Nem mutogatják Obamának Magyarország szégyenfoltját

Iráni verőemberekkel, bloggerek bebörtönzőivel és terrorista csoportokkal is egy osztályba került Magyarország azzal, hogy kedden határozatban ítélte el az amerikai képviselőház a Sláger és a Danubius Rádió frekvenciájának megpályáztatását. A határozatból nem lesz törvény és valószínűleg Barack Obama amerikai elnökhöz sem jut el. A Külügyminisztérium nem kívánt reagálni az [origo]-nak a határozatra, a frekvenciákról döntő ORTT pártdelegáltjai viszont csak legyintettek.

Ülésezik az amerikai Kongresszus

333 igen, 74 nem szavazattal határozatot fogadott el az amerikai képviselőház kedden, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy "vegye figyelembe a jogrendet, bánjon egyenlően a külföldi befektetőkkel, és támogassa a szabad és független sajtót".

A határozati javaslatot a demokrata Joe Donnelly, Indiana állam 2. körzetének képviselője terjesztette be az amerikai képviselőház honlapja szerint (szövegét itt olvashatja angolul). Ráadásul sikerült pártok feletti koalíciót összehozni a Magyarországot bíráló határozathoz, mivel a javaslatot támogató indianai képviselők közül öt demokrata, négy republikánus.

Az amerikai kongresszus határozata szerint a bírálatot az ORTT azon döntése váltotta ki, amely a Sláger Rádió országos rádiófrekvenciáját az FM1 konzocium tulajdonában lévő Neo FM, a Danubiusét pedig az Advenio Zrt. tulajdonában lévő Class FM nyerte el. A Sláger az Emmis Communications nevű amerikai cég tulajdonában van, amelynek központja, a cég honlapja szerint Indiana állam székhelyén, Indianapolisban van.

A határozat indoklása messziről indul: az 1956-os forradalom hősiességét dicséri, majd azt méltatja, hogy Magyarország végigcsinálta az euroatlanti integrációt. A határozati javaslat indoklása az amerikai kereskedelmi minisztérium adataira hivatkozva azt állítja, hogy 1989 óta az Egyesült Államok mintegy 9 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon. Ezután idézik a Financial Times brit lap november 6-i cikkét, amely szerint a rádiós frekvenciapályázatokról szóló döntés előtt, magukat az MSZP és a Fidesz képviselőinek nevező emberek keresték meg a Danubius és a Sláger rádiót, amelyeknek alkut ajánlottak: meghosszabbítják működési engedélyüket, ha a pártok anyagi ellenszolgáltatást kapnak. A rádiók visszautasították az ajánlatot, ezért az MSZP-s és a fideszes ORTT-tagok a működési engedélyeket két másik, politikai kötődésű pályázónak szavazták meg - idézi a brit lapot a határozati javaslat.

Az indoklása megemlíti azt is, hogy Bajnai Gordon kormányfő és Majtényi László, az ORTT elnöke, aki a rádiópályázatok miatt távozott posztjáról, bírálta a pályáztatás módját. A határozat szerint az ilyen esetek hátráltathatják Magyarország gazdasági növekedését, és a jogállamiság hiánya megingatja a külföldi befektetők bizalmát.

Ezt gondolják rólunk

Az ilyen határozatok nem törvényjavaslatok, egyszerűen a képviselőház álláspontját jelzik különböző ügyekben - olvasható a képviselőház oldalán. Barack Obama amerikai elnöknek például meg sem mutatják, nem kell aláírnia az ilyen határozatokat, nincs közvetlen következményük sem. Bár Obama idén januári hivatalba lépése óta több országgal szemben fogadtak el ilyen határozatot, általában nem más országok belügyeivel foglalkoznak. Az idén elfogadott, több mint 900 ilyen határozat némelyike megemlékezik az Irakban szolgálatot teljesítő nőkről, Alzheimer-hónapról, a természetvédelem fontosságáról, Icsiro Szuzuki seattle-i baseball-játlékos egyedülálló teljesítményéről.

Több más ország ellen is hozott ugyanakkor ilyen határozatot az amerikai kongresszus. Európából idén Magyarországon kívül Macedóniával foglalkoztak az amerikai képviselők: májusban megsürgették, hogy az ENSZ segítségével találjon magának olyan hivatalos elnevezést, amely Görögországnak is megfelel (a görögök szerint Macedónia hivatalos neve azt feltételezi, hogy igényt tartanak Görögország azonos nevű tartományára).

