Csak egy főnökjelöltet engednek az állambiztonsági levéltárhoz

Csak Gyarmati Györgynek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jelenlegi főigazgatójának meghallgatását kérte Katona Béla házelnök a parlament két bizottságától hétfőn. A nemzetbiztonsági bizottság egyhangúlag el is fogadta Gyarmati jelölését, a kulturális és sajtóbizottság azonban nem szavazott. Két SZDSZ-es képviselő tiltakozásul kivonult a bizottsági ülésről amiatt, hogy Katona Béla a másik két pályázó meghallgatását nem is kérte.

Gyarmati György

Gyarmati Györgyöt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) jelenlegi főigazgatóját kívánja újabb hét évre megbízni a szocialista állambiztonság iratait őrző intézmény vezetésével Katona Béla, az országgyűlés elnöke.

A posztra kiírt pályázatra hárman jelentkeztek ugyan - Gyarmati mellett Markó György, a levéltár elődjének, a Történeti Hivatalnak az elnöke, illetve Varga László, Budapest Főváros Levéltára korábbi vezetője -, de a házelnök már csak Gyarmati meghallgatását kérte a parlament nemzetbiztonsági, illetve kulturális és sajtóbizottságától.

A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén ezután egyhangúlag támogatta Gyarmatit. A kulturális és sajtóbizottság nem szavazott, az ülést Pető Iván helyett vezető Jánosi György MSZP-s alelnök csak azt mondta, az ülés jegyzőkönyvét megküldik a házelnöknek.

Az egykori politikai rendőrség iratainak jelentős részét az ÁBTL őrzi (a dokumentumok más része a rendszerváltás idején eltűnt, illetve ma is visszatartják a nemzetbiztonsági szolgálatok). Az intézmény főigazgatói posztjára kiírt pályázat január 25-én zárult, ezt még decemberben írta ki Katona Béla. Az új főigazgató április 1-jén léphet hivatalba, megbízatása hét évre szól.

"A levéltár úri szabóság"

A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén Bőhm András SZDSZ-es képviselő "a nyilvánosság elleni súlyos és cinikus támadásnak" nevezte, hogy csak egy jelöltet hallgat meg a testület. Ez jogilag ugyan szerinte sem támadható, de az egész ügy jellege azt a látszatot erősíti, hogy azt szándékosan a feledés homályába süllyesztik.

Demeter Ervin fideszes képviselő szerint azonban a bizottság nem tehet mást, a jogszabályok rendelkezései egyértelműek. A testületnek nincs ügydöntő funkciója, csak véleményt alkot a jelöltről, a döntés a házelnök kezében van. Bőhm András tiltakozásul kivonult a bizottság üléséről, ebben a folyamatban nem kíván részt venni - mondta. Ugyanígy tett Pető Iván, a kulturális és sajtóbizottság SZDSZ-es tagja is.

Gyarmati György a bizottság előtt azt mondta, újabb hétéves mandátuma során elsődleges feladatának az állampolgárok információs kárpótlását tartja. Ehhez az szükséges, hogy a levéltár kezelésében lévő mintegy 60 millió oldalnyi iratból minél több nevet tudjanak azonosítani, és az adatbázisba vinni. Azt mondta, jelenleg mintegy egymillió nevet ismernek, de ez a következő években még mintegy 20 százalékkal bővűlni fog.

Mécs Imre MSZP-s képviselő azt tudakolta a főigazgatótól, hogyan áll a levéltár a rá vonatkozó iratok feltárásával. Mécs szerint neki annak idején az állambiztonság tisztjei egy nagy halom dossziét mutattak, amikor útlevélkérelmet adott be, de ma ebből semmi sem lelhető fel. Gyarmati erre azt válaszolta: "a levéltár úri szabóság, hozott anyagból dolgozunk". Vagyis ha nincs az iratok között, nem tudják előállítani Mécs Imre dossziéit.

Az állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásait tartalmazó, nemrégiben archivált mágnesszalagokkal kapcsolatban Gyarmati azt mondta: nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy azok tartalma a levéltárba kerüljön. A jelenlegi jogszabály is egyértelmű, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek kell utasítania a szolgálatokat az adatok átadására.

Kritikák is érték Gyarmatit

A gyűjteménynek eddig két vezetője volt, 1997 és 2003 közt Markó (még a Történeti Hivatal elnökeként), 2003-tól máig Gyarmati (már főigazgatóként). Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója szerint a két vezető közt markáns különbség volt: Markót több kutató is bírálta, amiért szigorúbban értelmezte az akkori törvényeket, ezzel pedig - kritikusai szerint - közvetve védelmet biztosított az egykori hálózati személyeknek. Gyarmati megengedőbb volt, és sokat fejlődött az infrastruktúra is.

Másként értékelte Gyarmati hét évét egy másik kutató, Ungváry Krisztián, aki maga is gondolkodott azon, hogy megpályázza az állást, de nem rendelkezik az ahhoz szükséges közigazgatási versenyvizsgával. Ungváry azt mondta az [origo]-nak korábban, hogy az ÁBTL jelenlegi főigazgatója úgy döntött, hogy külön elzárja az egykori hálózati személyek azonosítására alkalmas iratokat, amelyekhez a kutatók is csak külön kérelemre, hónapokig tartó várakozás után juthatnak hozzá. "Nem tudok másra tippelni, mint hogy a politika érdeke ez a munkalassítás" - mondta a történész.

Ungváryhoz hasonlóan látta a helyzetet az egyik pályázó, Varga László is. Az [origo]-nak azt mondta: tűrhetetlen, hogy 20 évvel a rendszerváltás után is csak nagyon korlátozott módon lehet megismerni az állambiztonsági iratokat, a levéltár ma is inkább elzárja azokat, mint hogy a nyilvánosságukat biztosítaná. Varga azt mondja, főigazgatóként azon dolgozna, hogy a lehető legszélesebb legyen a nyilvánosság, amit például egy új törvény elfogadásával lehetne biztosítani. A pályázat esélyeiről ebben a korábbi cikkünkben olvashat.

Az új, a korábbi "ügynöktörvényekkel" szemben "dossziétörvénynek" nevezett jogszabály megalkotását már a Kenedi-bizottság 2008 októberében elkészült jelentése is javasolta (erről itt olvashat részletesen), de azóta csak annyi történt, hogy átmásolták modern adathordozóra az állambiztonság adatait tartalmazó mágnesszalagokat (erről korábbi cikkünkben olvashat). Az új törvényhez nem sikerült közelebb jutni, Varga szerint erre egyelőre nincs is meg a politikai akarat.