Senkit nem engedne egyetemre emelt szintű érettségi nélkül a Fidesz

Kötelezővé tenné a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak 2013-tól az emelt szintű érettségit a Fidesz. A párt szerint a magyar felsőoktatás minőségi problémáit csak úgy lehet megoldani, ha szigorúbban készítik fel az érettségiző diákokat. A 2004-ben bevezetett kétszintű érettségi nem működik, erről árulkodik, hogy egyre kevesebben vállalják a nehezített vizsgát, de a kormánypárti oktatáspolitikusok is módosítani akarták a rendszert. Megszavazott törvényjavaslatuk nem lépett életbe, mert Sólyom László nem írta alá.

Középszinten, az iskolában a legkönnyebb

"A diákok többsége ma úgy jut be az egyetemekre, hogy idegen ember előtt még életében nem mérette meg magát, csak a saját iskolájában érettségizett középszinten. Az emelt szintű túl rizikós, a gyerekek tudják, hogy nem érdemes" - mondta egy budai gimnázium névtelenséget kérő matematikatanára az [origo]-nak. Az emelt szintért járó 40 többletpontot például egyszerűbb megszerezni egy középfokú nyelvvizsgával, amelyért 35 pont jár. "A gyerekek pedig, mint egy komputer, végigszámolgatják. Ez a rendszer tanuló komputer helyett pontszámító komputerré alakította őket" - mondta a tanárnő.

Szerinte a diákok is tisztában vannak azzal, hogy a szakok több mint kilencven százalékára emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak. Az is gyakran előfordul, hogy a gyerekek emelt és középszinten is vizsgáznak, de a felvételi pontszámításhoz végül a középszinten szerzett pontjaikat használják fel. Ugyanakkor a rendszer visszás, mert az egyetemek, bár nem kérik az emelt szintű érettségit a felvételhez, az emelt szintű anyag tudását elvárják - mondta.

A budai iskolában az ország többi intézményéhez hasonlóan egyre kevesebben tesznek emelt szintű érettségit. "2005-ben a 18 matekfakultációra járó gyerekből még 17 emelt szintűre ment. Most már kettőnél több nem választja ezt." Az Oktatási Minisztérium adatai szerint míg 2006-ban 432 ezer középszintű érettségi vizsgát tettek, és 46,5 ezer emelt szintűt, addig 2009-ben már kevesebb mint 25 ezer volt emelt szintű érettségi, a középszintű vizsgák száma pedig 470 ezerre nőtt.

Az alapanyagon javítana a Fidesz

Ha kormányra kerül, akkor a Fidesz a választások után kötelezővé teszi a felvételihez az emelt szintű érettségit - mondta az [origo]-nak Sió László, a párt oktatáspolitikusa. Legalább az államilag finanszírozott képzéseknél kötelezőnek kell lennie - jelentette ki, hozzátéve, hogy a költségtérítéses képzéseknél, ahol a hallgatók a saját pénzükön tanulnak, lehet rugalmasabb a szabály, de Sió szerint ezt alaposan végig kell gondolni, mert nem jó, ha a hallgatók feleslegesen pazarolják a pénzüket és az idejüket, miközben még akadályozzák is a társaikat az előrehaladásban.

A Fidesz benyújtott egy javaslatot az Országgyűlésnek, amely az emelt szintű érettségiről szól, de ebben a parlamenti ciklusban valószínűleg már nem szavaznak róla - mondta Sió. E szerint a korány dönthetné el, hogy mely szakokon mely tárgyakból kötelező emelt szintű vizsgát tenni. A diákok először 2013-tól felvételiznének e rendszer szerint. A politikus szerint azért van szükség a hároméves haladékra, mert az iskoláknak és a diákoknak is időt kell adni a felkészülésre. A várhatóan tömegessé váló emelt szintű vizsgákat is meg kell szervezni, és hosszabb távon létre kell hozni egy intézetet, amely felépít egy megbízható adatbázist, amelyből összeállítják az érettségi vizsgák anyagát - tette hozzá.

Sió szerint az érettséginek jelenleg nincs tekintélye, a középszintű vizsgáról sokszor nevetve jönnek ki a diákok. "Beállt arra a rendszer, hogy a minimum is elég, csak kevesen törekednek a maximumra, és ez sokszor nem csak a gyerekekre igaz" - fogalmazott. Szerinte a kötelező emelt szint lesz a garancia arra, hogy a gyerekeket fel kell készíteni a felvételire. Sió szerint ha a felkészülést is biztosítják a diákoknak, akkor nem feltétlenül lesz kevesebb felvételiző, csak felkészültebbek lesznek az érettségizők. Azt nem részletezte, ezt hogyan képzelik el, csak annyit mondott: a változtatás nem igényel túl nagy többletforrást, miközben a tudásban jelentkező haszon magas lesz.

A felsőoktatás normatív támogatási rendszerének átalakítása - amely jelenleg minél több diák felvételére kényszeríti az egyetemeket, hiszen a diákok után lényegében fejpénzt kapnak az iskolák - nem javítana sokat az oktatás minőségén - mondta Sió. Az alapprobléma szerinte ugyanis az, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok egy része felkészületlen.

