"Senkiházi ember lettem, pedig olyan szépen indult minden" - riport a narkógettóból

2009.12.10. 9:19

Lesz egyszer munka, gyerekláthatás, barátnő, befejezett iskola, rendes élet - tervezgetik a leszokást a józsefvárosi narkógettó lakói, de addig is marad a kilátástalanság és a tűcsere-központtól kapott napi öt steril tű. A speed- vagy heroinfüggők lerobbant telkeken és romos házakban, szeméthalmok között lövik be magukat, ha sötét van, akkor mobiltelefon fénye mellett kísérlik meg a szúrást. Van, akinek a karjába került, hogy túl sokszor ment félre a fecskendő.

Csuromvizes szék szakadt vörös huzattal, rajta és körülötte fecskendők, öngyújtó, háztartási szemét, szaloncukorpapír, használt óvszer, pocsolya felszínén úszó, újabb injekciós tű - így néz ki a józsefvárosi narkógettó egyik tipikus, szabad téri belövőhelye. A Kálvária tértől mindössze pár perc sétára eső üres telken kedd koradélután épp nincs senki. Szakad az eső, a telekre a belátást csak a félig-meddig romos kőkerítés akadályozza, foghíjain nem néznek be a járókelők, tovább sietnek.

A betolakodók ellen védeni próbálják a területüket a narkósok is. A telek hátsó, eldugottabb részét drótkerítés zárja el. Az egyetlen helyen, ahol át lehet bújni alatta, emberi ürülékkel kenték be a fémet, feltehetően azért, hogy elvegyék a kedvet a behatolástól.

Ezekre a helyekre a rendőrök sem sűrűn járnak ki. Práger Ferenc kerületi rendőrkapitány szerint csak időszakosan ellenőrzik a belövőhelyeket, az [origo] pedig beszélt olyan droghasználóval, aki még sohasem futott össze rendőrrel ilyen helyen. A sajtó érdeklődése viszont megnőtt azóta, hogy a múlt héten a tűcsere-központot működtető Kék Pont Alapítvány a nyilvánosság elé állt azzal, hogy narkógettó alakult ki a Józsefvárosban.

A tűcsere-központba érkező droghasználók panaszkodtak arra, hogy az egyik kereskedelmi tévé forgatócsoportja rájuk talált az egyik, szintén belövőhelyként működő romos házban, a megkérdezésük nélkül filmezni kezdték őket, végül kénytelenek voltak menekülőre fogni. Aki szerepel a tévében, azt a többiek vamzernak, besúgónak kiáltják ki - mondják a tűcsere-központ munkatársai, miközben készülődnek a négy órai nyitásra.

"A játszmázás minden formája előfordul"

Az ártalomcsökkentő tűcsere-szolgáltatás keddtől szombatig, délután négytől este nyolcig érhető el. A napi négy órában rendszerint több mint ötven ember fordul meg a Kálvária téren, idén csak októberig 120 ezer steril fecskendő fogyott. A központ több mint 1600 droghasználóval áll kapcsolatban: a többségük amfetamint - speedet - használ, a többiek heroint. Az alapítvány statisztikái szerint a tipikus látogató húszas évei végén járó, roma férfi.

A tűcsere-központ a SOTE tulajdonában lévő, lakók nélküli épületben működik, a helyiségekben nappal az Ébredések Alapítvány pszichiátriai betegekkel foglalkozik. Az épület eredetileg kuplerájnak épült, ezért tele van rejtett zugokkal, kis beugrókkal, az ablakok a belső udvarra nyílnak. Később, az 1970-es években underground hely volt, itt adta első koncertjét az URH zenekar - meséli Gyékiss Roland, a tűcsereprogram vezetője.

Fél négy után nem sokkal kopogtatnak az ablakon, kinyitja az egyik szociális munkás, vált néhány mondatot a kint ácsorgóval, aztán kiad neki egy barna papírzacskót, benne az alapfelszereléssel: öt steril tű, aszkorbinsav, érszorító, melegítő, törlőkendő. A központ csak négykor nyit ki, de "valamennyire muszáj rugalmasnak lenni" - magyarázza Dávid Ferenc, a Kék Pont munkatársa. Odakint egy heroinista várakozott, ők pedig - Dávid szerint -, ha megvan az anyag, és "kattognak", nem tudnak még húsz percet sem várni a steril felszerelésre, és ha nem kapnák meg, inkább belőnék magukat használt, fertőzésveszélyes eszközökkel.

