Tehetetlenséggel magyarázkodik az egyik korábbi BKV-vezér

A BKV-ügyeket vizsgáló bizottság szerdán hallgatja meg a BKV igazgatóságának korábbi elnökét, Tóthfalusi Györgyöt, akit a rendőrség felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsít. Tóthfalusi a bizottság előtt azt mondta: az igazgatóságnak nem volt módja feltárni a visszaéléseket. A Fővárosi Főügyészség szerdán közölte, hogy nem teljesítik a BKV letartóztatott informatikai igazgatójának kérését, aki teljes körű vallomást akart tenni. Az ügyészség egyelőre nem hallgatja ki a gyanúsítottat.

Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának korábbi SZDSZ-es elnöke szerint nem volt az igazgatóságnak lehetősége a BKV-nál történt visszaélések feltárására. A politikus erről a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén beszélt.

Tóthfalusi az ülés előtt azt mondta: a vizsgálóbizottsági ülésen nem kíván beszélni azokról az ügyekről, amelyekben a nyomozó hatóságoknak már vallomást tett. Azt mondta, azért nem válaszol majd az ilyen kérdésekre, mert nem akarja nehezíteni a hatóságok munkáját.

Tótfalusi György 2007 nyara és 2009 októbere között volt a BKV igazgatóságának elnöke, a testület havonta ülésezett, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tartott.

Nem láttak rá

A bizottság kíváncsi volt arra, hogy a volt igazgatósági elnök szerint megelőzhetőek lettek volna-e a botrányos ügyek a BKV-nál, és ha igen, lett volna-e az igazgatóságnak bármilyen szerepe a megelőzésben. Tótfalusi azt válaszolta, a jelenlegi rendszerben, ahogy most is működik az igazgatóság, nem volt lehetőség a megelőzésre. Például a szerződéseknél olyan értékhatárt - 500 millió forintot - jelöltek meg, ami nem is teszi lehetővé, hogy néhány milliós szerződésre rálássanak.

Szerinte az igazgatóság tagjai csak azokért tartoznak felelősséggel, amiről tárgyalnak, illetve amiben döntést hoznak, de azért a magánvagyonukkal is felelnek. Az igazgatóság elnöksége alatt üzleti terveket, stratégiákat, hitellel kapcsolatos előterjesztéseket tárgyalt, de - mint mondta - amiről nem tudnak, azokra nem is tudnak rákérdezni. Meggyőződése szerint a menedzsment tudott volna a visszaélések nyomára bukkanni, ez nem az igazgatóság feladata volt.

Hiányzott a hatáskör

Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy több munkavállalónak is határozott idejűre változtatták a határozatlan idejű szerződését, közölte: ezekről nem tudtak, ez a vezérigazgató kizárólagos hatásköre volt. Hozzátette: ha az igazgatóság akart volna, akkor sem tudott volna közvetlenül foglalkozni ezekkel az ügyekkel, mert erre nincs hatásköre, kompetenciája. Vagyis, nem volt információjuk erről, és nem is tudtak volna ezen változtatni.

Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai vezető végkielégítéséről azt mondta, 2009 nyarán szereztek erről tudomást, a felügyelőbizottság vizsgálata nyomán. A "vitás vagy vitatható" tanácsadói és vállalkozói szerződésekről azt mondta, azokról nem tudtak, a sajtóban egyre-másra megjelenő cégnevek ismeretlenek számára. A tanácsadói munkák eredményével nem találkozott munkája során, a sajtóban megjelenő cégnevek az AAM Zrt. és a Cemi Kft. kivételével "ismeretlenek számomra" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy személyesen tartott-e külön kapcsolatot Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterrel vagy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettessel, elmondta, hogy személyesen külön kapcsolatot senkivel nem tartott, nem is volt ilyen igény. Arról nem tud, hogy a BKV vezetői körül bárki politikai nyomásra cselekedett volna. Tudomása volt róla, hogy Antal Attila volt vezérigazgató munkaszerződésével probléma volt, de az még azelőtt keletkezett, hogy ő az igazgatóság tagja lett volna.

Nem emlékszik

Németh Szilárdnak (Fidesz) arra a kérdésére, ki volt Futó Sándor, Tótfalusi György azt mondta: az igazgatóságnál tanácsadói munkakört töltött be néhány hónapig, tudomása szerint"egy-két százezer forintos" megbízási díjért. Tótfalusi ugyanakkor arra a felvetésre nem válaszolt, hogyan kaphatott ilyen összegű megbízási díj után 30 millió forintos végkielégítést.

Nem emlékszik rá, kaptak-e tájékoztatást a felügyelőbizottságtól, hogy a menedzsment nem hajtotta végre az fb utasítását, de, mint mondta, ha kapnak ilyet, akkor minden bizonnyal felszólítják a menedzsmentet annak végrehajtására. Hock Zoltán (MDF) szerint az "rajzolódik ki", hogy sem a felügyelőbizottságnak, sem az igazgatóságnak nem volt érdemi hatásköre a BKV felügyeletére. Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy látja, az elmondottak szerint az igazgatóság nem tudott semmiről, nem kérdezett rá semmire, nem látták az üzleti tervet, amely tartalmazza a végkielégítésre és tanácsadói díjakra vonatkozó adatokat, nem foglalkoztak az fb döntéseivel.

Tóthfalusit február elején gyanúsította meg a rendőrség felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel. A gyanú szerint a BKV igazgatóságának korábbi elnökeként BKV-s vezetőket bírt rá kötelességük megszegésére. A nyomozók a férfi városházán lévő irodájában házkutatást hajtottak végre.

Tóthfalusi György korábban együtt szerepelt több cégben is a szintén meggyanúsított Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor főpolgármester egykori közeli tanácsadójával. Az ő közvetítésével került rá az SZDSZ önkormányzati választási listájára is 2002-ben. A következő négy évben tagja volt a párt fővárosi frakciójának, majd ez után lett a BKV igazgatóságának elnöke.

Az ügyészség nem hallgatja ki a korábbi informatikai igazgatót

A Fővárosi Főügyészség szerint nem indokolt, hogy az ügyészség magához vonja az eljárást F. Zsolt, a BKV február eleje óta előzetes letartóztatásban lévő korábbi informatikai igazgatója ügyében - közölte szerdán Skoda Gabrialla, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügyészség szerint a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) szakszerűen folytatja a nyomozást, és nincs lehetőségük arra, hogy teljesítsék, amit F. Zsolt ügyvédje kért. Kádár Judit, F. Zsolt védője vasárnap közölte, hogy a magát ártatlannak valló védence azt kérte az ügyésztől, hogy teljes körű vallomást tehessen.

F. Zsoltot kötelességszegéssel és bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják.

A BKV-nál történt visszaélésekről szóló összes cikkünket itt találja.