Az NBH-nak is kínos az eredetiségvizsgálós cég bűnügye

2010.03.12. 12:23

A nemzetbiztonságért felelős hatóságok számára is kényelmetlen kérdéseket vet fel az Eclipse Zrt. ügye, amelynek több vezetőjét őrizetbe vették az áfacsalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomozó pénzügyőrök. A cég ugyanis sorra nyerte a nemzetbiztonsági okokból titkosított és nyílt verseny nélkül meghirdetett milliárdos állami megbízásokat, és emiatt elvileg a titkosszolgálatoknak alaposan át kellett vizsgálniuk. A pénzügyőrök mellett ráadásul nyomoz a rendőrség is a cég által elnyert eredetiségvizsgálati szoftveres megbízás miatt.

Áfacsalás és pénzmosás gyanújával nyomoz a vám- és pénzügyőrség az Eclipse Zrt. vezetői ellen, amelynek fővárosi és környéki telephelyein szerdán tartottak házkutatást a vámnyomozók. A vámosok gyanúja szerint az állami megrendeléseket is elnyerő informatikai cég fiktív építőipari cégeken keresztül próbálta eltüntetni nyereségét, hogy ne kellje utána adót fizetni. Konkrét részleteket nem közöltek, de a Blikk értesülései szerint hárommilliárd forintnyi áfát keresnek rajtuk.

A Blikk szerint a vámosok egymilliárd forint értékben zárolták a cég, illetve tulajdonosainak vagyonát, lefoglaltak több nagy értékű gépkocsit: egy Ferrarit és egy Porschét, illetve még keresnek egy Lamborghinit. A Blikk úgy tudja, a társaság 2007-2009-ben 15 milliárd forintnyi bevétel után nem fizette meg az áfát.

A VPOP az ügyben csupán annyit közölt, hogy valóban tartottak házkutatást, valóban őrizetbe vették a cég hét munkatársát, és a kihallgatások után további gyanúsítások sem kizártak - mondta csütörtökön az [origo]-nak Sipos Jenő szóvivő, aki jövő keddre ígért részletes információkat az ügyről. A vámosok különösen nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cég ellen (a VPOP akciójáról szóló összefoglalónkat itt, az Eclipse-ügy hátteréről szóló cikküknek pedig itt találja).

A társaság neve ugyanakkor egy másik büntetőeljárásban is felmerül. A rendőrség a gépjárművek eredetvizsgálatához használt rendszer szoftverfrissítésére vonatkozó, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) és a cég által tavaly aláírt szerződés ügyében nyomoz hűtlen kezelés gyanújával. A cég tavaly év végén kapta meg a közel ötmilliárdos megrendelést.

Beépültek

A két nyomozás felvet kérdéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével kapcsolatban, az Eclipse Zrt. ugyanis több alkalommal is kapott állami cégektől megbízást úgy, hogy azt nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva mentesítették a nyílt közbeszerzés alól. Az ilyen beszerzéseket olyankor szoktak igényelni az állami cégek, hivatalok, ha felmerül, hogy azok teljesítése nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkat is érinthet.

Az Eclipse Zrt.-ről cikksorozatot közlő Figyelő 20 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amennyiért a társaság - többnyire a fent említett nemzetbiztonsági okokból titkosított szerződések alapján - különböző számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtott, elsősorban a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) számára.

A lap szerint a cég szoros nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkezett, a legutóbbi, a KEK KH-val az eredetvizsgálati szoftverfrissítésről szóló közel ötmilliárdos szerződés projektvezetője pedig Pintér Sándor egykori belügyminiszter lánya volt. Az Eclipse Pintér Sándor cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. irodaházában is bérelt irodahelyiségeket, ahol ugyancsak jártak szerdán a vámosok.

Megbízható cégek

Az ilyen beruházásra a vonatkozó kormányrendelet szerint csak olyan cégeket hívhatnak meg, amelyek megfelelnek a nemzetbiztonsági követelményeknek, tehát szerepelnek az illetékes titkosszolgálat cégjegyzékében. A titkosszolgálati cégjegyzékbe bármelyik cég kérheti felvételét, de ehhez ki kell töltenie egy a 143./2004.-es kormányrendeletben megadott részletes kérdőívet, illetve alá kell vetnie magát a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, amelynek során a céget és munkatársait is ellenőrzik. Ha egy társaság bekerül ebbe a körbe, annak évente meg kell újítania ottani tagságát a kérdőív ismételt kitöltésével, ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan újra ellenőrzik, ezt az adott titkosszolgálat mérlegeli - a rendelet szerint. Az ilyen cégek listája nem publikus, arra, hogy az Eclipse benne lehet ebben a körben, abból lehet következtetni, hogy kapott olyan megbízást, amelyet nemzetbiztonsági okokból mentesítettek a nyílt közbeszerzés alól.

