Világháborús mártírokról nevezhetik el a budapesti alsó rakpartokat

Vágólapra másolva!
Angelo Rotta rakpart, Friedrich Born rakpart, idősebb Antall József rakpart - a Fővárosi Közgyűlés ezeket a neveket adná a budapesti alsó rakpartoknak. A döntést elhalasztották, mert a választások idején zavart okozhatnának az új nevek. Megnéztük, kikről keresztelhetik el az alsó rakpartot.
Vágólapra másolva!

Új nevet kaphatnak a dunai alsó rakpartok Budapesten, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az erről szóló javaslatot, amellyel mind az öt párt egyetért. Még 2005-ben vetette fel a Carl Lutz Alapítvány, hogy a rakpartok kevéssé ismert második világháborús hősök nevét viseljék. Ennek nyomán olyan emberek nevét kapnák meg az alsó rakpartok, akik az 1944-es nyilas terror üldözötteit mentették, az előterjesztés szerint a cél, hogy "emléket állítsanak a vészkorszak hőseinek".

A rakpartok átnevezéséről eredetileg a csütörtöki közgyűlésen szavaztak volna, de a döntést elhalasztották a választások miatt, amelyeket a múlt pénteken írt ki Sólyom László államfő - mondta az [origo]-nak Ughy Attila (Fidesz), az előterjesztő. A halasztásra azért volt szükség, mert a választási eljárásról szóló törvény szerint nem lehet közterületeket átnevezni az országgyűlési választások második fordulójának lezárásáig. Erre technikai okokból van szükség, mert a választási eljárást a lakcímek változása megzavarhatná - magyarázta Ughy. Szerinte emiatt az április végi közgyűlésen döntenek majd a rakpartokról.

A budai alsó rakpartok a tervezet szerint a következő neveket viselik majd: Slachta Margit rakpart, Angelo Rotta rakpart, Sztehlo Gábor rakpart, Friedrich Born rakpart, Raoul Wallenberg rakpart. Pesten pedig a Carl Lutz rakptart, az idősebb Antall József rakpart, a Jane Haning rakpart, a Salkaházi Sára rakpart nevekkel találkoznak majd az autósok.

Forrás: [origo]
A képre kattintva kinagyítva is megnézheti az új rakpart-neveket!

A rakpartok névadói közül Salkaházi Sára, a 2006-ban boldoggá avatott író, tanítónő a Bokréta utcai munkásleányotthonban üldözötteket bújtatott, a nyilasok később elhurcolták és 1944-ben a Dunába lőtték. Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a világháború idején sok száz árva zsidó gyermek életét mentette meg, ezért a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igazai közé választotta - derül ki az előterjesztéssel együtt elfogadott szövegekből, amelyek az ismertetőtáblákra kerülnek majd.

Raoul Wallenberg svéd követségi titkár 1944-45-ben üldözöttek ezreinek életét mentette meg, a háború után pedig a Szovjetunióba hurcolták, ahol ismeretlen körülmények között halt meg. Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor megszervezője és nemzetgyűlési képviselő a tábla szövege szerint "szembefordult a nácizmussal, a Misszió Társulat házaiban üldözötteket mentett". Angelo Rotta, aki Budapesten 1930-tól volt pápai nuncius, a német megszállás után közreműködött a diplomáciai zsidóvédő akciókban, amíg 1945-ben ki nem utasították az országból.

Friedrich Born a Nemzetközi Vöröskeresztnek dolgozott, zsidóket mentett meg és vöröskeresztes házakban adott menedéket árvák ezreinek. Carl Lutz svájci konzul azzal segítette az üldözötteket, hogy lakóházakat helyezett svájci védelem alá, és menleveleket adott ki. Jane Haning a "budapesti skót misszió mártírja", az internátus vezetőjeként nőket és gyerekeket bújtatott, de később velük együtt deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. Idősebb Antall József 1939-től menekültügyi kormánybiztosként "segítette a különböző nemzetiségű politikai menekülteket, cselekedeteiért a Világ Igaza kitüntetésben részesült" - olvasható a leendő ismertetőtábláról szóló javaslatban.