Fennakadás volt a klímatárgyaláson Koppenhágában

A fejlődő országok tiltakozása miatt hétfőn megakadtak a dán fővárosban zajló klímatárgyalások, de a nap végén újra beindultak. A konfliktust az okozta, hogy a szegény államok azt szeretnék, ha megmaradna a káros gázok kibocsátásáról szóló kiotói egyezmény, miközben több gazdag ország egy teljesen új megállapodást akar tető alá hozni. Az [origo] tudósítása a klímacsúcsról.

Várható volt, hogy a koppenhágai klímakonferencia második hete izgalmasabb lesz az elsőnél, és már hétfőn be is következett egy fordulat. Megakadtak a tárgyalások, miután a fejlődő országok bejelentették: nem hajlandók belemenni abba, hogy parkolópályára kerüljön az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenését célzó, jelenleg hatályban lévő nemzetközi egyezmény, az úgynevezett kiotói protokoll. Attól tartanak, hogy a számukra abban foglalt engedményeket elveszítenék ezzel - írja a BBC.

"Mi nem akarjuk megölni Kiotót. Fenn akarjuk tartani" - mondta az [origo] tudósítójának a szenegáli küldöttség egyik névtelenséget kérő tagja a fejlődő országok bejelentése után. A tisztviselő már akkor jelezte, a lépés nem feltétlenül jár azzal, hogy vége a tárgyalásoknak, egyszerűen csak annyit kértek a fejlődő országok, hogy addig ne kezdődjenek meg az informális tárgyalások, amíg nem rendezik a kiotói egyezmény kérdését. Bár a szenegáli küldött még zt mondta, hogy kedd délig várják a konferencia elnökségét betöltő Dánia válaszát végül már hétfőn újraindultak a tárgyalások, miután a fejlődő országokat biztosították arról, hogy a kiotói egyezményről továbbra is külön egyeztetnek.

Az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi klímakonferencián 192 ország képviselői vesznek részt, és a pénteki zárásig megállapodásra kellene jutniuk több vitás kérdésben. Ezek közül az egyik a kiotói egyezmény jövője, amelyben gazdag fejlett országok vállalták, hogy csökkentik gázkibocsátásukat bizonyos százalékkal. Ez az egyezmény 2012-ben lejár, és több fejlett állam azt szeretné, ha helyette egy teljesen új megállapodást fogadnának el. Emellett érvel például az Egyesült Államok is, amely nem részese a kiotói egyezménynek.

Bár Magyarország uniós tagként a fejlett országok tömbjéhez tartozik, szintén azt szeretné, ha a kiotói egyezmény megmaradna. Számára ugyanis hátrányos lenne, ha elvesznének azok a szén-dioxid-kvóták, amelyekre a kiotói protokol alapján tett szert. Magyarország azért rendelkezik kvótatöblettel, mert a rendszerváltás után leépült a nehézipara, így a káros gázok kibocsátása jelenleg alacsonyabb az 1990 előttinél.

A fejlődő országok bejelentésével nem állt meg az élet a klímacsúcsnak helyet adó Bella Centerben, amely gyakorlatilag megtelt. Szabályosan hömpölyög a tömeg a folyósókon, a kávézókban és éttermekben sorba kell állni. Pedig a konferencia leglényegibb része még csak a hét második felében várható. Szerdán érkeznek a résztvevő országok miniszterei, majd csütörtökön és pénteken az államok vezetői, köztük Barack Obama amerikai elnök.

A klímakutatók és civil szervezetek többségének elvárása az, hogy szülessen egy olyan nemzetközi egyezmény, amellyel eredményesen lehet felvenni a klímaváltozás elleni harcot. A hétfői fennakadás is azt jelzi azonban, hogy van egy sor mély konfliktus, amelyeket nehéz lesz a hátralévő néhány napban elsimítani. Ezért részletekbe menő klímamegállapodásra egyre kevesebben számítanak, helyette sokkal inkább egy általános politikai megegyezés tűnik valószínűnek

A klímakonferenciáról szóló híreinket és elemzéseinket itt megtalálja.