Bombaüzlet helyett kísérlet az Omninvest szerződése

Bírósági döntés után tekinthetett bele az [origo] abba a szerződésbe, amelyet a 2 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatást elnyerő Omninvest nevű cég kötött egy egyiptomi céggel 2008 végén. A szerződésről szóló minisztériumi bejelentés azzal kecsegtetett, hogy a megállapodásnak köszönhetően pénzhez jut majd az Omninvestet támogató állam is. A szerződésben azonban pénzről valójában nem is esik szó, csak a későbbi együttműködés lehetőségeit latolgatják.

Mégsem adta el 2008 novemberében az Omninvest az influenza elleni vakcina gyártási technikáját az egyiptomi Vacsera nevű cégnek, mint ahogy azt korábban az oltóanyaggyártó cég, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) is állította - derült ki azon a csütörtöki bírósági tárgyaláson, amelyet az [origo] munkatársa indított a Társaság a Szabadadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével az Omninvest ellen. Az [origo] azért perelt, hogy megismerje a magyar és az egyiptomi cég között megkötött szerződés szövegét.

A Budakörnyéki Bíróságon csütörtökön egyezséggel zárult perben az Omninvest hozzájárult ahhoz, hogy megismerjük a 3 oldalas, angol nyelvű dokumentum egyes részeit. A szövegnek azt a két oldalát, amely a gyártási technológiára, a logisztikára vonatkozó információkat tartalmazott, nem kaptuk meg. A kiadott egyoldalas szöveg semmilyen információt nem tartalmaz arról, hogy az egyiptomi cég mennyi pénzt fizet a magyar vállalatnak a technológiáért. Az 2008. november 3-án aláírt dokumentum csupán a jövőbeni együttműködésről fogalmaz meg célokat.

Mindössze annyi konkrétum szerepel a szövegben, hogy az aláírást követő két éven belül az egyiptomi cégnek meg kell kezdenie a gyártóüzem építését. A szövegben az is szerepel, hogy az Egyiptomban gyártott, szezonális influenza ellen védő vakcinát a környező afrikai országokban is értékesíteni akarja a két cég. Arra nem tér ki a szöveg, hogy az értékesítésből származó bevétel mekkora része illetheti meg a magyar céget. 

A nagy bejelentés

Az Omninvest az egyiptomi cégnek felkínált gyártási technikát úgy fejlesztette ki, hogy az államtól 2006-ban 2 milliárd forint támogatást kapott. Cserébe a cég vállalta, hogy minden egyes üzlet után a bevétel 14 százalékát befizeti az államnak úgy, hogy 10 százalék illeti a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), 4 százalék az ÁNTSZ-t.

Garamhegyi Ábel, az NFGM államtitkára 2008. november elején azt közölte az MTI-vel, hogy az egyiptomi cég "megvásárolja" a magyar Omninvest Kft.-től a Magyarországon kifejlesztett oltóanyag gyártási technológiáját. Arról akkor nem beszélt sem a tárca, sem a cég, hogy mindössze egy szándéknyilatkozatról van szó, így nem lehet tudni, hogy abból lesz-e bármilyen bevétele a magyar államnak. 

Az [origo] 2008 ősze óta többször kért adatokat az NKTH-tól arról, hogy mekkora bevétele származott abból, hogy az Omninvest - a gazdasági minisztérium állítása szerint többek között Egyiptomban - értékesítette a technológiát. A hivatal többször is azt közölte kérdésünkre, hogy egyelőre nem tudnak felvilágosítást adni, a bevétel összege várhatóan a cég következő negyedéves beszámolójában jelenik majd meg. A negyedéves határidők leteltével azonban mindig azt közölte az NKTH, hogy még nem fizetett az Omninvest.

Az Omninvest sem törekedett arra, hogy eloszlassa a homályt, tavaly júniusban annyit reagáltak az [origo] megkeresésére, hogy "pénzügyi teljesítés a szerződésből eredően ez idáig nem keletkezett". Azt azonban nem közölték, hogy ennek mi az oka. A cég ahhoz nem járult hozzá, hogy a gyártási technológiára vonatkozó részek kitakarásával beletekinthessünk a szerződésbe. 

