Év végi összefoglaló - a Jobbik éve

A 2009-es évben állandósult gazdasági és politikai válság legfőbb nyertese a Jobbik lett. A radikális jobboldali párt sikerrel lovagolta meg az elégedetlenséget, rendet és elszámoltatást követelt, illetve sűrűn emlegette a cigánybűnözést. Az eredmény: a párt majdnem 15 százalékot ért el az EP-választásokon. Népszerűségéhez hozzájárult a Magyar Gárda feloszlatása körüli hercehurca is.

A magyar pártpolitikában a 2009 egyértelműen a Jobbik éve volt. A radikális jobboldali párt 2009 januárjában bukkant fel a Tárki közvélemény-kutatásaiban, akkor a biztos szavazó pártválasztók egy százaléka voksolt volna. A Medián ugyan már korábban, 2008 folyamán is kimutatta a Jobbik támogatottságát, szintén egyszázalékos szinten, de januártól hirtelen emelkedésnek indult a radikális párt népszerűsége: a különböző közvélemény-kutatók tavasz végéig már 3-4 százalékos támogatottságot mértek.

Azt szinte mindenki biztosra vette, hogy a Jobbik eléri az ötszázalékos küszöböt a június 7-diki európai parlamenti választáson, de a majdnem 15 százalékos eredmény (ami három EP-képviselői helyet ért) meglepetésként érte a többi pártot és a politikai elemzőket is. Ebben szerepe lehetett a rendkívül alacsony - mindössze 36,2 százalékos - részvételi aránynak is, de a Jobbik sikerének valódi titkát máshol kell keresni.

A választás utáni elemzésekből kiderült, a Jobbik a legfeszültebb, szegénységtől, munkanélküliségtől és etnikai konfliktusoktól leginkább sújtott területeken szerepelt a legjobban: Ózdon 33 százalékot kapott a radikális párt, Tiszalökön 36,7, Rakamazon és Tiszavasváriban csaknem 42 százalékot szereztek. Érdekes, hogy ezeken a környékeken ért el a legjobb eredményt az egyébként gyengén szereplő MCF Roma Összefogás Párt is: a Rakamaz-Tiszavasvári-Tiszalök háromszögben fekvő Tiszaeszláron az egyik szavazókörben 33 százalékot kapott a Jobbik, egy másikban pedig 46,6 az MCF (a Jobbik fellegvárában készült riportunkat itt olvashatja).

A Jobbik országos ismertségéért sokat tett, hogy 2006-ban elkezdték használni a rendszerváltás előtt a rendőrségnél alkalmazott "cigánybűnözés" kifejezést. A Jobbik állítja, hogy ez nem jelenti a cigányság kollektív megbélyegzését, de használata mégis éles vitákat provokált. A radikálisok láthatóan szívesen konfrontálódnak a romákkal, legutóbb Sajóbábonyban fajult tettlegességig a helyi cigányok és a Jobbik-szimpatizánsok összetűzése (a történtekről itt olvashat, helyszíni riportunkat pedig itt találja).

Szegedi Csanád és Morvai Krisztina, a Jobbik jelöltjei az EP-választás után

A radikális jobboldali párt másik erőssége, hogy a teljes rendszerkritikát fogalmaz meg, amivel nagyon sok, a mai berendezkedéssel elégedetlen embert tud megszólítani. "Az elmúlt 20 év rendszere az összeomlás szélére került, össze is fog omlani és új politikai formációk fognak megjelenni - mondta Vona Gábor pártelnök az [origo]-nak június végén adott interjújában. A pártelnök abban látta sikerük titkát, hogy "azok a problémák, amelyeket mi fölvetettünk elevenébe találták a magyar társadalmat"

A Jobbik támogatottságának növekedéséhez nagyban hozzájárult a Magyar Gárda nevű szervezet 2007-es megalakítása, majd az annak feloszlatásáért indult bírósági eljárás, amit folyosói lökdösődés és egy fenyegetés miatt visszalépett bíró színesített. A gárdát első fokon 2008. december 16-án oszlatta fel a Fővárosi Bíróság. Ezt a Fővárosi Ítélőtábla idén július 2-án jóváhagyta, december 15-én pedig a Legfelsőbb Bíróság is elutasította a gárda felülvizsgálati kérelmét.

A Jobbik és a Magyar Gárda nem fogadta el az ítéletet. Előbb tüntetést szerveztek, amelyről 216 embert (köztük Vona Gábort is) állított a rendőrség, majd Új Magyar Gárda néven újjáalakították a szervezetet. Azóta a kormány több jogszabály-módosítást is hozott, amelyekkel megpróbálják büntethetővé tenni a feloszlatott gárda szervezését, tevékenységét vagy épp az egyenruha viselését. A rendőrség fellépése egyelőre nem következetes, egyes megmozdulásokon őrizetbe veszik a gárdistákat, máskor nem lépnek fel ellenük.

Vona Gábor a feloszlatott tüntetésen

Az MSZP régóta ostorozza az általa szélsőségesnek minősített Jobbikot, a Fideszt pedig azzal vádolja, hogy összejátszik a radikálisokkal. A legnagyobb ellenzéki párt korábban nem sok szót vesztegetett a Jobbikra. Orbán Viktor pártelnök ugyan májusban azt mondta, a Jobbik a Fidesz számára ellenfél, de még az EP-választások másnapján is úgy vélte, nem kell velük foglalkozni. Június óta mégis megváltozott a Jobbikkal szembeni fideszes kommunikáció, aminek csúcspontjaként decemberben Orbán már "szélsőséges és erőszakos botránypártnak" minősítette a Jobbikot, aminek zászlajára szerinte az "erőszak" szó van írva.