Nem hatotta meg Bajnai Ficót

Merész húzás, ami ellen fel kell lépni - az [origo] által megkérdezett diplomaták és szlovákiai társadalomkutatók így értékelik, hogy a szlovák kormány a magyarral kötött megállapodást részben felrúgva, pontosította a szlovák nyelvtörvényt. Robert Fico szlovák kormányfő ezzel azt üzente, hogy bármit megtehet, bár a határozottsággal részben kudarcait takargatja. A magyar válasznak határozottnak kell lennie, de van, aki szerint keménység helyett humorral kéne oldani a konfliktust.

Fico és Bajnai Szécsényben: egyszer megegyeztek

"A nyelvtörvény-konfliktus tiszta belpolitikai érdekkalkuláció" - jelentette ki az [origo]-nak Öllös László, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, miután ismét kiéleződött a szlovák-magyar konfliktus. A két ország évek óta kényes viszonyát az tette ismét feszültté, hogy a szlovák parlament december közepén elfogadta a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény végrehajtási utasítását, ez azonban továbbra is megfoghatatlan nagyságú pénzbüntetéssel sújtja a magyar nyelvhasználatot bizonyos esetekben. A végrehajtási rendelet kiadása után a magyar kormány azzal vádolta meg Szlovákiát, hogy megszegte a nyelvtrövényről szóló, szeptemberben Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő által elfogadott kétoldalú egyezményt (erről részletesen itt olvashat).

Öllös szerint a szlovák kormány érdeke a nyelvtörvény körüli konfliktus élezése, amíg kevesebbet vesztenek a nemzetközi rosszallással, mint amennyit a belpolitikában nyernek. Márpedig Fico úgy számol, hogy a nemzetközi szinten nincs sok veszteni valója. Ezt támasztja alá, hogy a nyelvtörvényt egy nemzetközi szervezet sem ítélte el eddig egyértelműen, sőt, Fico pártját decemberben visszavették az európai szocialista pártszövetségbe, ahonnan a radikális és magyarellenes SNS-szel kötött koalíciója miatt tessékelték ki. A nyelvtörvényről szóló vitába az EU sem akar beleavatkozni. "Szlovákia nem bukhat nagyot a nemzetközi presztízséből, hisz nyugat-európai vezetők már nem sokszor jönnek ide, és az ország híre sem túl jó" - mondta.

Fico ráadásul sokat nyerhet a magyarok piszkálásával, mert ezzel, Öllös szerint aktivizálni tudja saját szavazóit, az ellenzéket pedig a magyarokkal riogatva "vissza tudja nyomni". "A főpróba ilyen tekintetben a szlovák elnökválasztás volt", ott a Fico pártja által is támogatott Ivan Gasparovic szlovák nemzetiségű ellenfelét "úgy nyomták le, hogy magyar kollaboránsnak bélyegezték". Öllös szerint Fico a szeptemberi magyar-szlovák egyezséget nem követő végrehajtási utasítással egyértelmű belpolitikai üzenetet küld a választóinak: "azt teszünk, amit akarunk".

Mozgósítani erőinket

A magyar Külügyminisztérium a végrehajtási utasítás megjelenése után, december közepén egyértelművé tette, hogy nemzetközi nyomást szeretne helyezni Szlovákiára a nyelvtörvény miatt. A minisztérium közleménye szerint "az illetékes nemzetközi szervezetek - az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió - ráébresztik Szlovákiát arra, hogy szembe megy az általa is betartandó szabályokkal és normákkal". Szollár Domokos kormányszóvivő ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, továbbra sem tesznek le a konfliktus tárgyalásos rendezéséről. "Esély mindig van, a remény sose vész el" - mondta Szollár.

"Ez már nem civakodás, ez már durvább: a nyelvtörvénnyel kapcsolatos konfliktust most már nemzetközivé kell tenni" - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, korábban egy nagy NATO-tagországban nagykövetként dolgozó diplomata, pedig Sólyom László köztársasági elnök Szlovákiából történő, augusztusi kitiltása után még ő is a tárgyalást látta jó megoldásnak. "Vannak pillanatok, amikor az embernek be kell keményíteni, most egy kőkeményen képviselt, mérsékelt álláspontra van szükség" - mondta, mert szerinte "Szlovákia még nem látta azt az erőt, amit Magyarország mozgósítani képes".

