Félmillióra büntették a bírósággal dacoló államkincstárat

Vágólapra másolva!
Félmillió forintos pénzbírságot szabott ki a bíróság a Magyar Államkincstárra, amely az őt elmarasztaló jogerős bírósági ítélet ellenére sem működik együtt egy végrehajtási ügyben. A bírság a legújabb fejezete egy jogvitának, amely a kincstár és egy informatikai cég között robbant ki három évvel ezelőtt. Az állam számára egyre költségesebb konfliktus rendezésébe beszállt a Nemzetbiztonsági Hivatal is, a kincstár oldalán pedig feltűnt a Lamperth Mónika férjeként ismertté vált Jegesy András ügyvéd.
Vágólapra másolva!

Az állami intézmények pénzforgalmát bonyolító Magyar Államkincstár (MÁK) számára napi rutin a különböző utalások végrehajtása, most azonban rákényszerült egy kínos tranzakcióra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ugyanis tavaly november végén 500 ezer forint pénzbírságot szabott ki az intézményre, amelyet így akar kényszeríteni kötelezettsége teljesítésére egy ellene folyó végrehajtási ügyben.

A november 26-i keltezésű végzésben az áll, hogy a bírságot az értesítés kézhezvételétől 15 napon belül kell kifizetni, és a dokumentumból kiderül az is, hogy fellebbezni ugyan lehet a döntés ellen, de annak nincs halasztó hatálya, vagyis a bírságot ettől még időben ki kell fizetni. Az nem világos, hogy a MÁK ezt megtette-e már, az intézmény kommunikációs osztálya ugyanis az erre vonatkozó kérdésünkre kicsit ködösen úgy válaszolt: "A bírság kifizetése iránt már intézkedett a kincstár".

Az állami intézmény számára kínos epizód egy közel három éve húzódó jogvita legújabb fejleménye, aminek előzményeiről az [origo] már tavaly márciusban beszámolt. Az ügy azzal kezdődött, hogy a kincstár 2007 februárjában szerződést bontott az IO Számítástechnikai Kft.-vel, amellyel még 2002 áprilisában szerződött a T'97 nevű számlavezető rendszer üzemeltetésének "szakmai támogatására". A bírósági iratokból kiderül, a két fél közti megállapodásnak része volt az, hogy a szoftver egyes részeinek átdolgozási joga a céget illeti meg. Ez lényegében azt jelentette, hogy a számlavezető rendszer egyes elemeihez csak úgy lehet hozzányúlni - például átdolgozni, továbbfejleszteni, más programnyelvre átírni - ha ahhoz a kft. is hozzájárul.

Ítéletek és titkok

Ennek a szerződéselemnek a nyomán indított a cég jogi eljárást a MÁK ellen a szerződésbontás után. A kft. azt kérte a bíróságtól, hogy egy szaknyelven "ideiglenes intézkedés"-ként ismert lépés keretében kötelezze a kincstárat arra, adjon ki bizonyos informatikai adatokat, valamint különböző dokumentumokat, levelezéseket és emlékeztetőket. A cég szerint azért van szükségük ezekre az információkra, hogy kiderüljön, átdolgozta-e bárki is azokat a szoftvereket, amelyekre nekik kizárólagos továbbfejlesztési joguk van.

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a kft. kérését, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2008 február végén megváltoztatta ezt a döntést, és elrendelte, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat. Az ítélőtábla végzése ellen már nem lehetett fellebbezést benyújtani, a kft. szerint azonban a kincstár azóta sem teljesítette az ítéletben előírtakat.

Tavaly márciusban odáig fajult a helyzet, hogy a bírósági végrehajtó rendőrök kíséretében kereste fel a MÁK Váci úti épületét, a kincstár azonban ekkor sem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben előírt kötelezettségének (erről részleteke ebben a cikkünkben). A Pénzügyminisztérium még aznap kiadott egy közleményt, amelyben azt állította, hogy a kincstár "számlavezető rendszerének adatai államtitkot, illetve szolgálati titkot képeznek", és ezért nem adhatták át az IO Kft.-nek a jogerős ítélet ellenére sem. "Tekintettel az adatok titkos minősítésére, a kincstár ennek a bírósági döntésnek nem tud eleget tenni, mert ezzel bűncselekményt követne el" - fogalmazott a minisztérium.

Beszállt az NBH is

Patthelyzet alakult tehát ki, amelyben egyik oldalon ott van egy jogerős bírósági ítéletet és a végrehajtásról szóló több, szintén jogerős végzést lobogtató cég, a másikon pedig az igazságszolgáltatással dacoló kincstár, amely azzal érvel, hogy ha teljesítené a kötelezettségét, akkor azzal kár érné az államot. A konfliktus komolyságára jellemző, hogy az IO Kft. által közzétett egyik bírósági iratból kiderül, hogy a kincstár mellett a titkosszolgálati tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is bírósághoz fordult, kérve a kincstár elleni végrehajtás leállítását.