A központban ugyanakkor a házirend szabályait szigorúan betartatják: hogy a benti szúrást elkerüljék, tilos használni a vécét, nincs ki-be mászkálás, aki egyszer elment, aznap már nem jöhet vissza. "Határpróbálgatás mindig van, itt a játszmázás minden formája előfordul" - mondják a szociális munkások. A tűcsere-központban minden nap legalább négy szociális munkás dolgozik, összesen több mint tízen vannak, de váltaniuk kell egymást a kiégés fokozott veszélye miatt. Dávid szerint "heti három alkalom, az már horror, de heti kettővel is maximum 3-4 év, amit le lehet húzni". A szociális munkásokra és a rendre egy biztonsági őr is vigyáz. Az első őr "elvérzett", nem találta a hangot a droghasználókkal, de a mostani embernek van respektje, a Kék Pont dolgozói szerint részben annak köszönhetően, hogy ő is roma.

"Te anyagos vagy?"

A nyitás után megindul a forgalom. A többség nem jön be leülni, csak felveszi a steril felszerelést. "Nekem zacsi sem kell, semmi, csak tű, aszkorbin" - hadarja valaki a pultnál. A szociális munkások szerint jellemzően a speed-használók azok, akik csak jönnek-mennek, a heroinisták maradnak tovább, mert ők jobban kiszorultak a társadalomból, itt pedig tudnak kezet mosni, teázni, nyugodtan beszélgetni, számítógépezni. A gépeken többnyire zenét hallgatnak, használtautó- és mobiltelefon oldalakat böngésznek, leveleznek, csetelnek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Még több képért kattintson a fotóra!

Kedd délután épp egy börtönökről szóló dokumentumfilm megy a számítógépen. "Az Tököl!" - mutat a képernyőre a felismerésnek megörülve egy huszonéves srác, rögtön érkezése után. Hosszabb beszélgetésbe nem sokan mennek bele velünk. "Majd jön olyan, aki akar beszélgetni" - hárít egy másik fiatal kapucnis pulóverben, aki udvariasan kér teát a kék pontosoktól, de idegesen, hadarva beszél, és időről időre ciccegő hangot ad ki önkéntelenül - be lehet speedezve.

A látogatók szinte kivétel nélkül férfiak, ezért kisebb feltűnést kelt, amikor belép egy nagyon fiatal, csinos lány, magas sarkú csizmában, hosszú hajjal, karika fülbevalókkal. "Te anyagos vagy?" - kérdezi tőle rögtön az egyik srác. "Voltam. Már jövök le" - vágja rá öntudatosan a lány. Azt mondja, három hónapja jár ide, és fél éve kezdett heroint használni, de most már metadonkezelést kap, ahhoz kell a steril tű. Dühös amiatt, hogy ingyenes metadonprogramba nem vették be. "Csináltam már mindent: füveztem, speedeztem, de a heroin jött be". Az unokatestvérén keresztül került kapcsolatba a droggal. Csak tizenhat éves, iskolába jár és a szüleivel él. A szülei szerinte nem tudják, hogy narkózik. Otthon egyből a szobájába megy, tévét néz, nem néz a szülei szemébe, hogy ne lássák a pupilláját. "Ügyesen és rafináltam megoldom, de nem sokáig kell már. Befejezem az iskolát, rendbe rakok mindent" - fogadkozik.

"Karácsonyra le is állok"

A közelgő leállását bizonygatja egy vékony, törékeny alkatú, kopaszodó srác is, aki hosszan elüldögél a tűcsere-központban a teáját szorongatva. "27 vagyok, de 45-nek nézek ki" - mondja szomorúan. Speedet és heroint is használ felváltva. Azt meséli: hétfőn egész nap speedezett, még hajnalban is, ami felpörgette, azután heroinra volt szüksége, hogy le tudjon nyugodni. Kedden délutánig már ötször szúrt heroint, és este is kelleni fog még egy adag, hogy aludhasson. Kilenc éve anyagozik, akkor kezdte, amikor a kisfia anyja szakított vele, nem sokkal a gyerek születése után. "Nagy csalódás volt. A testvéreim csinálták, hívtak engem is. Felszívtam egy csík speedet, jó lett, bejött. Aztán jött a heroin."

