Mesterházy újra megpróbálja büntethetővé tenni a holokauszttagadást

Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a holokauszttagadást az a törvénymódosítási javaslat, amelyet szerdán nyújt be a parlamentnek Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A módosítás elfogadásához feles többség kellene. Az MSZP már többször sikertelenül próbálkozott büntethetővé tenni a holokauszt tagadását.

A holokauszttagadást büntethetővé tevő törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek szerdán Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje. A politikus szerdán, a holokauszt nemzetközi emléknapján azt mondta: ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyv módosítását, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát az által sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel,.
   
Mesterházy közölte: a Fidesz és a többi ellenzéki párt támogatása is szükséges ahhoz, hogy az előterjesztésről - a házszabálytól eltérve - még februárban döntsön a parlament. A törvénymódosításhoz feles többség kellene.
   
Mesterházy a javaslat indoklásakor azt mondta, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. Az MSZP kormányfőjelöltje morális kötelességnek nevezte a törvényjavaslat beterjesztését. Szerinte az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy lehetséges megszerezni a módosításokhoz szükséges többséget. 
   
Az MTI emlékeztette Mesterházyt arra, hogy korábban még arról beszélt: a holokauszt tagadása mellett a kommunizmus bűneinek tagadását is büntethetővé tennék. Mesterházy erre azt mondta: a politikai pártoktól a sajtón keresztül olyan visszajelzéseket kaptak, amelyekből az derült ki, hogy a most benyújtott módosításhoz lehet a parlamentben többséget teremteni. Ma Magyarországon elsősorban a holokausztot tagadják sokan, ezért ott kell legelőször lépni, ahol a leginkább szükség van erre - jelentette ki. Hozzátette, hogy az MSZP nem tett le arról a szándékáról, hogy a gyűlöletbeszédet is büntethetővé tegye, de tudomásul vette, hogy ehhez a módosításhoz nincs többsége.

Az MSZP korábban többször próbálkozott azzal, hogy szankcionálni lehessen a kirekesztő megnyilvánulásokat, de az Alkotmánybíróság - a szólásszabadságra hivatkozva - eddig mindig megsemmisítette az erről szóló törvényeket. Az MSZP ezért 2009-ben alkotmánymódosítással is próbálkozott, hogy így tegye büntethetővé a holokauszttagadást. A parlament ekkor is elutasította az ezt célzó alkotmánymódosítást, amelyhez kétharmados támogatásra lett volna szükség.