2009 legrázósabb ügyei

Elzárták a gázcsapot, lemondott a miniszterelnök, elfogták a magyar bűnüldözés történetének legdurvább gyilkosságsorozatának gyanúsítottjait és kitört az új influenza világjárvány is. Közben átrendeződtek a magyar pártpolitika erőviszonyai, évtizedes munka után új alapokra helyezték a mindennapi életünket meghatározó polgári jogot és mi is kivettük részünket a nagy kudarccal végződő koppenhágai klímabuktából. Összeszedtük 2009 legérdekesebb hazai eseményeit.

Elzárt csapok
2009 komoly krízissel kezdődött: január 3-án előbb csökkenni kezdett a nyomás az Ukrajnából Magyarországra érkező gázvezetékben, majd 6-án elzárták a csapokat. Európa nagy része gáz nélkül maradt, mivel az oroszok és az ukránok nem tudtak megállapodni a gáz áráról és a Kijevnek járó tranzitdíjról. Magyarországon a tartalékok kisebb korlátozásokkal biztosították az ellátást, de Szerbia vagy Szlovákia komoly bajba került. Az Európai Unió sokáig hiába próbált nyomást gyakorolni Moszkvára és Kijevre, a két fél csak január 19-én írta alá a megállapodást, ami lehetővé tette a szállítások megindítását (a gázválságról szóló cikkeinket itt olvashatja).

Vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy idén sem ússzuk meg a gázkrízist: Alekszej Miller, a Gazprom elnöke pénteken közölte, hogy Ukrajnának ismét komoly gondjai vannak a decemberi, 800 millió dolláros gázszámla kifizetésével. Az újabb gázháború valószínűségét növeli, hogy január 17-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelybe Moszkva akár a gázcsap elzárásával is beleavatkozhat.

Gyurcsány távozott, Bajnai érkezett
A döntés régóta érett már, de végül idén tavaszra fogyott el a levegő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök körül, aki márciusban, az MSZP kongresszusán jelentette be lemondását. A kaotikus kormányfőkeresés végén csak egy ember maradt, aki szóba jöhetett: Bajnai Gordon korábbi gazdasági miniszter. Bajnai sikeresen állította maga mellé az MSZP-t és az SZDSZ-t, annak ellenére is, hogy nyíltan kimondta, kormányának intézkedései fájni fognak (a kormányválságról szóló összefoglalónkat itt olvashatja).

A Bajnai-kormány a várakozásokkal szemben stabilnak bizonyult, a parlamentben egyetlen fontosabb ügyben sem szavazták le. A kabinet sikerrel vette a legnagyobb akadályt, a 2010-es költségvetést is. A büdzsét a szokásosnál majdnem egy hónappal hamarabb, november 30-án elfogadta az Országgyűlés. Bár a kormányzó pártok népszerűségének nem használtak a kormány intézkedései, a közvélemény-kutatások szerint a kabinet és Bajnai megítélése kismértékben javult az elmúlt hónapokban.

Egy vakon hozott döntés
A kormányválság árnyékában az Országgyűlés nagyobb felhajtás nélkül meghozott egy döntés, amely legalább fél évszázadra meghatározza Magyarország energiapolitikáját: elvi hozzájárulást adott egy új atomerőmű felépítésére. A képviselők nagy többsége úgy nyomta meg az igen gombot, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, vitathatók a háttéranyagok és elmaradt a nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is (a paksi bővítésről itt olvashat részleteket).

Hat áldozat, négy gyanúsított
Még 2008-ban kezdődött a magyar bűnüldözés történetének talán legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata, de csak idén februárban tudatosult a nyomozókban és a közvéleményben is, hogy ugyanaz a csoport támad Molotov-koktélokkal és puskákkal cigányok által lakott faluszéli házakra. A titkosszolgálat hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a rendőrségnek csak augusztusban sikerült elfogni Debrecenben azt a négy férfit, akik a gyanú szerint kilenc helyszínen támadtak, és összesen hat ember haláláért felelősek (összefoglalónkat a támadássorozatról itt olvashatja).

A Jobbik éve
A 2009-es évben állandósult gazdasági és politikai válság legfőbb nyertese a Jobbik Magyarországért Mozgalom lett. A radikális jobboldali párt sikerrel hazsnálta ki az elégedetlenséget, rendet és elszámoltatást követelt, illetve sűrűn emlegette a cigánybűnözést. Az eredmény: a párt majdnem 15 százalékot ért el az EP-választásokon. Népszerűségéhez hozzájárult a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda feloszlatása körül kialakult hercehurca is. A felmérések szerint a Fidesz és az MSZP mellett ma a Jobbik az egyetlen párt, amelyik biztosan bejut 2010-ben a parlamentbe (a Jobbik felemelkedéséről készült összefoglalónkat itt olvashatja).

Sertésinfluenzából H1N1-járvány
Mexikóból indult, de rövid idő alatt az egész világon elterjedt a kezdetben sertésinfluenzának, majd új típusú influenzának, végül röviden csak H1N1-nek nevezett betegség. Mint kiderült, ez a betegség az, amelyre az orvosok már régóta számítottak: az új influenza világjárvány, bár korántsem annyira veszélyes, mint például az 1918-as spanyolnátha. Itthon viszonylag hamar sikerült védőoltást előállítani, de a tömeges oltást bizalomhiány, szakmai és politikai viták, rémhírek és akadozó terjesztés is hátráltatja (az új járványról szóló összefoglalónkat itt olvashatja).

Majdnem kész az új polgári törvénykönyv
A fogantatástól a végrendeletig végigkíséri majd az emberek életét az új polgári törvénykönyv, amelyet hétfőn délután fogadott el a parlament. Az 1998 óta készülő jogszabály újraszabályozza a házasságot, az ingatlan-nyilvántartást vagy éppen a lízingszerződéseket. A szeptemberben elfogadott jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, mert úgy látta, nem elég időtálló, ezért visszaküldte a parlamentnek. Bár novemberben újra elfogadta az Országgyűlés az új ptk-t Sólyom karácsony előtt bejelentette, hogy nem írja alá a jogszabály életbe lépéséről szóló törvényt sem, így végleges elfogadása még mindig kétésges. Ráadásul a Fidesznek is több gondja vele, a párt a jövő évi választások után átírhatja több fontos elemét. (Mi van az új ptk-ban? Olvassa el itt!)

Nagy csalódás a végére
Óriási figyelem szegeződött december elején Koppenhágára, ahol a világ szinte összes - szám szerint 193 - országának képviselői 12 napon át tárgyaltak a Föld klímájának megmentéséről. Az eredeti elvárás az volt, hogy tető alá hoznak egy jogilag kötelező érvényű egyezményt, amely előírja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését, valamint dönt arról, hogy a fejlett országok mekkora támogatást adnak a klímaváltozás által leginkább sújtott szegény államoknak. Végül azonban csak annyi történt, hogy néhány nagyobb ország - az Egyesült Államok, Kína, India és Dél-Afrika - megegyezett egy nem kötelező érvényű szövegről, amely ellen több ország is tiltakozott, és így a konferencia csak tudomásul vett. Barack Obama amerikai elnök jó előre figyelmezetett, hogy nem látja esélyét egy kötelező érvényű egyezmény elfogadásának, az egyik legnagyobb szennyező Kína pedig nem is legfelsőbb szinten képviseltette magát a tárgyaláson. (A klímakonferenciáról szóló tudósításunkat itt olvashatja.)