Még elakadhat a holokauszttagadókat büntető törvény

Kétséges a jövője Mesterházy Attila eddigi, egyik legnagyobb parlamenti sikerének, a holokauszt tagadását tiltó törvénynek. Egyelőre Sólyom László államfő asztalán hever a módosítás, aki korábban idegenkedett az ehhez hasonló szabályoktól, most azonban egy különösen kényes politikai helyzetben kell döntenie. A mindössze háromsoros törvénymódosításnak ugyanakkor több pontja is bizonytalan: nem világos, hogyan lehetne alkalmazni a gyakorlatban.

Sólyom a szólásszabadság védelmében nem támogatta a gyűlöletbeszéd-törvényt

Tavaly április 18-án, a budai Várban, a német nagykövetség előtt holokauszttagadó demonstrációt tartott a Magyar Gárda és a hozzá csatlakozó szélsőjobboldali szervezetek. A 200 fős demonstráción felszólalt Dósa István, a gárda akkori, úgynevezett főkapitánya, aki arról beszélt, hogy a holokausztból semmi sem igaz. A tüntetés vihart kavart, az elhangzott beszédek tartalma alapján a rendőrség büntetőeljárást indított közösség elleni izgatás gyanúja miatt két férfi ellen, de bírósági ügy végül nem lett ebből.

Ha hatályba lép az Országgyűlés által hétfőn este elfogadott törvénymódosítás, akkor az ehhez hasonló beszédeket mondó emberekre akár három év börtönbüntetés is várhat. A büntető törvénykönyv módosítását - és ezzel a holokauszt tagadásának akár három év börtönnel büntetését - Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje javasolta. Az MSZP szóvivője, Nyakó István még hétfőn azt nyilatkozta, bíznak abban, hogy a módosítás kiállja az alkotmányosság próbáját és Sólyom László köztársasági elnök is aláírja. (A törvény elfogadásáról itt olvashat részleteket.)

Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője, Kumin Ferenc szerint egyelőre nem döntött arról, hogy aláírja-e, vagy visszaküldi a parlamentnek a törvényt, esetleg az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. Sólyomról azonban korábbi megnyilvánulásai alapján tudható, hogy nagyon óvatosan fogad minden olyan törvényi változást, amely a szólásszabadságot korlátozza.

Sólyom lehet a kulcs az alkotmányosságra

A törvénymódosítás további sorsát Sólyom László következő lépése nagyban befolyásolhatja - mondta az [origo]-nak Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte az Alkotmánybíróság (Ab) eddig szinte minden olyan törvényt visszadobott, amely véleménynyilvánítási korlátot fogalmaz meg, vagyis a módosítás "jelenleg nem fér össze az alkotmányosság felfogásával". Ettől függetlenül - tette hozzá Lövétei - nem lehetetlen, hogy ebben a speciális esetben eltérne a szokásától az Ab. Szerinte ebben nagyon fontos Sólyom magatartása: ha ugyanis aláírja a törvényt, akkor jelzi, hogy nem tartja nagyon veszélyesnek az alkotmányosságra, ha azonban az Ab-hez fordul, azzal azt jelzi, hogy az általánosabb felfogás - vagyis a szólásszabadság védelme - felé hajlik.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet már korábban tiltakozott a tervezett módosítás ellen, szerintük ugyanis nem a büntetőjog eszközeivel kell fellépni a jelenség ellen. Más jogászok gyakorlati aggályokat fogalmaztak meg. A módosítás szövege problémás, nehezen lehetne a gyakorlatban alkalmazni - mondta az [origo]-nak Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) adjunktusa, akinek egyik szakterülete a szólásszabadság kérdése.

Egyrészt egy egyéni emberi jogot - a holokauszt áldozatainak emberi méltóságát - próbálja védeni, de közvádas, tehát nem veszi figyelembe, korlátozza a sértettek perlési jogát - magyarázta Koltay, aki szerint a jelenlegi szöveg alapján "a holokauszt áldozatának méltóságát" sértő tagadást bünteti, az áldozat azonban, a jelenlegi szabályok szerint csak élő ember lehet. Koltay azt mondta, jelenlegi formájában értelmetlenné válna a jogszabály, amikor meghal az utolsó holokauszt-túlélő. Erre megoldás lenne, ha a passzus kimondaná, hogy az elhunytak kegyeleti jogát is védik általa.