A Nemzetbiztonsági Iroda tájékoztatása szerint, ha egy ilyen cég ellen büntetőeljárás indul (mint történt ez a VPOP részéről az Eclipse Zrt. ügyében), akkor nem vehet részt további beszerzésekben, de az átvilágított cégek listájáról csak akkor törlik, ha bírósági ítélet is elmarasztalja, vagy ha a titkosszolgálatok egy ellenőrzésen találnak nála nemzetbiztonsági kockázatot, illetve ha nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, vagyis nem küldi meg a kitöltött kérdőívet.

Az olyan cégeket, amelyek ellen többek között jogerős bírósági ítélet született, lejárt köztartozásuk van, vagy végelszámolás alatt vannak, a rendelet automatikusan kizárja a közbeszerzés alóli mentességgel lebonyolított beszerzésekből.

Sok menteséget kérnek

A nyílt közbeszerzés alóli mentesítésre vonatkozó igényeket az Országgyűlés illetékes bizottságai - rendészeti-, a honvédelmi- és a nemzetbiztonsági bizottság - bírálják el, és ők azok, akik ellenőrizhetik is ezeket. Simicskó István a nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke szerint meglehetősen gyakran kerülnek ilyen ügyek eléjük. A testület munkaidejét jelentős mértékben lekötik ezek, még úgy is, hogy sokat visszaküldtek - állította az [origo]-nak. "Kicsit elharapózott ez az irány" - mondta Simicskó, aki szerint az ilyen titkosított megrendelések értéke "több tízmilliárd forintos tételt tesz ki".

Simicskó szerint egészen az utóbbi évekig sokszor slendrián módon nyújtották be az ilyen igényeket, a benyújtók gyakran összeghatárt sem jelöltek meg a beszerzéseknél, de ezt két éve kötelezővé tette a bizottság. Azóta szerinte csak azokat az igényeket veszik napirendre, amelyekben konkrétan meg van nevezve a beszerzés, és megjelölik az összeget is.

Rendben találták

A testület sokszor csak az előterjesztő indoklását hallgatja meg arról, hogy miért szeretne felmentést kérni, de előfordul, hogy kikérdezik az illetékes titkosszolgálat vagy a Nemzetbiztonsági Iroda véleményét is az adott beszerzésről. Tóth Károly, a testület szocialista tagja szerint általában kikérik Nemzetbiztonsági Iroda véleményét, ennek és az összeghatárnak az ismeretében döntenek a bizottsági tagok arról, hogy elfogadnak-e egy mentességet kérő indítványt.

Simicskó azt mondta, hogy az igényeket a bizottság kormánypárti tagjai ritka kivételtől eltekintve az ellenzék tartózkodása mellett általában megszavazzák, de hozzátette, hogy több beszerzésnél az ellenzéki képviselők is igennel szavaznak. Tóth is és Simicskó is azt mondta, hogy az utóbbi időkben felmerült kérdéses beszerzések miatt a bizottság általános tájékoztatást kért azokról az ügyekről, amelyekben ilyen mentesítő döntést hoztak.

"Elég nagy szabadsága van"

Tóth szerint a 2006 utáni mentességek esetében kértek igazoló jelentést arról, hogy hány pályázót hívtak meg, mennyi volt az eredeti összeg és a végösszeg, amelyet kifizettek. A jelentést át is tekintették a bizottsági tagok, de "olyan szintű ügy nem volt" közöttük, amely miatt bármelyikük kezdeményezte volna, hogy külön foglakozzanak vele - mondta az [origo]-nak Tóth. Simicskó szerint ugyanakkor a tájékoztatás nem volt részletekbe menő, és több esetben nem volt különösebb rálátásuk, hogy miképp valósultak meg ezek a beszerzések.

Tóth arra a kérdésre, hogy miként fordulhat elő, hogy egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett céggel szemben büntetőeljárás indul, azt mondta, ennek két oka lehet. A gyakoribb, hogy már a minősítés után merült fel, hogy gond van a céggel, de elvi esélye lehet annak is, hogy nem volt megfelelő a nemzetbiztonsági átvilágítása. Simicskó ugyanerre a kérdésre azt mondta, a bizottságnak nincs hatásköre ezt vizsgálni, ahogy azt sem tudják leellenőrizni, hogy az ilyen beszerzések végül többe kerültek-e vagy kevesebbe, mint az eredetileg megjelölt összeg, illetve hogy mi történt az esetlegesen megmaradt pénzzel. Míg a bizottságnak szűk hatásköre van ilyen ügyekben, a végrehajtó hatalomnak "elég nagy szabadsága van, amellyel él is" - mondta az [origo]-nak Simicskó. A Nemzetbiztonsági Iroda az ügyben pénteken napközben elküldött hasonló kérdésünket nem kívánta komentálni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK