Reménykedést hozott a bizonytalanság - a Tárki és az [origo] februári hangulatindexe

Kevesebben pesszimisták, a többség kivár - a Tárki és az [origo] közös februári felmérése alapján így jellemezhető a lakosság megítélése saját anyagi helyzetéről és az ország gazdasági kilátásairól. Bár nőtt a bizakodók aránya, egyre többen gondolják azt, hogy az ország rossz irányba tart. Az [origo] olvasói megingathatatlannak tűnnek.

A Tárki által megkérdezett emberek többsége úgy érzi, javultak anyagi kilátásai január óta. A legtöbben decemberben aggódtak anyagi helyzetük miatt, akkor a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy azt várja, sokkal rosszabb lesz az anyagi helyzete egy év múlva, mint most. Februárban ez az arány már csak 8 százalék volt. Jelentősen visszaesett azok aránya is, akik enyhe romlást várnak: míg januárban még a megkérdezettek 30 százaléka, addig februárban már csak 19 százalékuk mondta ezt. A megkérdezettek legnagyobb része stagnálást vár, az ő arányuk januárról februárra 10 százalékponttal (38-ról 48 százalékra) emelkedett.

Az [origo] olvasói kicsit pesszimistábbak: januárhoz hasonlóan februárban is 21 százalékuk várta azt, hogy sokkal rosszabb lesz az anyagi helyzete egy év múlva, az enyhe javulásra számítók aránya viszont 19-ről 21 százalékra emelkedett egy hónap alatt.

Mit gondol, milyen lesz az ön anyagi helyzete egy év múlva?

Az ország gazdasági helyzetét illetően a Tárki által megkérdezett emberek kifejezetten bizakodóak lettek egy hónap alatt. Enyhén (12-ről 7 százalékra) csökkent azok aránya, akik jelentős romlást várnak, jelentősen nőtt viszont azoké, akik enyhe javulásban bíznak. Januárban még a megkérdezettek 19 százaléka mondta azt, hogy várakozásai szerint egy év alatt valamivel jobb lesz az ország gazdasági helyzete, februárban viszont már 29 százalék volt ez az arány.

Az [origo] olvasóinak hangulata ebben a kérdésben is stabilabbnak tűnik: 21-ről 23 százalékra nőtt a jelentős romlást várók aránya, de nem sokat változtak olvasóink várakozásai egy hónap alatt.

Mire számít, hogyan változik az ország gazdasági helyzete a következő egy évben?

A Tárki felmérése szerint enyhén javult januárhoz képest a megkérdezettek általános véleménye az ország jövőjéről. A megkérdezettek többsége még mindig úgy érzi, hogy rossz irányba tart az ország, de kevésbé pesszimista a lakosság, mint az előző hónapban: januárban -2,66 átlagpont volt ez az érték, februárban pedig -2,58 (a legoptimistább forgatókönyv a +5, a legpesszimistább a -5 átlagpont).  A megkérdezettek alaphangulata még így is sokkal rosszabb, mint decemberben volt, amikor az átlag -2,37 pont volt. Az [origo] olvasóinak értékelése átlagban semmit nem változott január óta (akkor is és februárban is -2,24 pont volt).

Ön szerint ma Magyarországon általában véve jó vagy rossz irányba mennek a dolgok?

A Tárki felméréséből kiderül az is, hogy a lakosság körében nőtt azok aránya, akik szerint teljesen rossz irányba tart Magyarország. Januárban még a megkérdezettek 21 százaléka mondta ezt, februárban már 26 százalékuk. A megkérdezettek közül senki nem gondolta azt, hogy teljesen jó irányba tart az ország, viszont a december óta minden hónapban megismételt felmérésben most először fordult elő, hogy a megkérdezettek 1 százaléka a második legjobb válaszlehetőséget jelölte be.  Az [origo] olvasói között enyhén (1-1 százalékponttal) nőtt a kifejezetten optimisták és a nagyon optimisták aránya és 38-ról 36 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint az ország teljes mértékben rossz irányba tart.