Lövétei szerint a módosítás szövegében rejlő bizonytalanságokra a bírói gyakorlat ad majd választ. A legtisztább esetekben egyértelmű lesz, hogy megvalósult-e a holokauszt tagadása, de biztosan előfordul majd, amikor ezt nem lesz könnyű megállapítani. Az ítélkezési gyakorlat majd kialakul Lövétei szerint, ahogy az is, hogy mennyire súlyos büntetéseket szabnak ki a bírók a tagadásért. Általában a bírók az enyhébb, például felfüggesztett börtönbüntetéses ítéletek felé hajlanak a hasonló esetekben, "amíg el nem durvul a helyzet" - fogalmazott. Lehetnek viszont esetek, amikor a holokauszttagadás súlyos helyzetet teremt, közvetlen veszély vagy bűncselekmény származhat belőle, ilyenkor szigorúbb az ítélkezés - mondta.

Lövétei és Koltay egyetért abban, hogy a törvény nem felel meg az Ab elmúlt húsz évi gyakorlatának. Koltay szerint a törvény "előbb-utóbb az Alkotmánybíróságnál fog kikötni", és az eddigi döntések alapján semmisnek fogja nyilvánítani a testület.

Egyszer már magára haragította a Mazsihiszt

Az Ab ugyanis korábban többször adta jelét, hogy a szólásszabadság túlzott korlátozását nem tartja alkotmányosnak. A leglátványosabban a kormány akkor bukott el hasonló ügyben az Alkotmánybírósággal szemben, amikor a gyűlöletbeszédet akarta büntetni. 2003 óta az MSZP négyszer fogadta el a gyűlöletbeszéd-törvényt - hol a Büntető törvénykönyv, hol a Polgári törvénykönyv módosításával próbálkoztak -, és azt négyszer semmisítette meg az Ab, többnyire a szólás szabadságának védelmére hivatkozva. Legutóbb tavaly márciusban alkotmánymódosítással próbálkozott a kormány, de az Országgyűlésben ezt csak az MSZP támogatta, így ez a kezdeményezés is elbukott.

Lövétei szerint az Ab figyelembe veszi, de általában nem mindig követi a "nemzetközi sztenderdeket". Ezért nem feltétlenül befolyásolná az alkotmánybírákat a holokauszttagadás büntetéséről szóló, számos külföldi példa vagy az erről szóló uniós ajánlás (a külföldi gyakorlatról itt talál részleteket). Az Ab sokszor tágabban fogalmazza meg az alapjogokat - ez esetben a véleménynyilvánítás szabadságát -, mint más államok joggyakorlata - magyarázta.

A gyűlöletbeszéd-törvényt több ízben maga Sólyom László küldte az Ab-nak, egyik indoklása szerint például azért, mert túlságosan "aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát". 2007-ben emiatt ki is vívta zsidó szervezetek haragját: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége nem volt hajlandó részt venni az év végi, Sándor-palotában tartott ünnepélyes ebéden.

Most egy kifejezetten kényes időszakban, a kampány kellős közepén kellene Sólyomnak döntést hoznia ebben a történelmileg és politikailag is érzékeny kérdésben. Nagy a nyomás az államfőn, hiszen az elé kerülő törvényt épp a szocialisták miniszterelnök-jelöltje nyújtotta be, ráadásul a korábbi MSZP-s kormányfő, Gyurcsány Ferenc is kiállt mellette (Gyurcsány a blogján írt arról, hogy minden alkotmányjogi aggály ellenére fontosnak tartja a büntetőjogi tiltást.)

Jelenleg nincs olyan szabály, amely alapján a holokauszttagadást hatékonyan büntetni lehetne, a közösség elleni izgatás kategóriájába az ilyesmi nehezen fér bele - mondta Lövétei, hozzátéve, hogy szükség van-e rá, az már inkább politikai kérdés. Koltay szerint új szabályokat akkor hoznak, ha van rá társadalmi igény, és az egyetemi oktató szerint most kérdéses, hogy létezik-e ilyen. Az utolsó holokauszttagadó esemény egy tavalyi felvonulás a várban, amelyre szoktak hivatkozni - példálózott a Magyar Gárda várbeli felvonulásával Koltay, aki szerint emiatt indokolatlan a szólásszabadságot korlátozni.

Zsidó szervezetek azonban régóta szorgalmazzák a tiltást, és most is üdvözölték a hétfői parlamenti döntést. Szerintük érthetetlen, hogy Magyarországon miért lehet szabadon tagadni a holokauszt megtörténtét, amikor sok más európai országban ez tilos. Nagy nyilvánosság előtt ugyan valóban ritkán szokták állítani Magyarországon, hogy a holokauszt nem történt meg, de a Szonda Ipsos tavaly augusztusban közzétett felmérése szerint a magyarok 12 százaléka azonosul holokauszttagadó állításokkal. A férfiak, az alacsonyan képzettek és a fiatalok között az átlagnál többen osztanak ilyen nézeteket. (Erről bővebben itt olvashat.)