írták.

A fővárosi sajtóiroda közleményében az áll: Budapest vezetése a kezdődő választási kampány részének tekinti Karsai beadványát, és "a Fővárosi Önkormányzat készséggel és örömmel áll az ügyészségi vizsgálat elé". A közlemény szerint azért örülnek az eljárásnak, mert így "szerencsére mód lesz bemutatni, hogy mindkét beruházás költsége megfelel a reális piaci áraknak - hazai és nemzetközi összehasonlításban egyaránt", és minden segítset meg fognak adni az ügyészségnek az eljárás során.