Pozsony magabiztossága ellen szól az is, hogy a számtalan problémával (például az afganisztáni háborúval és az amerikai egészségbiztosítási rendszer átalakításával) küszködő amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban is szóba került a nyelvtörvény (erről bővebben itt olvashat).

Egy állami munkahelye és a kollégáival való konfliktus elkerülése miatt szintén névtelenséget kérő, magas tudományos beosztású szlovákiai magyar társadalomkutató szerint Fico kormányának kellemetlen, hogy bár eredetileg a "nyári szünetben", az EU figyelmét kikerülve akarta átnyomni a nyelvtörvényt, végül rákényszerült, hogy végrehajtási utasítással pontosítsa azt az EBESZ kérésére (az utasítás tartalmáról bővebben itt olvashat). Nem lesz például a nyelvhasználatot felügyelő hatóság, és több vitás ponton visszakoznia kellett Fico kormányának. "Amikor Fico arról szónokol, hogy a nyelvtörvény diplomáciai siker, azzal ezeket a kudarcokat próbálja elfedni választói elől" - jelentette ki forrásunk.

"Amikor a két ország közötti viszonyt az egyik fél szinte militáns viszonynak tekinti, akkor a megállapodások csak a pillanatnyi erőegyensúlyt jelzik, a betartásukat pedig ki kell kényszeríteni" - mondta Öllös. A szécsényi egyezményt Magyarország nem tudta betartatni, és a politológus szerint számítani lehetett rá, hogy ha érdeke úgy diktálja, Fico nem is fogja figyelembe venni. A szécsényi egyezmény arra jó, hogy fel lehet mutatni, mint a magyar megegyezési szándék bizonyítékát, "kérdés, hogy ezt mennyire tudja Magyarország kihasználni" - tette hozzá.

A sikeres reakció egyik alapfeltétele, hogy a magyar kormány és az ellenzék is együttműködjön a nyelvtörvény ügyében - mondta Öllös. Erre korábban volt példa, hiszen a pártok az év első felében együttesen tiltakoztak a nyelvtörvény ellen (erről itt talál részleteket). Öllös szerint a határon túli magyarok segítése alkotmányos kérdés, az alkotmányban előírt kötelezettség, amit a politikusoknak szem előtt kellene tartania. Hatalmas kockázata van ugyanakkor annak, hogy Magyarországon is belefordulunk egy belpolitikai spirálba, hogy az ügy elúszik a választásokra készülő pártok közötti versengésen" - mondta az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó korábbi diplomata.

"Szimbolikus idétlenkedés"

"Én nem tartom annyira veszélyesnek a törvényt, hiszen a bevett gyakorlat eddig is ilyen volt Szlovákiában" - mondta a magyar-szlovák viszonnyal foglalkozó társadalomtudós. Tény, hogy az emberek megriadnak, az orvosnál, és a közintézményekben visszafogják a hangukat, de ez egy pszichológiai hatás, miközben az orvosok például egyáltalán nem figyelnek arra, hogy ki beszél magyarul - állította.

Krasztev Péter, a pozsonyi magyar kulturális intézet igazgatója ennél is tovább ment: az ő tapasztalata szerint a törvény végrehajthatatlan, és a szlovákok nem is akarják végrehajtani. "Tipikus szimbolikus politizálás, szimbolikus idétlenkedés, ami egy társadalom tűrőképességével játszik" - minősítette a jogszabályt, amely szerinte leginkább a drogtörvényekhez hasonlít: "sose hajtják végre úgy, ahogy meghozták, de bárkit lehet vele zsarolni, fenyegetni".

Krasztev szerint nem is lesz sok ügy a törvény miatt, nem lehet a nyelvkorlátozásból rendszert csinálni, legfeljebb egy-két próbapert. Ezért a magyaroknak is sokkal több humorérzékkel kellene fogadniuk a dolgot, aminek inkább az abszurditását kéne éreztetni, ahelyett, hogy komolyan vennék, és azonnal a bicepszeket kezdenék mutogatni - mondta.