Csak becsülni lehet a H1N1 durvaságát

A statisztikák nem tartják számon, hogy pontosan mennyien halnak meg évente szezonális influenzában, és a megbetegedésekre is csak becsült adatok vannak. Az újinfluenza esetén nyilvántartják a halálozásokat, de a számok nem pontosak. Így viszont nem vethető össze a két betegség ereje, úgyhogy leginkább szubjektív érvek szólnak amellett, hogy a H1N1 veszélyesebb, mint a szezonális influenza. Az Egészségügyi Világszervezet magyarországi vezetője szerint a H1N1 azért tűnhet félelmetesebbnek, mert még nem szoktuk meg és nem csengett le.

Januárban jöhet még egy hullám

A WHO adatai szerint világszerte több mint 11 ezer ember halt meg H1N1-fertőzés következtében a vírus áprilisi felbukkanása óta, Magyarországon a halálesetek száma meghaladta a 40-et. Mindkét adat magasnak tűnik, pedig nem sok támpont van, ami alapján ezt ki lehetne jelenteni.

Évről-évre készítenek felmérést a szezonális influenzában megbetegedett emberek számáról, az influenzához köthető haláleseteket viszont nem tartják számon, mivel sokan a szövődményekbe halnak bele - mondta az [origo]-nak Ritoók Emese, az ÁNTSZ kommunikációs főosztályának munkatársa. A KSH nyilvántartásában nincs is külön kód a szezonális influenzavírusra. Az egészségügyi statisztikák 2007-ből tíz olyan esetet tartanak nyilván, amikor valaki valamilyen influenzavírusban halt meg, 2008-ban pedig 11 volt ugyanez a szám, de ezek az összesítések nem tekinthetők hivatalosnak.

A H1N1-vírus esetében április óta Magyarországon és a világ több országában a megbetegedéseket mellett a halálozásokat is nyomon követik - mondta az [origo]-nak Ritoók Emese. Amennyiben az elhunyt személy szervezetében a laborvizsgálat ki tudja mutatni a vírust, akkor az eset úgy kerül be a nyilvántartásba, hogy halála összefüggésbe hozható a H1N1-vírussal.

A H1N1-hez köthető halálesetekről szóló hírek sem tesznek sokszor különbséget aközött, hogy valaki a vírus leggyakoribb szövődményének számító vérzéses tüdőgyulladásban halt meg, vagy egy már meglévő alapbetegségét erősítette fel a vírus. "Ez egy új betegség, és minden ismeretlentől fél az ember", ráadásul a H1N1 gyakran támad meg fiatalabbakat - említett egy lehetséges okot az [origo]-nak Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője. Bár a halálesetek számát nem lehet összevetni, az lényeges különbség a H1N1 és a szezonális influenza között, hogy az újinfluenza főleg 60 év alatti korosztályból szedi áldozatait, és sok terhes nőt is megtámad a betegség.

"A H1N1-ben elhunytaknál sem igazolható egyértelműen mindig, hogy az újinfluenza volt-e a halál közvetlen kiváltó oka, még ha (szemben a szezonális influenzával) itt pontosabban nyilván is tartják a számokat. Sok fertőzött egyik influenza esetén sem fordul orvoshoz, ezért amit a megbetegedésekről tudunk, mindkét esetben becsült szám" - mondta Pusztai Zsófia.

Pusztai szerint a halálozási okot nyilvántartó regiszterek világszerte megbízhatatlanok, így a kétféle influenzában elhunytak számát nincs értelme összehasonlítani. Más is szól az összehasonlítás ellen: "A H1N1-világjárvány még nem csengett le, másrészt a H1N1-influenzának mások a klinikai jellemzői, sokkal fertözőképesebb", 25-30 százalékban más betegségben nem szenvedő áldozatai vannak, és sok esetben elsődleges, közvetlen következmény, a vérzéses tüdőgyulladás a halál oka. "Ezzel szemben a szezonális influenzában főleg krónikus betegségben szenvedő és idős emberek halnak meg, valamely másodlagos bakteriális szövődményben" - mondta Pusztai.

Elméletileg az influenza valamennyi típusát be lehetne azonosítani, ugyanakkor "laboratóriumi, diagnosztikus oka van annak, hogy nem vizsgálnak meg minden egyes beteget" - mondta az [origo]-nak Ludwig Endre, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke. A szezonális influenzában minden évben nagyon sokan betegszenek meg [az ÁNTSZ szerint évente 3-500 ezer között mozog a megbetegedések száma], ha minden egyes megbetegedést virológiai diagnosztikának akarnának alávetni, az egyszerűen kivitelezhetetlen lenne és óriási költségeket emésztene fel" - állítja Ludwig.

Példaként megemlítette, hogy egy kórházba került idős ember tüdőgyulladása esetén senkinek nem jut eszébe diagnosztizáni a betegséget. A WHO irányelve szerint akkor kell H1N1-mintát venni, ha súlyos légúti betegségre utal a kórkép. "Ha az orvos célzottan nem gondol arra, hogy a H1N1-hez köthető a betegség, akkor ennél a betegségnél sem végeznek újinfluenzára kiterjedő vizsgálatot egy tüdőgyulladásos haláleset után" - mondta.

Ludwig Endre szerint nemcsak Magyarországon nem lehet összevetni a szezonális influenzában meghalt betegek számát az újinfluenzában elhunytakkal: "sehol sem lehet megtudni, hogy egy országban mennyien halnak meg szezonális influenzában. Tudomásul kell venni, hogy nincsenek pontos adatok. A gyakoriságra vonatkozó számok pedig becsléseken alapulnak" - mondta, hozzátéve, hogy "a szezonális influenzát már megszokta az emberiség, a mindennapokhoz tartozik, az újinfluenzára pedig mindenki jobban odafigyel".