Megközelíthetetlen nagymamának ismerték szomszédai Sz.-né Sz. Eleonórát

"Nagyon magasan volt", és korábbi szomszédai szerint egyszerre volt joviális nagymama és céltudatos nő Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV korábbi humánpolitikai igazgatója, akit szombaton előzetes letartóztatásba helyezett a rendőrség a cég végkielégítési botránya miatt. Szomszédai zárkózott embernek ismerték, egyikük szerint számos féligazság jelent meg róla a sajtóban. Úgy tudták róla, hogy szereti a gyerekeket és unokái miatt költözött Óbudáról Gazdagrétre.

"Ő igazgató volt, mi egyszerű, dolgozó emberek. Meglehetősen furcsa embernek tűnt, állítólag bejárónőt is tartott, ami számomra egy teljesen más világ" - mondta Sz.-né Sz. Eleonóráról az [origo]-nak egyik ismerője. Bodor Attila 3 éve vette meg a BKV egykori humánpolitikai igazgatójának óbudai panellakását, így pár alkalommal bepillanthatott mindennapi életébe: a magát egyszerű munkásként bemutató férfi szerint Sz.-nén látszott, hogy "nagyon magasan volt".

Sz.-nét múlt szerdán vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, mivel a gyanú szerint 86 millió forintos végkielégítést kapott, de azután is tovább dolgozott a BKV-nál havi 1,2 milliós fizetésért. A korábbi BKV-s igazgatót szombaton előzetes letartóztatásba helyezték, vallomást tett, de panasszal élt a gyanúsítás és az őrizetbe vétel miatt is.

"Volt céges autója, egy nagyon szép Renault Mégane, és egyedül élt ebben a lakásban" - mesélte róla Bodor Attila, aki most három gyereket nevel ugyanott. Szerinte az is jellemző volt, hogy Sz.-né "nagyon hamar végzett a munkával", nekik például azt mondta, hogy délelőtt 11-től már jöhetnek megnézni az eladó lakást. "Persze lehet, hogy amikor kellett, késő éjszakáig dolgozott, ebbe nem láttunk bele, de nem úgy tűnt, mint aki hazahozza a munkát" - mondta, de kijelentését mindössze arra alapozta, hogy a lakásában sosem láttak munkából származó iratokat.

Szerette a gyerekeket, de nem nyílt meg

"Kifelé nagyon egyenes, kedves, mosolygós embernek tűnt, de a szomszédok szerint kevés embernek nyílt meg igazán, talán egyedül a felső szomszédjával voltak közeli barátok" - mesélte. Azt mondta, azért költözött el, hogy közelebb lakjon fiához és az unokájához: Bodor szerint Sz.-né boldog nő volt, aki szerette a gyerekeket, és az ő gyerekeivel is nagyon jól elvolt, amikor átjártak hozzá a lakás ügyeit intézni.

"Amolyan joviális nagymama-típusnak tűnt, ami egy akaratosabb nőtípussal keveredett benne" - mondta egy másik szomszéd, aki Sz.-né azóta elhunyt férjével volt jóban. Az asszony kétszer ment férjhez, gyereke az első férjétől volt, a második férje pedig plasztikai sebészként dolgozott egy budapesti klinikán - mesélte a név nélkül nyilatkozó szomszéd, akinek az 1990-es évek elején Sz.-né még a gyerekeire is vigyázott egyszer.

"Nem tudom elképzelni, hogy ilyet csinált volna" - mondta a végkielégítési ügyre utalva, hozzátéve ugyanakkor, hogy ő Sz.-né magas BKV-s beosztásáról sem tudott. Igaz, a korábbi BKV-igazgató az 1990-es évek elején még nem is volt ilyen magas tisztségben: az Opten céginformációs rendszer szerint 1997-ben még csak a Bér- és Szociál főosztály vezetője volt (korábbi beosztásáról a rendszerben nincs adat).

"Koncepciózusnak tűnő ügy"

Letartóztatása óta Sz.-néről nem sokat lehet tudni: a rendőrség a nyomozás érdekében nem nyilatkozik az ügy részleteiről, ügyvédje pedig szintén hallgat. Az ügyvéd az [origo]-nak azt mondta, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában semmit nem nyilatkozik: így kérdésünkre nem beszélt sem arról, hogy mit vallott Sz.-né a rendőröknek, sem arról, hogy a milyen rendőri intézkedések (házkutatás, kihallgatás) történtek eddig.

Az Sz.-né közeli barátainak mondott korábbi felső szomszédok sem akartak beszélni az ügyről. Az évtizedekig Sz.-né felett élő férfi csupán annyit mondott az [origo]-nak, hogy a hétköznapi életben kedves, egyszerű, szerény ember volt, és szerinte féligazságok hangzanak el róla a sajtóban. Bár az asszony munkájáról nem akart beszélni, az eljárásról meg volt a véleménye: "Ez egy koncepciózusnak tűnő ügy" - mondta hozzátéve, hogy azért természetesen "finoman szólva furcsa az [a végkielégítés], amit Sz.-né a BKV-tól állítólag kapott".

"Egyedül nem tudta elintézni"

Az Sz.-nét ismerő, egykor vele egy házban élők mind úgy vélték, hogy amennyiben Sz.-né valóban sáros a végkielégítési ügyben, úgy biztos nem ő az egyetlen. "Bizos vagyok benne, hogy ő ezt egyedül nem tudta megcsinálni, egy részvénytársaságban az nem úgy működik, hogy egyetlen ember aláír magának ilyen kifizetéseket" - mondta egyikük. A lakók azon is spekuláltak, hogy "ha egy ember meg tudja ezt csinálni a BKV-nál, akkor a többi is", de azt is valószínűnek tartották, hogy Sz.-né nem tarthatta meg a nevére kiutalt 86 milliós végkielégítés teljes összegét, azt valamilyen érdekcsoport lefölözhette.

"Ha ennyi pénz egyedül megtarthatott volna, akkor gondolja, hogy máig egy gazdagréti panelházban lakott volna?" - kérdezte egyikük. Bodor Attila ugyanakkor hozzátette: részesedéstől függetlenül megbocsáthatatlannak tartja, ha Sz.-né vagy bárki más részt vett közpénzek eltüntetésében.A férfi szerint egyébként Sz.-né okos asszony, aki ráadásul - mint fogalmazott - szeret beszélni. "Már eddig is 9 oldalt nyilatkozott a rendőröknek, lehet, hogy még 99-et fog - mondta - és akkor talán megy az egész BKV-vezérkar a Bastille-ba".

Az MTV hétvégi információi szerint a rendőrség talált arra utaló nyomokat, hogy Sz.-né nem csak magának, hanem másoknak is intézhetett több tízmilliós végkielégítéseket. A Magyar Televízió Híradója szerint a rendőrök a házkutatás során sokszáz aláírt és aláíratlan hr-szerződést találtak Sz.-né lakásának páncélszekrényében, a szerződések közül több vezető beosztású dolgozóé volt.

Az értesülést Tafferner Éva, a BRFK szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta az [origo]-nak, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese pedig az MTI-nek azt mondta, nem tudtak arról, hogy Sz.-né másnak is intézett volna nagy összegű végkielégítést. Bolla Tibor vezérigazgató-helyettes arra viszont nem tudott válaszolni, hogy hogyan kerülhetett Sz.-né otthonába a több száz szerződés.