A dokumentum szerint az NBH szintén azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a kft. által kért eszközök és adathordozók "állam, illetve szolgálati titkot tartalmaznak". A bíróság azonban elutasította a hivatal kérelmét, és emlékeztette rá, hogy "végrehajtási szakban az annak alapját képező, jogerős és marasztalást tartalmazó ítélet helyessége nem vitatható". Vagyis az NBH elkésett az érvelésével, a végrehajtási ügyben eljáró bíróság ugyanis már nem foglalkozhat azzal, hogy helyes volt-e az az ítélet, amelynek alapján elindult a végrehajtás.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy közben az adatvédelmi biztos hivatala is eljárást indított annak tisztázására, valóban titoknak minősülnek-e azok az információk, amelyek átadására a kincstárat kötelezték. Az IO Kft. azt közölte az [origo]-val, hogy ők fordultak Jóri András ombudsmanhoz a rendőrségi végrehajtás tavaszi kudarca után, beadványukra azonban még nem érkezett válasz. Az adatvédelmi biztos hivatalában az [origo]-nak azt mondták, hogy Jóri legközelebb jövő hétfőn lesz az irodában, és mivel a kincstár ügyében zajló vizsgálat még folyamatban van, így neki kell eldöntenie, mit hozhatnak róla nyilvánosságra.

Egy tipikus probléma

Az egyre jobban elhúzódó és az államkincstár számára egyre kényelmetlenebb történet egy olyan alapproblémára vezethető vissza, amely más állami informatikai szolgáltatásoknál is megjelent. A probléma lényege, hogy amikor a különböző intézmények szerződést kötnek egy céggel valamilyen szoftver kifejlesztésére, akkor a megállapodásban sokszor az szerepel, a továbbfejlesztés joga a vállalkozót illeti. Ezzel a megoldással az állami szerv hozzáláncolja magát a céghez, mint ahogy az történt például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség esetében, amiről az [origo] cikksorozatban számolt be korábban.

Ahogy a kincstár példájából is látszik, csúnya vége lehet annak, ha ez a szoros partneri kapcsolat megszakad, és egyelőre úgy tűnik, hogy ebben a konkrét jogvitában az állami intézmény áll rosszabbul. A végrehajtási ügy mellett zajlik egy másik per is, amelyet az IO Kft. azért indított, mert a cég szerint a kincstár nem egyenlítette ki több számlájukat, és a Fővárosi Bíróság tavaly október 20-án hozott elsőfokú ítéletében a kft.-nek adott igazat, megítélve számára a követelt 9 millió forintot, annak kamatait és több mint 900 ezer forintnyi perköltséget. A kincstár az [origo]-val azt közölte, hogy fellebbezett az ítélet ellen.

Sokasodó költségek

A pereskedés a félmillió forintos bírságon túl is komoly költségekkel járt az adófizetők pénzéből fenntartott intézmény számára. A jogvita kezdetén még saját jogászai képviselték a kincstárat, 2008 májusában azonban megbízást adtak a Jegesy Ügyvédi Irodának, így azóta a Lamperth Mónika szocialista politikus férjeként ismertté vált Jegesy András jár el a MÁK és az IO Kft. között zajló peres ügyekben. (Jegesyre a 2003-ban kirobbant úgynevezett brókerbotrányban irányult rá a figyelem, amikor a Fidesz azzal vádolta, hogy "szívélyes kapcsolatban" állt a bűnügy egyik főszereplőjével, Kulcsár Attilával. Ezt Jegesy tagadta, és pert indított az állítást megfogalmazó képviselő, Répássy Róbert ellen, aki a bíróságon azt mondta, hogy újságban megjelent fényképek és Kulcsár kiszivárgott vallomása alapján mondott "értékítéletet".)

Jegesy irodájának a megbízás kezdete óta 2,4 millió forintot fizetett a kincstár - közölte kérdésünkre az intézmény, amely szerint az ügyvédi irodát "tagjainak speciális szakismeretei alapján" választották ki (közbeszerzési eljárás nélkül, a kincstár szerint ugyanis a megbízási szerződések összege nem érte el a pályáztatáshoz előírt értéket).

Egyelőre tehát legalább közel hárommillió forintjába került a kincstárnak - és így közvetve az adófizetőknek - az IO Kft.-val való pereskedés, és ez az összeg még tovább emelkedhet. A végrehajtási ügyben kiszabott bírságnak ugyan 500 ezer forint a felső határa, de a törvény szerint akár többször is sújtható vele az, aki dacol a bírósági végzésekkel. Sőt, a Magyar Államkincstár elnöke, Kis Ágnes sem érezheti biztonságban a pénztárcáját, a jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a bírságot az adott intézmény vezetőjére is kiszabják. Az IO Kft. ezt kérte is a bíróságtól, amely végül csak arra alapozva utasította el a kérést, hogy a cég nem tudta megadni Kis Ágnes személyi adatait, így - a végzés megfogalmazása szerint - "a kötelezett személye nem lenne beazonosítható, a kötelezettség nem lenne végrehajtható".