Nem lóg ki a sorból szépséghibáival Pécs

Tíz kérdést tettünk fel 2010 három Európai Kulturális Fővárosáról a szervezőknek és a programsorozatokkal foglalkozó helyi újságíróknak. Nehézségek, viták mindenhol voltak, de most mind a három város arra számít, hogy jól jár a rendezvényekkel. Igazán nagyravágyó tervei csak Isztambulnak vannak, Essen főleg régi rossz emlékeit felejtené, Pécs pedig szerethető arcát mutatná meg.

Pécs 150 000 lakosával Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Az egykori bányászváros Budapestet ütötte ki az Európai Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben. Az [origo]-nak Salamon Éva kommunikációs és marketingigazgató válaszolt.

Mivel kezdődik az egy évig tartó programsorozat?
2010. január 10-én hivatalos nyitóünnepséggel veszi kezdetét Magyarország eddigi legnagyobb kulturális eseménysorozata, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program (a megnyitót élőben követheti az [origo]-n). A megnyitón nagy farsangi menet keretében a különböző korokat idézik fel pécsi iskolások, színészek, bábosok. A műsorszámokat főleg pécsi művészek adják elő, a záró képre meghívunk pécsi, illetve innen elszármazott, vagy valamikor itt alkotó emblematikus művészeket is.

Milyen forrásokból származik és hogyan oszlik meg a kulturális év finanszírozása?
A programokra összesen 1,8 milliárd forint jut: ebből egymilliárd forintot a magyar állam (Oktatási és Kulturális Minisztérium), 400 millió forintot Pécs Megyei Jogú Városa fedez. A fennmaradó összeget (1,5 millió euró) az Európai Unió biztosítja a Melina Mercouri-díj formájában, amelyet az Unió komoly, több évig tartó monitoring-eljárás után ítélt oda a városnak. 

Vannak előzetes kalkulációik arról, hogy hogyan fog megoszlani a hazai és a külföldi vendégek aránya?
Az ilyen típusú rendezvénysorozatokon a vendégek többsége belföldi, ez várható Pécs esetében is. A külföldiek döntő többsége Németországból és a szomszédos államokból, vagyis Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és Szerbiából várható. Az előzetes számítások szerint 900 ezer-1 millió látogatót várunk Pécsre és a régióba, ennek nagyobb része, kb. 70-80 százaléka belföldről várható.

Folytattak külföldre irányuló marketinget? Ha igen: mely országok voltak a célpontjai?
A külföldre irányuló marketingmunka a Magyar Turizmus Zrt.-vel való szoros együttműködés során már az előző években megkezdődött. Valamennyi jelentősebb turisztikai szakmai vásáron részt vettünk (pl.: 2009 novemberében többek között a világ egyik legnagyobb turisztikai vásárán, a londoni World Trade Market nevű rendezvényen.). Emellett nagyon fontos szerep jutott azoknak a külföldi bemutatkozásoknak, ahol pécsi előadók léptek fel, például 2009 júliusában Stuttgartban többnapos fesztivál keretében Zsolnay kerámia és porcelán kiállítás nyílt, a Kispál és a Borz zenekar, valamint a Villányi Vonósnégyes adott koncertet, s a pécsi Bázis Kőszobrász Egyesület tárlatát tekinthették meg a látogatók. A külföldi marketing fontos eleme a négynyelvű honlap, valamint a külföldi magyar intézetek közreműködése.

Melyek a program csúcspontjai?
Nehéz 4-5-öt kiemelni, de a képzőművészet területén az augusztus 15-október 15-ig megrendezendő "A művészettől az életig" - Magyarok a Bauhausban című kiállítás, valamint A Nyolcak Európája (2010. november 12.-2011. március 27.) című tárlatot lehet kiemelni. A nagyobb tömeget megmozgató rendezvények terén a Cirkusz- és Utcaszínház Fesztivál (2010. július 9-25.), a IV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó (2010. szeptember 20-26.), illetve a Pécsi Tavaszi Fesztivál vonultat fel világhírű előadókat. Szintén fontos megemlíteni a világhírű Gyugyi-gyűjteményt, amelyet 2010 őszétől a Zsolnay Kulturális Negyedben tekinthetik meg az érdeklődők.

Mire helyezik a fő hangsúlyt a város imázsának kialakításában? Mennyiben térnek el az eddigi - a külvilág felé sugározott - turisztikai képtől?
A marketingben egyaránt szerepet kapnak Pécs hagyományos értékei (épített örökségünk, múzeumi gyűjtemény, művészeti hagyományok, kortárs művészetek), az a tény, hogy Pécs élhető, szerethető kedves város.

Hirdetik a másik két kulturális fővárost, Essent és Isztambult? Van a programokban kapcsolódási pont a másik két kulturális fővároshoz?
Mindkét fővárossal kitűnő kapcsolatokat alakítottunk ki a felvezető évek során. A marketingtevékenységünk során odafigyeltünk arra, hogy a Ruhr-vidék és Isztambul is megmutathassa magát, több közös programot is szerveztünk és szervezünk. A művészeti szakmai cserekapcsolatokra kitűnő példa az Essen-Pécs Wind Music Projekt. A fúvószenei projekt során fiatal magyar és német zenészek, valamint tanáraik közös műhelymunkákon vettek részt Pécsett és a Ruhr-vidéken, s a közös munkálkodás eredményét az elmúlt években koncerteken mutatták be. A projekt 2010-ben folytatódik. Az előbb említett együttműködéseken túl több turisztikai és gasztronómiai területen van együttműködés Pécs és a Ruhr-vidék között. A Baden-Württemberg tartományban található Karlsruhe hagyományosan minden évben megrendezi a "Kultúrák fesztiválját". 2010-ben - az EKF-évre való tekintettel - két magyar várost, Budapestet és Pécset látja vendégül, színházi, képzőművészeti és zenei produkciókkal.

