Vona a listavezető, Morvaiból államfőt csinálna a Jobbik

Kormányfőnek Vona Gábor pártelnököt, köztársasági elnöknek pedig Morvai Krisztina EP-képviselőt jelöli a Jobbik. Vona szerint a választások tétje a nemzeti önrendelkezés, Morvai pedig új államról beszélt, amelynek szerinte vissza kell szereznie az elherdált nemzeti vagyont.

Morvai és Vona maradnak a Jobbik arcai

Vona Gábor, a Jobbik elnöke lesz a párt miniszterelnök-jelöltje a 2010-es országgyűlési választásokon, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőt pedig köztársasági elnöknek jelölik - jelentette be csütörtökön a párt. A jelölteket Dúró Dóra szóvivő mutatta be, aki szerint Vona olyan ember, "akinek nem az a fontos, hogy Brüsszel, Tel-Aviv és Washington mit kérdez", hanem a magyarok a legfontosabbak.

"A Jobbik kormányzásra készül" - jelentette ki Vona, aki szerint nem lehet túlértékelni a jövő évi választások tétjét. Azt mondta, most fog eldőlni, hogy megmarad-e a nemzeti önrendelkezés, vagyis Magyarország a magyaroké marad-e. A pártelnök a választásokon elérendő minimum célnak nevezte, hogy "megsemmisítő vereséget mérjenek" az MSZP-re, ahogy szerinte tették ezt az európai parlamenti választásokon az SZDSZ-szel is.

Vona szerint január 16-án, az országos kampánynyitójukon "csattanós választ" fognak adni azokra a kritikákra, amelyek szerint nincs programjuk. Programjuknak szerinte három alapeleme van: a gazdasági helyzet rendezése, amelyhez Vona szerint is szükség van az Orbán Viktor Fidesz-elnök által megígért egymillió munkahelyre, a közbiztonság javítása, amelyhez Vona szerint fel kell állítani a csendőrséget, illetve a nemzeti ébredés, vagyis a hazafiasság terjesztése az oktatáson és a médián keresztül.

Morvai Krisztina szerint Magyarországnak új, igazságos rendszerre van szüksége, amelynek alapelvei a nemzeti önrendelkezés, a nemzet egysége és az emberi méltóság és emberi jogok érvényre juttatása. A Jobbik által megteremteni kívánt új államnak szerinte kötelessége lesz az elherdált nemzeti vagyon minden lehetséges részét visszaszerezni.

Nézze meg a bejelentésről készült videót!

Egyetemről a politikába

Vona Gábor 1978-ban született Zázrivecz Gábor néven, egyetemista korában vette fel a II. világháborúban elesett vér szerinti nagyapja nevét. Az ELTE-n végzett történelem szakon, ahol részt vett a hallgatói önkormányzat vezetésében, illetve 1999-ben egyik alapítója volt a Jobbik elődjének, a Jobboldali Ifjúsági Közösségnek. 2002 után Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. A 2003-ban párttá alakult Jobbikban előbb alelnök volt, elnökké 2006-ban választották.

Vona elnöksége alatt jelentősen megnőtt a párt ismertsége és támogatottsága: míg a 2006-os országgyűlési választásokon a MIÉP-pel közös listájukra csak a választók 2,2 százaléka szavazott, az idei európai parlamenti választásokon már közel 15 százalékos eredménnyel 3 európai képviselői helyet kapott a 22-ből. A Tárki legújabb felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók közt 12 százalék a Jobbik támogatottsága.

A Jobbik támogatottsága a Magyar Gárda nevű szervezet 2007-es megalakítása után kezdett meredeken emelkedni. A szervezetet eredetileg egyesületi formában hozták létre, a bíróság által azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület elnöke Vona Gábor volt. A pártelnök egy, a gárdában bekövetkezett szakadás után nyilvánosságra került felvételen elismerte, hogy az eredeti elképzelés szerint a gárdisták is az egyesület tagjai lettek volna, és csak az ellenük indult per miatt hangsúlyozták az egyesület és a mozgalom különállását. Az érvelést a bíróság nem fogadta el, idén júniusban jogerősen feloszlatta a szervezetet, amely azonban máig is rendez egyenruhás felvonulásokat.

Feminista jogvédő - radikális jobboldali

Morvai Krisztina 1986-ban végzett az ELTE jogi karán, jelenleg is tanít az egyetemen, a büntetőjogi tanszéken. Londonban a King's College-ban Master of Law fokozatot szerzett, Fulbright vendégoktatóként tanított az Egyesült Államokban, dolgozott Strasbourgban az Emberi Jogok Bíróságának jogászaként, illetve független ENSZ-szakértőként.

Morvai az 1998-es évek végén a női egyenjogúságért küzdő jogászként és aktivistaként tűnt fel a nyilvánosság előtt. Az 1998-ban megjelent, Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog című könyve volt az első komoly munka Magyarországon a családon belüli erőszak témájában. 2002-ben jogi segítséget nyújtott az akkor 14 éves Simek Kittinek, aki álmában agyonlőtte erőszakos nevelőapját. Morvai az esetről könyvet is írt, Rettegés és erőszak - otthon címmel.

A mai EP-képviselő 2007-ben kezdett a radikális jobboldal felé mozdulni, miután a magyar kormány nem hosszabbította meg mandátumár az ENSZ nőjogi bizottságában. Morvai szerint ennek oka az volt, hogy nyíltan bírálta Izraelt a palesztin nők helyzete miatt, a magyar kormány pedig szerinte a zsidó államnak akart kedvezni a visszahívással. Utódját Morvai egy levelében "jól ismert cionista aktivistának" minősítette.

2006 őszén Morvai társelnöke lett annak az úgynevezett Civil Jogász Bizottságnak, amely a tüntetések során elkövetett rendőri túlkapások kivizsgálását tűzte ki célul. A testület 2007 februárjában közzétett jelentésében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt nevezte meg a történtek fő felelőseként. Morvai 2008-ban távozott a testületből, majd egyre gyakrabban tűnt fel radikális jobboldali megmozdulásokon, illetve bírósági tárgyalásokon. 2008 szeptemberében a Jobbik felkérte, hogy legyen az EP-választásokon a párt listavezetője.