Nincs pénz

Az [origo] szeptemberben fordult bírósághoz, hogy megismerhesse az Omninvest és az egyiptomi cég közti szerződés részleteit. Az Omninvest december végén megküldött bírósági ellenkérelmében szerepelt először, hogy a szerződés nem utal arra, mennyi pénzt kap az egyiptomi üzletért a cég. A szövegben az olvasható, "a hivatkozott szerződés egy előzetes megállapodás, amely a felek céljait, stratégiáját, együttműködésük modelljét tartalmazza vázlatosan, nem több, mint két és fél oldal terjedelemben. Nem tartalmaz semmilyen pénzügyi adatot, és ezen kívül a felek között további szerződés a mai napig nem született". A csütörtöki tárgyaláson Bognár Attila, az Omninvest ügyvédje is elismerte, hogy a cég korábbi tájékoztatása nem volt pontos.

Desics Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje - aki a tárgyaláson az [origo] jogi képviselője volt - azzal érvélt, hogy a szerződésnek nyilvánosnak kell lennie annak ellenére is, hogy abban nem szerepel konkrét összeg. Desics szerint ugyanis a szerződésben szereplő stratégiákból, célokból kiderülhet, hogyan sáfárkodott az Omninvest az államtól kapott 2 milliárd forinttal. Ráadásul a cég gyakorlatilag közfeladatokat lát el, 2004-ben ugyanis a kormány 15 éves szerződést kötött a céggel arról, hogy az állam kizárólagos oltóanyag-beszállítója az Omninvest lesz - mondta Desics. (A 15 éves szerződésről itt olvashat részletesen.)

Az Omninvest jogi képviselője azzal érvelt a szerződés kiadása ellen, hogy abban konkrét összeg nem szerepel, így a cégnek egyelőre nincs befizetési kötelezettsége. Vagyis a szerződésben nem szerepel közérdekű adat, csupán üzleti titkok találhatók benne. A szerződés nyilvánosságra hozásával a cég versenytársai információkat kapnának arról, hogy milyen tervei vannak az Omninvestnek, ez pedig versenyhátrányt okozna - mondta Bognár. A bírónő a két ügyvéddel együtt megtekintette a szerződést, bizonyos részek kitakarásával javaslatot tett egyes részek nyilvánosságra hozására. A javaslatot az [origo] és az Omninvest is elfogadta.

Milliárdok helyett 110 millió

Az Omninvest január elején tájékozatta arról az NKTH-t, hogy 110 milliót fognak a befizetni a hivatal számlájára. Németh Zsolt a cég szóvivője az [origo]-nak azt mondta, a pénz abból származik, hogy tavaly decemberben értékesíteni tudták külföldön is a H1N1 elleni vakcinát. A 2 milliárdos támogatási szerződés aláírásakor azonban a H1N1-vírusnak még nyoma sem volt, így arra nem számíthatott a kormány, hogy ebből pénzhez jut. A cég szóvivője szerint decemberben 385 ezer darab vakcinát adtak el, azt azonban nem árulta el, mely országoknak. Németh annyit mondott, hogy ez volt az első olyan üzlet, amely után fizetnek az államnak. Mivel az Omninvestnek a korábbi támogatási szerződés értelmében a vételár 10 százalékát kell befizetnie, ezért a cégnek feltehetően 1,1 milliárd forintos bevétele származott az üzletből. Másfajta influenza ellen kidolgozott oltóanyagot azonban - az NKTH és a cég közlése szerint - eddig nem értékesítettek, így a kormány eredeti várakozásai eddig nem teljesültek.

Az Omninvesttel kötött szerződést aláíró Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter azzal védte az Omninvestnek adott támogatást, hogy abból akár több milliárdos bevétele is származhat az államnak. Batiz András korábbi kormányszóvivő 2005-ben azt állította: India, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Oroszország is érdeklődött a magyar technológia iránt.