Erőszakos oroszoké lett a moszkvai ingatlan

A Külügyminisztérium belső vizsgálata megerősítette, hogy két szerződés született a zavaros körülmények között eladott moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet értékesítéséről, személyi felelősséget azonban nem állapított meg - tudta meg az [origo]. A minisztérium egy magas beosztású tisztviselője szerint az épületet megvásárló cég erőszakos volt, nem foglalkozott a magyar szabályokkal. A céget orosz sugallatra választották ki.

A moszkvai képviselet épülete (Fotó: Népszabadság)

Nem nevez meg személyi felelősöket a Külügyminisztérium belső vizsgálata, amelyet a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet értékesítése miatt indítottak - tudta meg kedden az [origo]. A vizsgálat szerint számos, az ingatlan értékesítéséről szóló dokumentum hiányzik a Külügyminisztérium irattárából, a meglévőket pedig megküldték az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), amely korábban vizsgálta az ingatlan értékesítését. Kedd délelőtt ezeket megrősítette az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Faller Jenő, a Külügyminisztérium szakállamtitkára is.

A 3,5 milliárd forintért értékesített épület eladásának zavaros körülményeire először az ÁSZ hívta fel a figyelmet szeptemberben. Fő kifogása az volt, hogy a moszkvai ingatlant már jóval azelőtt eladták a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nevű cégnek, hogy az értékesítésről szóló pályázatot kiírták volna. A cég ráadásul a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat is. (A moszkvai ingatlan eladásának hátteréről itt olvashat.)

Az [origo] információi szerint a belső vizsgálat megállapította: két szerződés született az ingatlan értékesítéséről - az első 2008 március 14-én, a második 2008 november 5-én - ez azonban, a vizsgálat szerint elfogadható eljárás. A Külügyminisztérium egyik magas beosztású, névtelenséget kérő tisztviselője az [origo]-nak azt állította: a második szerződés megírását az épület tulajdonosi jogait kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kezdeményezte, mivel az első szerződéshez nem csatolták az orosz kormány hozzájárulását. Erre egy, a kereskedelemi képviseletről szóló 1973-as diplomáciai egyezmény miatt volt szükség, amely szerint az ingatlant csak az orosz kormány beleegyezésével lehet eladni. Faller a külügyi bizottság előtt azt mondta: valóban két azonos tartalmú szerződés készült, a második azonban felülírta az elsőt. 

A Külügyminisztérium állításának azonban ellentmond Székely Áprád, az ingatlan értékesítése idején Moszkvában szolgálatot teljesítő nagykövet nyilatkozata, aki az ingatlan eladásának körülményeiről korábban beszélt [origo]-nak. (Az erről szoló cikkünket itt találja.) Székely azt állította: a 2008 márciusi szerződést azért írta alá, mert ahhoz minden feltétel adott volt. A magyar kormánytól megkapta az aláírásról szóló felhatalmazást, elkészíttette az ingatlan értékbecslését, valamint az orosz külügyminisztérium jóváhagyó jegyzéke is megérkezett - mondta. A korábbi nagykövet szerint azért volt szükség a második szerződésre, mert a kormányzaton belül nem működött a kommunikáció, vagyis az MNV nem tudott az első szerződés aláírásáról.

Az épületet megvásárló Diamond Air nevű céget külügyminisztériumi forrásunk szerint az oroszok sugallatára választották ki. Bár a kereskedelmi képviseletról szóló, a szovjet és a magyar kormány között 1973-ban megkötött egyezmény értelmezhető úgy is, hogy a magyar kormány is javasolhat vevőt, a gyakoralatban az oroszok mondták meg, hogy ki lesz az. Forrásunk szerint a minisztérium hivatalosan nem járt utána, hogy a cég kinek a tulajdonában van. Székely Árpád, korábbi nagykövet az [origo]-nak azt állította, hogy a cég mögött Viktor Vekselberg orosz oligarcha áll. Ez az [origo] által megtekintett cégadatokból nem egyértelmű, a 2005 májusában létrejött Diamond Air tulajdonosai ugyanis offshore cégek, tulajdonosi körük így a nyilvános cégadatok alapján beazonosíthatatlan.

Az [origo]-nak nyilatkozó vezető külügyminisztériumi tisztviselő azt állította, a vevő erőszakos volt az ingatlan megszerzésekor, az orosz viszonyokat vette alapul és nem vette figyelembe, hogy egy ilyen eljárásra a magyar jogszabályok versenyeztetést írnak elő. Bár az épületet megvásárló cég már 2008 márciusában átutalta a vétalárnak megfelelő 3,5 milliárdot az MNV számlájára, az ingatlan értékesítésére júliusban pályázatot írtak ki, amelyet a Diamond Air nyert.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke viszont a bizottság keddi ülésén azt mondta: az általa megismert dokumnetumokból az derül ki, hogy a vevő már 2008 márciusa, tehát az első szerződés aláírása előtt egy 2005-ös megállapodásra hivatkoza 500 millió forint előleget utalt át a magyar államnak. Faller erről a bizottság előtt azt mondta: 2005-ben csak szerződéstervezet készült, azt azonban nem írta alá senki. Az előleget pedig állítása szerint azok a dokumentumok nem említették, amelyekben az MNV a Külügyminisztériumot bízta meg az eladás lebonyolításával. A szakállamtitkár hozzátette: az eladás során pénzt nem utaltak át a Külügyminisztérium számlájára, az összeg az MNV-hez érkezett.

A Külügyminisztérium belső vizsgálata nem javasolja, hogy bárki ellen is feljelentést tegyenek az ingatlan értékesítése miatt. A minisztériumban ugyanis nem találták nyomát annak, hogy bárki is hivatali mulasztást követett volna el, így személyi felelősséget sem állapít meg a jelentés. A belső vizsgálat szerint Székely Árpád az MNV-től kapta a részéletes utasításokat, a minisztérium csak általános utasítást adott neki az ingatlan eladásáról, a minisztérium és az MNV között pedig nem volt érdemi kommunikáció. Kérdésünkre, hogy ez szokványos eljárás-e, forrásunk azt felelte: így működik az államigazgatás.