Év végi összefoglaló - romagyilkosságok

Még 2008-ban kezdődött a magyar bűnüldözés történetének talán legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata, de csak idén tudatosult igazán, hogy ugyanaz a csoport támad cigányok által lakott faluszéli házakra. A titkosszolgálat hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a rendőrségnek csak augusztusban sikerült elfogni azt a négy férfit, akik a gyanú szerint kilenc helyszínen támadtak, és összesen hat ember haláláért felelősek.

2008. július 21-re virradó éjszaka lövéseket adtak le három, romák által lakott házra a Pest megyei Galgagyörkön, a támadásban senki nem sérült meg. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy ezzel a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata kezdődött el, amely összesen hat halálos áldozatot követelt. A következő támadás 2008. augusztus 8-án a Szabolcs megyei Piricsén történt, ahol több Molotov-koktélt dobtak két, egymás mellett álló házra, majd lábon lőttek egy, a házból kilépő nőt.

Szeptember 5-én Nyíradonyban lövéseket adtak le egy házra, amelyben romák aludtak, de nem sérült meg senki. Szeptember 29-én a Heves megyei Tarnabodon ismét Molotov-koktélokat dobtak és rálőttek romák házaira. A támadások 2008. november 3-án a Borsod megyei Nagycsécsen követeltek először halálos áldozatokat: egy 43 éves férfi és egy 40 éves nő halt meg, amikor előbb benzines palackokat dobtak a házukra, majd több lövést adtak le rá. Egy 19 éves fiatalember életveszélyesen megsérült, amikor 2008. december 15-én Alsózsolcán favágás közben rálőttek a saját háza udvarán.

A nagycsécsi gyilkosság helyszíne

A bűncselekmény-sorozat fordulópontját a 2009. február 23-án, a Pest megyei Tatárszentgyörgyön elkövetett támadás jelentette. Itt egy férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, akik megpróbáltak kimenekülni felgyújtott házukból, két másik gyerek is megsérült. Az esetet először vizsgáló rendőrök és a tűzvizsgáló komoly hibákat követtek el a helyszínelésnél, először azt közölték, elektromos zárlat okozta a tüzet, az áldozatok pedig füstmérgezésben haltak meg. A rendőrök utóbb fegyelmit kaptak, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig először ismerte el nyíltan, hogy összefüggés van a különböző támadások közt. Az országos rendőrfőkapitány 10 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel.

A tatárszentgyörgyi gyilkosság és gyújtogatás helyszíne

A támadások folytatódtak, 2009. április 22-én este a Szabolcs megyei Tiszalökön agyonlőttek egy cigány férfit, aki éppen kilépett a saját háza ajtaján, hogy munkába menjen. Ekkorra kezdett kirajzolódni, hogyan dolgoznak az elkövetők: késő este vagy hajnalban érkeznek az autópályákhoz közeli településekre, ahol a falu szélén álló, cigányok által lakott házakat támadják meg. A rendőrség ekkor már elismerte, hogy nem zárható ki az sem, hogy a gyilkosok rasszista megfontolásból ölnek, pedig nem sokkal korábban Szilvásy György titokminiszter még arról beszélt, hogy ilyesminek nincs jele. Bencze József országos rendőrfőkapitány pedig azt mondta, az elkövetők biztos kézzel ölnek, ezért volt rendőrök és katonák közt is keresni kell őket.

A tiszalöki gyilkosság helyszíne

A cigányok ellen elkövetett gyilkosság-sorozat ekkor már nemzetközi figyelmet keltett, az amerikai Time magazin például Rejtélyes gyilkosságok: kik ölik a magyarországi cigányokat? címmel közölt cikket. A nyomozásba besegített néhány FBI-szakértő is, a nyomravezetői díj pedig 50, majd 100 millió forintra emelkedett, ami rekord volt a magyar bűnüldözés történetében. A rendőrök abban bíztak, hogy "az elkövetők akarategysége megbomlott", a nagy összeg pedig rábírhatja az egyik támadót, hogy adja fel társait.

A nyomozók tévedtek, hiszen 2009. augusztus 3-án újabb támadás történt a Szabolcs megyei Kislétán. Egy asszonyt megöltek, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették - sörétes puskával arcon lőtték - a támadók. A helyszínen a rendőrség DNS-nyomokat rögzített, a vizsgálat pedig megállapította, hogy két korábbi támadásnál is azt a fegyvert használták, mint Kislétán. Az NNI hamarosan azt is bejelentette, hogy a támadók eredetileg négyen voltak, de a bűncselekményeket változó felállásban követték el.

Lövéstől betört üveg a kislétai gyilkosság helyszínén

A nyomozók augusztus 21-re virradó éjjel valóban négy, 28 és 42 év közötti férfit fogtak el Debrecenben egy szórakozóhelyen, ahol egy rejtekhelyen fegyvereket is találtak. Nyomravezetői díjat a rendőrség nem fizetett, a gyanúsítottakat állítólag a mobiltelefonok cellainformációinak elemzésével sikerült megtalálni: volt egy telefon, amely minden gyilkosság idején a helyszín közelében volt. A rendőrség szerint a gyanúsítottak elfogásukkor már a következő támadást tervezték. A gyanúsítottak egyelőre tagadják a gyilkosságok elkövetését. Egyikük annyit ismert el, hogy járt az egyik helyszínen, egy másik pedig csak gyújtogatásban vallotta bűnösnek magát.

Az egyik gyanúsított letartóztatása Debrecenben

A gyanúsítottak - K. István, K. Árpád, Cs. István és P. Zsolt - a nyomozók szerint a saját szakállukra jártak el, Bencze szerint a rendőrség nem tud felbujtóról. Ezt azért tartotta fontosnak, mert ismeretlenek az interneten közzétettek egy hivatalosnak tűnő dokumentumot, amely bennfentes információkra hivatkozva azt állította, hogy az elfogott négy személy - szellemi képességeik alapján - nem alkalmas egy ilyen bűncselekmény-sorozat kitervelésére. A feljegyzésben az is szerepelt, hogy az egyik elkövetőt már korábban is figyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), de két hónappal az első gyilkosság előtt megszüntették az adatgyűjtést. A másik gyanúsított állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal "titkos kapcsolata" volt.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának meghallgatásából, illetve a külön ebben az ügyben lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy az NBH több hibát is elkövetett a nyomozás során. A gyilkosságokkal meggyanúsított férfiak korábban valóban az NBH látókörébe kerültek, az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének pedig már 2008 elején voltak arról információi, hogy az egyik gyanúsított fegyvereket próbál beszerezni. Ezek az információk azonban elsikkadtak az NBH-nál, így a hivatal nem tudott érdemi eredményt felmutatni a cigányok elleni támadások ügyében. A vizsgálóbizottság szerint a hibákért Laborc Sándor, a NBH korábbi főigazgatója, illetve a szolgálatokat korábban felügyelő két miniszter, Szilvásy György és Ficsor Ádám felelőssége is "joggal vethető fel".