A középszintet megsínylik a gyerekek

A kétszintű érettségit hosszú előkészítés után 2004-ben vezették be, eredetileg azzal a céllal, hogy az egyetemek saját felvételije helyett egységes, minden intézménybe belépőt jelentő, kiszámítható vizsgarendszert alakítsanak ki. A középszintű érettségi az eredeti terv szerint az általános műveltséget mérte volna a középiskola végén, az emelt szintű pedig a továbbtanulók számára a korábbi egyetemi-főiskolai felvételiket váltotta volna fel.

Az emelt szintű érettségi bevezetésekor azonban nem tették általánosan kötelezővé ezt a vizsgát a felvételihez, sok egyetem pedig nem kérte a felvételizőktől, mert a hallgatók után járó normatív finanszírozás miatt minél több diákra volt szükségük. Miközben ma sok felsőoktatási intézménybe közepes eredményekkel be lehet jutni, az alkalmatlan diákokat pedig a rendszer nem szűri ki, az egyetemek gyakran panaszkodnak a minőségromlás miatt. A műszaki felsőoktatási intézményekben a gólyáknak felzárkóztató kurzusokat kellett indítani, mert különben nem tudták volna tartani a lépést. A felsőoktatás átalakulásáról és a minőségromlás okairól ebben a cikkben részletesen olvashat.

A kormány szerint sem jó

A kétszintű érettségit többször bírálták az egyetemek, legutóbb Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki a Magyar Nemzetnek januárban adott interjúban azt javasolta, hogy állítsák vissza a régi rendszert: vezessék be újra a régi típusú érettségit, és adják vissza a felvételiztetés jogát az egyetemeknek. Szabó azt mondta az [origo]-nak: a legnagyobb baj, hogy az egyetemek nem alkalmazzák az emelt szintű érettségit, mert a legtöbb szakterületen nem tudtak megállapodni arról, hogy egységesen kötelezővé teszik a felvételhez a nehezebb vizsgát. Szerinte ha egy rendszerről bebizonyosodik, hogy nem jó, akkor érdemes a régihez visszanyúlni.

Az [origo] kérdésére Szabó elismerte, hogy a felsőoktatás normatív finanszírozási módja a minőségi problémák egyik oka, de szerinte az érettségi rendszerének átalakítása önmagában nem oldaná meg ezeket a problémákat. Szerinte az segítene, ha kiszámítható lenne a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, több lenne a garancia és biztosíték a rendszerben. Például biztosítani kellene, hogy a lemorzsolódási ráta ne befolyásolja az egyetemek anyagi helyzetét - mondta.

Megkönnyebbülten jöttek ki az érettségiről

A kétszintű érettségi bevezetése után felmerült gondokat a kormány is érzékelte, ezért úgy döntött, hogy 2010-ben megemeli az alapszakokra való bejutáshoz szükséges minimális ponthatárt, 180-ról 200-ra, 2012-től pedig 240-re. "Mára világossá vált, hogy [a kétszintű érettségi jelenlegi rendszere] egyaránt rontotta a középiskolák magas színvonalú képzésének esélyeit és a felsőoktatás képzési színvonalát. (...) A felsőoktatás tömegesítését és az elengedhetetlen teljesítmények megkövetelésést össze kell egyeztetni" - olvasható egy tavaly októberben benyújtott MSZP-s javaslatban, amely a közoktatási törvényt módosítaná.

Az eredeti javaslat szerint valamilyen tárgyból mindenképpen kötelező lett volna emelt szinten érettségit tenni a felvételihez, azt pedig az oktatással foglalkozó minisztérium dönthette volna el, hogy 2012-től mely szakokhoz melyik tárgyból követelik meg az emelt szintű vizsgát. Az eredeti MSZP-s javaslat a parlamenti egyeztetések során jelentősen felpuhult, a legutolsó változata szerint az egyetemek - és nem a hasonló képzést végző szakcsoportok - azt is eldönthetik, hogy kérnek-e egyáltalán emelt szintű vizsgát a felvételizőktől.

A javaslatot ugyan december közepén megszavazta az Országgyűlés 199:147 arányban (az MSZP és az SZDSZ mellette, a Fidesz ellene voksolt), de Sólyom László államfő január elején az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte néhány passzusa miatt. Nem sokkal az MSZP javaslatának elfogadása előtt, decemberben nyújtotta be a Fidesz a maga javaslatát, amely szinte teljesen megegyezik az MSZP-s képviselők eredeti javaslatával. A fideszes törvényjavaslat szerint - az eredeti szocialistához hasonlóan - csak emelt szintű érettségivel lehetne bejutni az egyetemekre és főiskolákra, és a kormány döntené el, hogy melyik szakra milyen tárgyból kell emelt szintű vizsgát tenni. A különbség annyi, hogy a Fidesz 2012 helyett 2013-tól állna át erre a rednszerre.

Az [origo] múlt csütörtökön telefonos interjút kért az Oktatási Minisztériumtól is, szerettük volna megismerni a tárca álláspontját, de hétfőn délutánig nem kaptunk választ megkeresésünkre.