Régen segédmunkásként dolgozott, most munkanélküli, ahogy ő mondja: htb, azaz háztartásbeli. A szüleivel él, akikkel annyira megromlott a kapcsolata, hogy nem maradhat egyedül otthon a lakásban, mert félnek, hogy elvisz valamit. Kábítószerrel való visszaélés miatt korábban elterelésre küldték, de más ügy miatt megjárta már a börtönt is. "Senkiházi ember lettem, pedig olyan szépen indult minden" - mondja. A fiát ritkán, és akkor is csak az anya felügyelete mellett látogathatja. Azt állítja, többször leszokott már, de mindig visszaesett. "Hogyha le fogok állni tényleg, és meg lesz a papír arról, hogy egy éve tiszta vagyok, odamegyek majd a bírónőhöz a papírral, és megkérdem, hogy most már akkor elhozhatom a gyerekemet?" - tervezgeti.

A leszokás utáni jövőjét úgy képzeli: dolgozni kezdene, keresne egy lányt, elköltözne a szüleitől, a lánnyal élne, a régi társasággal pedig megszakítaná a kapcsolatot. "Karácsonyra le is állok" - mondja, mintha saját magát is meg akarná győzni.

Narkósnak sokszor nem jut hepatitis C elleni gyógyszer

A leszokás előtt szerinte arra sincs esélye, hogy kigyógyítsák a hepatitis C-fertőzésből, amelyet kimutatott nála a szűrés. Úgy tudja, fél évig tisztának kellene lennie, mielőtt elkezdenék a  kezelését. "Azt mondják, hogy drogos embernek nem fognak ilyen drága gyógyszert adni". Nem egyedi eset, hogy drogfüggő hepatitis C-betegeket kizárnak a kezelésből szakmai protokoll vagy gyakorlat által - derül ki a Kék Pont igazgatója, Rácz József Drogbetegek ellátása című tanulmányából. A Kék Pont 70 százalékosra becsüli a hepatitis C-fertőzöttek arányát a Kálvária téri tűcsere-központ látogatói között, az eddig megszűrt emberek leletei alapján.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A többi fotóért klikkeljen a képre!

"Jó dolog a tűcsereprogram, nagyon. Van úgy, hogy megvan az anyagra a pénz, de tűre már nincs, és ha elvonás van, az ember képes bármire" - mondja a karácsonyi leszokást tervező heroinista.  Fél hat körül, két szociális munkás elindul a romházként emlegetett belövőhelyre, lámpát visznek magukkal, amelyet föl akarnak ott szerelni. "Mobiltelefonok fényénél szúrnak az emberek" - magyarázzák indulás előtt. A mellészúrás, a heroinista srác szerint elég gyakori, egy idő után emiatt elgennyesedik az ember karja. A bátyja kezét le kellett vágni - mondja, és a szociális munkások is beszéltek arról korábban, hogy félkarú ember is jár hozzájuk steril fecskendőért.

A Kék Pont az előző héten, az AIDS világnapján konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szervezett. Együttműködésre próbálták rávenni az önkormányzatot a józsefvárosi droghelyzet kezelésében. (Erről korábbi cikkeinkben, itt és itt olvashat.) Az önkormányzattól meghívott illetékes azonban az utolsó percekben lemondta a részvételt. Józsefváros új polgármesterének, Kocsis Máténak a rendezvény másnapján adott nyilatkozatából pedig az derült ki, hogy hárítani próbálja a problémát, szerinte csak a tűcsere vonzza a drogosokat a kerületbe. A Kék Pont statisztikái szerint viszont a tűcserét igénybe vevők több mint 60 százaléka józsefvárosi lakos. "A tűcsereprogram egy szonda, látványossá teszi a problémát, de a rossz hír hozója is egyben, amit nem szeretnek" - mondta az [origo]-nak Dávid Ferenc. A Kék Pont munkatársai szerint most épp időpont-egyeztetés folyik ismét - ezúttal a hivatal megkeresésére - az önkormányzattal, hogy mikor tudnak leülni beszélni, és elkezdeni közösen megoldást keresni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK