Ajándékozással nem tüntetheti el a vagyonát Hagyó

A lányának ajándékozott ingatlanokra is rátehetnék a kezüket a hatóságok a jogszabályok szerint, ha eljárást indítanak Hagyó Miklós ellen, akiről a BKV egyik korábbi vezetője fogalmazott meg súlyos vádakat. Hagyó a múlt héten ajándékozta két ingatlanját a lányának, és az egykori főpolgármester-helyettes szerint semmi nem korlátozta őt ebben. A minden vádat visszautasító Hagyó kijelentette azt is, hogy nem tervez elköltözni sehova, Budapesten akarja tisztázni magát.

Hagyó Miklós

Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes szerdán azt mondta: az ajándékozásban semmi sem korlátozza, és ha valaki úgy gondolja, hogy jogtalan lépés volt, hogy lánya nevére iratta a napokban két ingatlanját, akkor az meg is teszi a szükséges jogi lépéseket. A Hvg.hu írta meg kedden, hogy Hagyó pár napja a lánya nevére íratta két budai, Rege úton található ingatlanját. Hagyónak a vagyonnyilatkozata szerint összesen négy ingatlanja van a XII. kerületben.

A négy ingatlanból kettőt 1998-ban vásárolt, a másik kettőt pedig 2007-ben vette, vagyis már abban az időszakban, amikor a BKV ügyeiért felelős főpolgármester-helyettes volt. Az egyik 2007-ben vásárolt ingatlan egy 2143 négyzetméteres telek, a másik pedig egy 240 négyzetméteres társasházi lakás, amelyhez tartozik egy 112 négyzetméteres, kertkapcsolatos terasz, valamint egy 30 négyzetméteres pince, tároló - derül ki a vagyonnyilatkozatból. 1998-ból szintén egy 2143 négyzetméteres telek, valamint egy 118 négyzetméteres társasházi lakás származik a vagyonnyilatkozat szerint.

Hagyó szerdán azt mondta, hogy a lányának az 1998-ban vett két ingatlant adta: a társasházi lakást és a hozzá tartozó telekhányadot, amelyen parkoló van. Hozzátette, hogy a 2007-ben vett, 240 négyzetméteres lakást sem értékesíteni, sem eladni nem akarja, mert ott lakik. Ezt a lakást állítása szerint egy 1999-ben Törökbálinton vásárolt telek és az arra 2001-2002-ben épített, majd 2007 májusában értékesített családi ház ellenértékéből finanszírozta.

Hagyó megjegyezte vagyoni helyzetéről azt is, hogy két hitelt vett fel, egy 15 és 20 millió forintosat, előbbit 2007 januárjában, utóbbit pedig 2007 októberében. A hiteleket svájci frankban vette fel, és állítása szerint az árfolyamváltozás miatt döntött úgy, hogy visszafizeti egy 2003-ban vett érdi családi ház értékesítése után. A 2010-ben leadott vagyonnyilatkozata alátámasztja ezt, az derül ki belőle, hogy az elmúlt évben eladta érdi családi házát, viszont 15 millióval csökkentette hiteltartozását, 35 millióról 20 millió forintra.

Hagyónak van továbbá a vagyonnyilatkozata szerint két jászberényi ingatlanja: egy 2005-ben ajándékba kapott 3,5 hektáros szántó, valamint egy 5500 négyzetméteres ingatlan, amelybe beletartozik egy 150 négyzetméteres tanya épület és egy ugyanekkora gazdasági épület. Ezt két részletben szerezte meg: a felét 1982. október 25-én kapta ajándékba, a másik felét pedig 2003-ban. A vagyonnyilatkozata alapján bankszámláján 20 millió és 2400 euró (650 ezer forint) van.

Hagyó: állok minden vizsgálat elé

Hagyót szerdán az MTI megkérdezte azokról a hírekről, melyek szerint külföldre készül. Erre Hagyó azt válaszolta: erre nincs oka, szereti az országot, a várost, itt szeretne élni, és ebben a városban fogja tisztázni az igazát is. Hagyó szerint a hatóságok eddig még nem keresték meg. Áll minden vizsgálat elé - jelentette ki.

Hagyónak a BKV-botrány miatt február elején az MSZP kérésére le kellett mondani jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról, miután az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelő vallomást tett Hagyóra. Balogh egy szombaton megjelent interjúban azt állította, hogy Hagyó előnytelen szerződések megkötésére kényszerítette, és rajta keresztül hetvenmillió forint jutott a főpolgármester-helyetteshez.

Hagyó az interjú megjelenése után azt mondta, hogy ártatlan. MSZP-tagságát hétfőn a párt érdekeire hivatkozva felfüggesztette, de nem mondott le a képviselői mandátumával járó mentelmi jogtól, amely a választások végéig védi attól, hogy a nyomozó hatóság kihallgassa vagy meggyanúsítsa a BKV-ügyben.

A vagyonelkobzás az elajándékozott ingatlant is utolérheti

Hagyót nem gyanúsították meg a BKV-ügyben, de ha ez esetleg később megtörténne, a vagyonelkobzás veszélyét a hatályos törvények alapján nem tudná kikerülni olyan módszerrel, hogy vagyonát elajándékozza más, a büntetőeljárásban nem érintett embernek. A büntető törvénykönyv szerint a vagyonelkobzás nem választható mellékbüntetés, hanem intézkedés, és minden esetben kötelező elrendelni arra a bűncselekményből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy később például ilyen pénzből vásárolt. A vagyonelkobzást a bűnösség bebizonyosodása után el kell rendelni arra a bűncselekménnyel szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott - mondja ki a Btk.

A Btk. említ egy kivételt, amikor nem lehet vagyonelkobzást elrendelni: ez az eset, ha "a vagyont jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezték". Erre a kivételszabályra alapozva meg lehet próbálni úgy kimenteni az elkobzás veszélye elől a vagyont, hogy adás-vételi szerződéssel továbbadják azt egy semleges embernek.

Ennek a megelőzésére a vagyont zár alá lehet venni. Ha megindul egy büntetőeljárás, a hatóság már az előtt ráteheti a kezét a bűncselekménnyel szerzett vagyonra, hogy az ítélettel együtt elrendelnék a vagyonelkobzást. A vagyon zár alá vételének nem feltétele, hogy az ügy terheltjéé legyen a bűncselekménnyel szerzett vagyon, sőt még az sem feltétel, hogy az ügynek egyáltalán terheltje legyen, a büntetőeljárás folyhat ismeretlen tettes ellen is - derül ki a Legfelsőbb Bíróság 1998-as jogegységi határozatából.