Kettős állampolgárságot ígért a Jobbik az évfordulón

A kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékeztek országszerte több helyen, a referendum ötödik évfordulóján. A Jobbik rendezvényén csaknem ötszázan vettek részt, köztük a magukat új gárdistáknak nevező csoport. A környéket a rendőrség nagy erőkkel biztosította.

Új gárdisták is vigyáztak a rendre

A kettős állampolgárságról szóló, öt évvel tartott eredménytelen népszavazásra emlékeztek szombaton a fővárosban, az Országház közelében, az Alkotmány utcában. A rendezvényen - amelyet a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és a Jobbik szervezett - mintegy ötszázan vettek részt.

Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén teljes jogú, szavazati joggal járó állampolgárságot adnak minden határon túli magyarnak, és "diplomáciai offenzívát" indítanak a határon túli magyarok önrendelkezése érdekében. Arról is beszélt, hogy kezdeményezni fogják Szlovákia európai uniós tagságának felfüggesztését mindaddig, amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, és ha ezt nem teszik meg, akkor a Jobbik három képviselője Magyarország tagságának felfüggesztését fogja indítványozni.

A szervezők többször utaltak beszédeikben arra, hogy a gyűlést a magukat új magyar gárdának nevező szervezet tagjai biztosították, és beszédet mondott a magát főkapitányának nevező Kiss Róbert is. A sorfalat álló fekete kabátos emberek ugyanakkor nem a betiltott szervezet egyenruháját, jelképeit viselték.

A nagygyűlés idejére a rendőrség az Alkotmány utcát a Kossuth tér és a Honvéd utca közötti szakaszon lezárta, a mellékutcákban kordonokat állított fel. A környéken több száz, teljes védőfelszerelést viselő rendőr állt készültségben. Az V. kerületben éjfélig fokozott ellenőrzést rendelt el Budapest rendőrfőkapitánya.

A Fidesz szerint a hazugságpolitika főpróbája volt

Budapesten és vidéken is rendezvényeken, templomi szertartásokon emlékeztek meg a népszavazás ötödik évfordulójáról. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a voksolás évfordulóján a kettős állampolgárságról tartott népszavazást a "szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbájának" nevezte. Szerinte a nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek, az egészségügyi ellátás és a nyugdíjak veszélybe kerülnek.

A referendumot a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezte, és arra a kérdésre várt választ, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A választási kampány során az MSZP részéről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök csapdának nevezte a voksolást, amelyet a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében állítottak fel. Az SZDSZ is elutasította a szavazást, a Fidesz viszont a kettős állampolgárság melletti szavazásra buzdított.

Végül a 2004. december 5-én tartott népszavazás - akárcsak a kórházak privatizációról szóló referendum - eredménytelen volt, mert egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A kettős állampolgárság kérdésében 1 521 143 igen és 1 428 736 nem szavazat érkezett.