Ezen kívül csak rázósabb országokkal foglalkozott a kongresszus hasonló határozatban. Januárban a Gázát uralói Hamász radikális palesztin szervezetről mondták ki, hogy Izrael elpusztításának céljával alakult meg. Ugyanebben a határozatban megerősítették Izrael támogatását. Venezuelát februárban szólították fel a választások jogszerűségének fenntartására. Venezuelát októberben is figyelmeztették, hogy ne támogasson olyan terrorszervezeteket, mint a kolumbiai FARC vagy a libanoni Hezbollah.

Észak-Korea és Irán Magyarország mellett

Észak-Koreát márciusban szólította fel a kongresszus, hogy ne fenyegesse Dél-Koreát háborúval, tartsa be a fegyverkorlátozásáról szóló ENSZ-határozatot és térjen vissza az atomprogramjáról szóló hatoldalú tárgyalásokhoz. Észak-Korea ellen több hasonló határozat is született, atomprogramja vagy az emberi jogok eltiprása miatt. Vietnamot áprilisban feddték meg, mert bebörtönzött a kormány több embert, akik megalkották és aláírták a Szabadság és Demokrácia Vietnamért Nyilatkozatot. Közülük a vietnami kormány 13 embert összesen 68 év börtönre ítélt, rajtuk kívül még vagy 11 ember volt több hónapon át őrizetben. Vietnamnak azt is felrótták, hogy bloggereket börtönöztek be.

Irán ellen azért hoztak határozatot, mert a kormányhoz közel álló milíciák keményen megtorolták a júniusi elnökválasztás utáni tüntetéseken való részvételt. Ezt szinte teljes összhangban, 405 igen és 1 nem szavazat mellett fogadták el a képviselők. A texasi Ron Paul volt az egyetlen képviselő, aki nem támogatta a javaslatot, mivel szerinte a képviselők kettős mércét alkalmaznak a hasonló határozatok elfogadásánál. A republikánus képviselő nem támogatta a Magyarország elleni határozatot sem.

Októberben Madagaszkár népét kérték arra, hogy térjen vissza az alkotmányosság útjára, mivel Andry Rajoelina ideiglenes kormánya államcsínnyel került hatalomra. Emellett arra is felszólították az országot, hogy tegyen meg mindent egyedülálló élővilágának megőrzéséért, és ne pusztítsa a természeti kincseket.

A Külügyminisztériumnak nincs véleménye

Dennis Kucinich ohiói demokrata párti képviselő, a kongresszus magyar baráti csoportjának elnöke nemmel szavazott a határozatra. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon vizsgálat kezdődött a rádiópályázatok odaítélése miatt, ügyészségi eljárás várható, tehát szerinte a határozat felesleges, mert arra szólítja fel Magyarországot, amit éppen tesz.

A Külügyminisztérium sajtóosztálya nem kívánt nyilatkozni az [origo]-nak az amerikai határozatról, ehelyett a washingtoni magyar nagykövetség honlapját ajánlották figyelmünkbe. Az ott olvasható közlemény szerint az ORTT független hatóság, és a magyar kormánynak nincs lehetősége a frekvenciákról szóló döntést befolyásolni. A nagykövetség arra is emlékeztet, hogy az ügyet már jogi útra terelték Magyarországon - olvasható a honlapjukon.

A lobbitevékenység különleges formájának minősítette Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja az amerikai határozatot. "Kultúrtörténeti érdekességnek tartom" - mondta a rádiópályázatok idején Majtényival is több vitát folytató Szalai a határozatról. Szerinte a frekvenciákról átlátható, nyílt, jogszerű eljárást folytatott az ORTT, a legjobb ajánlatot benyújtó pályázók nyertek. "Nyilván az fáj nekik, hogy nem a Sláger nyert" - mondta az [origo]-nak Gyuricza Péter, az ORTT MSZP-s delegáltja. Szerinte a határozat mindössze azt üzeni az amerikai befektetőknek, hogy legközelebb olyan pályázatot írjanak, amivel nyerhetnek.