Hatmillió euróval támogatjuk a szegények klímaharcát

Magyarország három év alatt hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit. Ezt Bajnai Gordon kormányfő jelentette be Brüsszelben. Mi olcsón megúsztuk, a szomszédos Ausztria például 120 millió eurót szán ugyanerre a célra. Az EU összesen 7,2 milliárd eurót ajánlott fel, és azt reméli, a felajánlás lökést ad a koppenhágai klímatárgyalásoknak. Közben Koppenhágában elkészült a zárómegállapodás első hivatalos piszkozata.

Magyarország összesen hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a 2010-2012 közötti három évben - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU csúcstalálkozója után. Az első évben egy (közel 275 millió forint), a másodikban kettő, a harmadik évben (2012-ben) hárommillió euró lesz a magyar hozzájárulás.

A gazdag országokon erkölcsi nyomás van, hogy pénzzel támogassák a szegényebbek felkészülését a klímaváltozásra, mivel jólétük megteremtése során ők bocsátották ki az éghajlatváltozásért felelős gázok többségét. Mi még olcsón megúsztuk, a szomszédos Ausztria ugyanerre a három évre 120 millió eurót ajánlott fel. Faragó Tibor, a környezetvédelmi minisztérium klímapolitikai szakállamtitkára korábban azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy az EU-n belül a felajánlások esetében azon van a hangsúly, hogy ki mennyire tehetős. (Erről bővebben itt olvashat.)

Csak akkor, ha a többiek is

Az EU tagjai ebben a három évben összesen 7,2 milliárd euróval készek támogatni a fejlődő országokat, de a felajánlások csak akkor érvényesek, ha a koppenhágai klímavédelmi ENSZ-konferencián más államok is tesznek hasonló erőfeszítéseket. "Európa az élen jár, viszi a zászlót, de nem érezzük, hogy mindenki követne" - mondta a magyar miniszterelnök.

Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, az EU soros elnöke szerint mind a 27 EU-tagállam tett felajánlást. A tanácskozás után megismételte, hogy az EU kész 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, de csak akkor, ha más országok is hasonló ambiciózus vállalásokat tesznek. Ellenkező esetben csak 20 százalékot vállalnak.

2012 után még több kell majd

Az unió úgy számít, hogy a fejlődő országoknak 2010-2012 között évente 5-7 milliárd eurónyi segítségre van szükségük az átálláshoz. A brüsszeli tárgyalások végső eredménye szerint ebből vállal az unió 2,4 milliárd eurót.

A pénzösszeg egy része az egyes tagállamok felajánlása, egy másik része pedig központi pénzből származik, de azt nem árulták el, hogy ezek pontosan mekkora összegek. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia évente egyaránt 420 millió eurót ajánlott fel, Svédország a három évre összesen 800 millió, Spanyolország és Hollandia 300-300 millió, Dánia 160 millió, Belgium 150 millió, Ausztria pedig 120 millió eurót ajánlott fel.

Az EU azt reméli, hogy a brüsszeli EU-csúcs eredménye lökést ad a Koppenhágában folyó klímatárgyalásoknak is. Azt még nem tudni, hogy a többi fejlett ország mekkora támogatást ajánl fel a szegényeknek, és az sem világos, hogy ezt hogyan osztják majd fel. 2012 után ráadásul a fejlődő országok a most említettnél jóval nagyobb támogatásra szorulnak majd, erről várhatóan a koppenhágai csúcson születő megállapodás rendelkezik majd.

A fejlődő országok rögtön annak bejelentése után kevésnek nevezték az EU által felajánlott összeget. A szigetországokat tömörítő AOSIS csoport és a legkevésbé fejlett országok blokkja (LDC) is kijelentette, ennél sokkal több pénzre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan felvehessék a harcot a klímaváltozás hatásaival.