Isztambul és Pécs EKF-címe révén még intenzívebbé váltak a két város illetve Magyarország és Törökország kapcsolatai. A közös programok közül kiemelendő az Isztambuli Európai Egyetemi Színházi Fesztivál (2010  április 20-30.), az Utazás a török félhold körül, az Isztambuli Nemzetközi Bábfesztivál, valamint a Csontváry kiállítás isztambuli bemutatkozása.  

Milyen beruházások indultak a kulturális fővárosi cím elnyerése után a városban? A tervezett valamennyi beruházás befejeződött?
A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz öt kulcsberuházás kapcsolódik: a Közterek és parkok újjáélesztése, a Nagy Kiállítótér/Múzeum utca, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont felépítése, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása. Valamennyi kulcsberuházás kivitelezése folyamatban van. A közterek és parkok projektben már számos átadás megtörtént, a szilveszteri programokat például már a megújult Széchenyi téren élvezhette a közönség. És nem szabad elfelejtenünk, hogy a legnagyobb összegű beruházás, ami a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik, a közel 13 milliárd forintból megvalósuló "város a városban" Zsolnay Kulturális Negyed.

Épül a pécsi EKF

Mely területeken szembesültek problémákkal? Hogyan és meddig akarják ezeket megoldani?
A 2010-es programsor összeállt az évad azonban biztos tartogat váratlan eseményeket, ezért készen állunk arra, hogy időnkénti korrekcióra lesz szükség, ami természetes egy ilyen komplex projekt esetében.

Reményeik szerint mi lesz a kulturális fővárosi cím hosszú távú hozadéka?
A legfontosabb cél, hogy a kulturális alapú városfejlesztés és a sikeres kulturális évad eredményeként Pécs felkerüljön Európa kulturális térképére. További cél, hogy a város kreatív iparának fejlesztése, az újonnan létesülő intézmények és a kibővülő regionális és nemzetközi kapcsolati rendszer, amit sikerül kiépíteni, működőképes maradjon hosszú távon. Cél a város és a régió turisztikai vonzerejének növelése s ez által a vendégéjszakák számának emelése, illetve a turisztikához kapcsolódó szolgáltató szféra lehetőségének bővítése. A cél Pécs kulturális szerepének erősítése a hazai és a nemzetközi régiójában. A Pécs2010 EKF program egyik legfontosabb eredménye a városi és regionális munkahelyteremtés. A programsorozat hosszú távú hatása 10-15 év múlva is érződni fog.

A pécsi programokról itt olvashat.

Nehéz szülés
Számos személycsere, kínos kudarcok, éles fordulatok, és növekvő feszültségekkel terhes öt éves előkészítési szakasz után vasárnap elindul a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat - írta az [origo] január elején.

Az indulást számos személycsere előzte meg: előbb a város újjászületésének megtervezésében segítő civilek szálltak ki a szervezésből, később a projekt több meghatározó vezetője távozott önként vagy kényszerből. Az állam, Baranya megye és a pécsi önkormányzat hatásköri vitákba bonyolódott, Pécs pedig néhány év leforgása alatt elvesztette két polgármesterét - a máig kómában fekvő Toller Lászlót, és a daganatos betegségben elhunyt Tasnádi Pétert. Közben pedig riasztóan fogyott az idő.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008 augusztusi jelentése szerint sok hónapot csúszott a kulturális koncepció kidolgozása, a nagyberuházásokhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, a kulcsprojektek előkészítésének szinte összes fázisa - a pályázati kiírásoktól az engedélyeztetésig. Sőt, volt olyan pályázat, amelyet kiírása után át kellett dolgozni, az egyiket például azért, mert csak sokkal drágább ajánlatok érkeztek be, mint amennyi a megvalósítására elkülönített keretben volt. Az ÁSZ szerint olyan óriási feladatra, amelyet az EKF megszervezése és lebonyolítása jelent, "az önkormányzat nem volt felkészülve".

2008 végére vált végleg világossá, hogy a város nem lesz képes befejezni 5 nagyberuházását időre, emiatt az eredeti kulturális koncepciót át kellett dolgozni, a programok egy részének új helyszínt kellett találni, vagyis a meglévő intézményekbe kellett áthelyezni őket.

2010 elejére nem készül el a Budapestről Pécsre vezető autópálya sem, ezt várhatóan márciusban adják át. A vasútvonalon nem történtek fejlesztések, az intercityk jelenleg majdnem három óra, a személyvonatok csaknem 4 óra alatt érnek Budapestről Pécsre. Szállodák viszont épülnek, buszok járnak majd a szállodákhoz és repülőjárat is közlekedni fog Pécs és a főváros között - mondta az [origo]-nak Ruzsa Csaba, a főszervező Pécs 2010 Menedzsment Központ ügyvezető igazgatója.

Az eredetileg tervezett nagyszabású programok közül néhány végül nem valósul meg, Pécs helyett a Isztambult választotta a U2, nem jött össze a Szegedi Kortárs Balett, a győri és a pécsi balett összefogásával másfél éve szervezett Isteni Színjáték-előadás sem. Korábban a városnak nem sikerült elérnie azt sem, hogy a világ legnagyobb kórusversenyét, a Kórusolimpiát (World Choir Games) 2010-ben Pécsen rendezzék meg. A program azonban az indulásra összeállt.