Akár április végéig is csúszhat a választások időpontja

Bár már több helyen, így az [origo]-n is megjelent, hogy a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11., a külképviseleti szavazás szabályai felülírhatják ezt az időpontot. Ha a köztársasági elnök szigorúan értelmezi az erről szóló törvényt, akkor vagy két héttel későbbre, április 25-re tűzi ki a választást, vagy szakít a hagyományokkal és vasárnap helyett hétköznap lesz a voksolás.

Lehet, hogy mégsem április 11-én, hanem csak 25-én lesz az idei parlamenti választások első fordulója. Tavaly év végén Sólyom László köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjúja alapján több helyen - az [origo]-n is - megjelent az az információ, hogy az idei parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11.

Sólyom azt mondta, hogy tartja magát korábbi gyakorlatához, és a lehető leghamarabbi időpontra írja ki a választásokat. A törvény szerint a választásokat áprilisban vagy májusban kell tartani. A választás nem eshet ünnepnapra, illetve az azt megelőző és követő napokra, így április 4., húsvét vasárnapja nem jöhet szóba. Az azt követő vasárnap április 11. (a második fordulónak pedig április 25.) elvileg megfelelne, de csak akkor, ha nem kell figyelembe venni az egy héttel korábbi külképviseleti szavazást.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a parlamenti választások első fordulóját a külképviseleteken egy héttel (az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt nyolc nappal) a magyarországi választás előtt kell megrendezni. Ha tehát a köztársasági elnök április 11-re tűzné ki az első fordulót, akkor a külföldi voksolás húsvét vasárnapjára esne. A kérdés annyi, hogy Sólyom a törvényt úgy értelmezi-e, hogy csak a magyarországi választás napja nem eshet ünnepnapra vagy az azt megelőző napra, vagy ezt az elvet követi a külképviseleti szavazásnál is.

Április vége vagy hétköznap

Ha a szigorúbb értelmezést követi a köztársasági elnök, akkor leghamarabb április 25-re tűzheti ki az első fordulót, a másodikat pedig május 9-re. Április 18. azért nem jó, mert akkor a második forduló május 2-re esne, amit a törvény a május 1-jei ünnepnap miatt nem enged. A köztársasági elnöknek a törvény szerint 72 nappal az első forduló előtt kell kitűznie az időpontot. Vagyis ha április 11-én lesz a választás, akkor január végén, ha 25-én, akkor pedig február elején jelenti be a döntését. Sólyom korábban többször kijelentette, hogy a lehető legrövidebb kampány híve, ezért valószínűsíthető, hogy a legutolsó lehetséges időpontig vár a választás kitűzésével, mivel hivatalosan a köztársasági elnök bejelentésével kezdődik a kampány.

Megoldás lehet még az is, hogy az államfő szakít a hagyományokkal, és nem vasárnapra, hanem például péntekre tűzi ki a választásokat. A törvény ugyanis nem írja elő a vasárnapi szavazást, az csak egy szokás. A világon számos példa van arra, hogy lehet hétköznap is választani: az amerikaiak hagyományosan kedden szavaznak, a britek csütörtökön, az írek pénteken, a szlovákok pedig szombaton választanak.

Választástörténet

2002-ig az alkotmány korlátozta a választójogot, csak azok szavazhattak, akik a választás napján Magyarországon tartózkodtak. 2002 decemberében azonban az Országgyűlés - az EU-csatlakozás előkészítése érdekében - módosította az alkotmányt, és többek közt lehetővé tette a külföldi szavazást is. A választási eljárásról szóló törvényben azonban csak az európai parlamenti választások esetében szabályozták a külképviseleti szavazást.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2004 szeptemberében mulasztásos alkotmánysértésnek minősítette, hogy a parlament nem hozott olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék a külföldön tartózkodó magyar állampolgároknak, hogy részt vegyenek az országgyűlési választásokon. A hiba kijavítására az Országgyűlés 2005-ben elfogadott egy törvényt, amely - az akkori elképzelések szerint - ideiglenes jelleggel megoldotta a kérdést.

A ma is érvényes szabályozást akkor úgy alkották meg, hogy csak 2009. december 31-ig lett volna érvényes, aznap hatályát veszítette volna. A törvényalkotók abban bíztak, hogy addig sikerül megalkotni egy végleges szabályozást, de tévedtek. Mivel 2009 végéig nem sikerült érdemben előrelépni ebben a kérdésben, már komolyan fenyegetett az a veszély, hogy automatikusan törlődik a hatályos jogszabályok közül a külföldi szavazásra vonatkozó rendelkezés. Ezt a parlament úgy küszöbölte ki, hogy tavaly november 23-án nagy többséggel elfogadott egy egyetlen sorból álló törvényt, amellyel hatályon kívül helyezte a 2005-ös jogszabályt, így érvényben tartotta a külföldi szavazás szabályait.

Mulasztásos alkotmánysértés

A jelenlegi szabályozás azonban nem jó: az Alkotmánybíróság 2008-ban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. A két forduló közötti egyhetes különbség miatt ugyanis előállhat az a helyzet, hogy valaki a külképviseleti szavazás napján még Magyarországon tartózkodik, a hazai választás napján pedig már külföldön - vagyis egyik helyen sem tud szavazni. Az Ab 2008. december 31-ig adott időt a parlamentnek a helyzet rendezésére, de ez máig nem történt meg.