Még a gyenge klímatörvényt is kinyírhatják

Vágólapra másolva!
Elsők között lehetne Magyarországnak éghajlatvédelmi törvénye Európában, ha jövő hétfőn elfogadnák az erről szóló javaslatot, az utolsó napokban azonban ez veszélybe került két képviselő aggályai miatt. Igaz ugyanakkor, hogy az elfogadás is kétes dicsőséggel járna, a kerettörvényből ugyanis sokan hiányolják a konkrétumokat.
Vágólapra másolva!

Nagy-Britannia után Magyarország lehetne a második Európában, ahol törvényt hoznak az éghajlat védelméről (17 másik európai országban dolgoznak hasonló javaslatokon). Az indoklás szerint az éghajlatváltozásra reagálva, a gazdasági válság megfelelő kezelésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására is választ kereső javaslat január végén került a parlament elé, ahol kedden vitáztak róla a képviselők.

A törvényt, amely indoklása szerint összekapcsolja a környezetvédelmet és a gazdaságélénkítő intézkedéseket, miközben szem előtt tartja a fenntarthatósággal és a jövő nemzedékekkel szemben fennálló felelősséget, szokatlan egyetértés kíséri. Korábban közel 500 civil szervezet állt ki mellette, kedden pedig az SZDSZ-frakció többségének kivételével az összes parlamenti párt támogatta, és még harcos környezetvédelmi szervezetek is csak mérsékelten kritizálják.

A konkrétumokat hiányolják

A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a jogszabály ugyan közelebb visz hozzájuk, de nem valósítja meg a szervezet által szükségesnek tartott klímavédelmi célokat. A környezetvédelmi szervezet így is fontosnak és szükségesnek nevezte a jogszabályt, bár Stoll Barbara kampányfelelős az [origo]-nak megjegyezte, szerepelhetne benne több kézzelfogható részlet és konkrétum.

Bozsó Brigitta, az Energia Klub munkatársa is jónak nevezte az eredetileg a jogszabályban foglalt kibocsátás-csökkentési célokat (az éghajlatváltozást előidéző káros anyagok kibocsátását 2020-ra, 1990-hez képest 40 százalékkal, 2050-re pedig 1990-hez képest 80 százalékkal csökkenti Magyarország) -, amelyek összhangban vannak a nemzetközi tudományos elvárásokkal -, de szerinte ezek eléréséhez eszközökre, konkrét intézkedésekre, felelősökre, határidőkre van szükség.

A törvény ezt a kormányra bízza, amelynek a jogszabály hatályba lépésétől számítva egy éve lenne kidolgozni egy útitervet. Ebben kellene felelősöket, határidőket és forrásokat rendelni a meghatározott intézkedésekhez, illetve benyújtani azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elkészítését előírja a most tárgyalt jogszabály. A javaslatokban szerepelni kell, hogyan csökkentenék a fosszilis energiafogyasztást, hogyan kezelnék az éghajlatváltozás társadalmi okait, illetve rendelkezni kell az éghajlatváltozás káros jelenségeinek megelőzésére és az általuk okozott károk helyreállítására pénzügyi hátteret biztosító Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapról.

Papírtigris

Egy kerettörvényről van szó, amely önmagában még nem oldana meg semmit - mondta az [origo]-nak Bozsó, aki szerint sok egyéb intézkedéssel lehetne azonnali, érdemi eredményt elérni, például egy, a megújuló energia elterjedését segítő törvénnyel, illetve az ezzel kapcsolatos kusza jogi háttér rendezésével, vagy egy működő és valós forrásokkal alátámasztott energiahatékonysági cselekvési tervvel.

Bozsó azért is kezeli fenntartással a jogszabályt, mert egy korábbi hasonló kezdeményezésnek, az ugyancsak széles körű konszenzuson alapuló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (NÉS) sem lett kézzelfogható eredménye, sőt az elfogadása után nem sokkal kidolgozott energiapolitikai koncepció szembe ment a NÉS-ben szereplő elvekkel.

Forrás: MTI/Mohai Balázs
Greenpeace-aktivisták hívják fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire

Ha a kormány nem hozza meg a kerettörvényben kijelölt rendeleteket, ez a jogszabály is "papírtigrisként ülhet a polcon" - mondta Bozsó, aki szerint ráadásul a törvényhez benyújtott négy módosító indítvány szinte visszájára fordítaná a klímatörvény céljait.

Módosítók miatt csúszik

Ezek a módósító javaslatok azok, amelyek miatt csúszhat a törvény elfogadása. Négy módosító javaslatot nyújtottak be, mindegyiket Magda Sándor, illetve Koscsó Lajos MSZP-s képviselők jegyzik. Három javaslat csak kisebb formai változtatásokat tartalmaz, a negyedik azonban megfelezné az eredetileg kitűzött kibocsátás-csökkentést: 2020-ig az 1990-es szinthez képest csupán 20 százalékkal kevesebb káros gáz kibocsátását javasolja, ezen kívül a 2050-es határidőt el is veti, helyette 2025-ig 25 százalékos csökkentést írna elő.

Láng István akadémikus, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke a gazdasági bizottság keddi ülésén is megismételte, hogy a legfrissebb adatok szerint már mostanáig 30 százalékkal csökkent a káros gázok kibocsátása az 1990-es szinthez képest, amiből az következik, hogy Magdáék által javasolt 20 százalékos mérséklés valójában - a jelenhez viszonyítva - kibocsátásemelkedést jelent.

Gyors a tempó az erőműveknek

Magda Sándor gyöngyösi MSZP-s képviselő az [origo]-nak azt mondta, egyetért a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó korlátokkal és a törvény szellemével, de szerinte túl gyorsan akarták elfogadni a jogszabályt. Azt állította, ő maga képviselőként korábban nem ismerhette meg a törvény szövegét, és szerinte épp azokkal nem egyeztettek, akiket a leginkább érint: az erőművekkel, amelyektől a kibocsátás nagy része származik. Például a Mátrai Erőmű szakemberei tragikusnak tartották, hogy őket nem kérdezték meg - mondta a képviselő.

Magda szerint időt kellene adni az erőműveknek, hogy átállhassanak a jóval inkább környezetbarát biomassza alapú termelésre, amely ráadásul még további munkahelyeket teremthet. Szerinte erre 4-6 év elég lehet. Arra a kérdésre, hogy ha 4-6 éven belül ezt rendezni lehet, akkor miért kell az eredetileg tíz évre kitűzött kibocsátás-csökkentési célokat megfelezni, azt mondta, nem feltétlenül ragaszkodik magához a konkrét javaslathoz, de a módosító lehetőséget ad arra. hogy tovább érleljék a szakmával a kibocsátásra és az időpontokra vonatkozó korlátokat.

Magda azt mondta, az ügyet támogatja a Kereskedelmi és Iparkamara is, amely a Gyáriparosok Országos Szövetségével együtt levelet akar írni a miniszterelnöknek, a házelnöknek és a pártoknak az éghajlatvédelmi törvény miatt.

Elmaradhat a végszavazás

A képviselő szerint az erőműveknél dolgozó emberek "jobban félnek a munkanélküliségtől, mint a betegségtől", és ezért jogos volt benyújtani a módosítókat. Láng István szerint ugyanakkor a klímatörvényben kitűzött célok nem követelik meg nagy iparvállalatok bezárását, és elbocsátási hullámokhoz sem vezetnek majd.

A módosítókat a gazdasági bizottság nem fogadta el, és a környezetvédelmi tárca, illetve a jogszabály előterjesztői sem támogatják, de a képviselők nem vonták vissza azokat, azt Magda is megerősítette az [origo]-nak, hogy nem állt szándékában visszavonni azokat. Így a ciklus utolsó, február 22-i, ülésén, a főszabály értelmében a törvényt nem bocsáthatják végszavazásra a parlamentben. Elvileg fennáll a lehetősége annak, hogy az Országgyűlés eltér a házszabálytól, és mégis szavaz a törvényről, de erről egyelőre nem született döntés.